320° Művészeti, Oktatási és Technikai Központ tervpályázat - Archiflex Stúdió Bt.

Részletesen bemutatjuk az Archiflex Stúdió Bt. által a siófoki 320° Kulturális, Oktatási és Technikai Központ tervpályázatára benyújtott művet

Részletek a műleírásból

A SUGALLT VÍZIÓ ÉRTELMEZÉSE, ÉS KÖRNYEZETI ELEMZÉSE

A kiírásban megfogalmazott vízió építészeti értelmezése a helyszíni adottságokra a tervezés alapjainak meghatározó eleme. A meglévő, volt kenyérgyár épületének értékelemzése során, a kiemelkedő építészeti erővel és karakterrel rendelkező elemek megtalálásával kezdtük a folyamatot. A teljes épület minél nagyobb fokú megtartása helyett a minőségi épületrészek megtalálása és megtartása mellett tettük le a voksunkat. Ezek szerintünk a kétszintes keresztszárny, az ötszintes torony és a kémény.

 

 

 

Ezek megtartása és új összefüggésekbe helyezése megadja a terv építészeti alapértékeit. A karaktert meghatározó elemek megtartása, és a véleményünk szerint nem kiemelkedő csarnoképület bontása után előállt építési terület a kiírásban szereplő és erősen feszített területekkel dolgozó helyigények biztosítására is nagyobb szabadságot nyújt. Ennek ellenére, a programban szereplő területeket a lehető legkisebbre csökkentettük, a funkciókat a kiírásban megfogalmazottak szerint részben átfedésekkel alakítottuk ki. Az épület funkcionális kialakítását egy későbbi pontban tárgyaljuk.

Másik sarokpont egy olyan emblematikus alkotás és egy olyan előremutató energiafelhasználású és gépészeti rendszerű épület létrehozása, amely a kiírás szerinti „Bilbao" effektus létrehozásával beindítja a város és régió pozitív irányú változását. Ennek a meglehetősen magas építészeti elvárásnak véleményünk szerint a helyszíni karakter megtartása mellett egy olyan épület tud megfelelni, ami erős gesztusértéket hordoz, a jó irányú fontossági sorrendek szerint van megtervezve, és már az első ütem kiépítése után is a végleges kiépítettséggel azonos szellemi tartalmat tud hordozni.

 

 

 

Ez a fontossági sorrend: meglévő karakter hordozása és átértékelt erősítése, erős és jól beazonosítható egygesztusú megjelenés, a környezeti léptékek figyelembe vétele és tiszteletben tartása, jó funkcionális kialakítás és nagy szabadságot biztosító áramló terek megjelenése, kis energiafelhasználás és a felhasznált energia minél hatékonyabb hasznosítása, illetve részben megújuló energia használata.

MEGLÉVŐ KARAKTER

Az előzőekben tárgyaltak szerint a kétszintes keresztszárny, a torony és a kémény építészeti minősége meghatározó és megtartandó elemek. Ezeknek a mértékadó elemeknek új pozícióba állítása elsődleges. Ezt a kiindulási karaktert fokozzuk tovább a nagyméretű két irányba billegő füvesített lejtőkbe helyezésükkel, és új, a meglévő helyzetek értelmezését segítő, kiemelkedő épületkubusokkal.

ERŐS, BEAZONOSÍTHATÓ ÉS EGYGESZTUSÚ MEGJELENÉS

A tervezés alappontjaként elsődlegesnek tartjuk, hogy már az első ütem építésekor definiált legyen az objektum (lásd: tervek). A tervezett tömegformálás már az első ütem elkészültekkor a végleges gesztuselemeket hordozza, nem torzóként értelmezhető.

 

 

 

KÖRNYEZETI LÉPTÉKEK

A családi házas övezetet nem kívánjuk szétfeszíteni a több léptékkel nagyobb területű és kubatúrájú épülettel. Ezért a homlokzati nyílásokat nem igénylő területeket a térszín alá süllyesztjük.

FUNKCIONÁLIS KIALAKÍTÁS

A kért 4 (3+1) alapfunkció elrendezésénél mérlegeltük, mely terek közös használatával, ügyes elrendezésével lehet a területeket ésszerűen rendezni az építendő és valósan épített területek mértéktartó kialakításával, mert az üzemelési költségek alacsony szinten tartásának ez a legegyszerűbb módja. A kialakított területeken a hasonló funkciók közti határfalak tetszőleges elrendezésével a terek alakíthatóságát kívánjuk fokozni, a sokrétű igények a változó belmagasságokkal is fokozottan figyelembe vehetőek. (A megvalósítás előtt érdemes a terek méreteit még egyszer végiggondolni, és az üzemeltetési költségek biztosíthatósága szerint mérlegre helyezni. – érzésünk szerint a területek tovább csökkenhetnek)

ENERGIA ÉS A JAVAK FELHASZNÁLÁSA

Érdemes, és a kiírás szerint kell is a dráguló energiaárak mellett (a divaton túl is) foglalkozni az energiafelhasználás kérdésével, és a már napjainkban is valósan megtérülő megoldásokkal csökkenteni a felhasználandó energia mennyiségét. Ennek az épület kialakítása az elsődleges kulcsa. Ezért a nagyterületű tereket a terepszint alá süllyesztve, nyílásokat csak a szükséges mennyiségben alkalmazva, és tetejüket zöldtetőként kialakítva az épület kialakítása a maximumot nyújtja a környezeti hatásokkal szemben.

A belső kialakításban aktivált monolit beton födémeket használunk, mely sugárzó hűtő-fűtő felületeivel a levegő hőmérsékleténél 2-3 fokkal jobb hőérzetet biztosít, és minimális szintre csökkenti (csak szellőzés) a rossz hőhordozó levegő befúvásának szükségességét. A vízfogyasztás termosztátos önzáró csapok alkalmazásával, mosdók vizének tisztítását követően WC öblítésre használatával, és talajvízkút locsolásra és WC öblítésre használatával minimálisra csökkenthető. Javasoljuk a hűtésre és fűtésre talajszondás aktív fűtő-hűtő hőszivattyú alkalmazását, mely részben megújuló (földhő) energiát, részben a dráguló gáz helyett fajlagosan egyre olcsóbb elektromos áramot használ. (keringtetéshez, a kivett energia kb. negyedét - COP4) Ennek egyetlen hátránya, hogy habár véleményünk szerint az egyik legreálisabb és igazolhatóan kedvezően megtérülő megújuló energiát használó gépészeti rendszer, a kiírásban megfogalmazott látható megújuló energia kritériumainak nem felel meg (láthatatlanul a földben van). A viszonylag kis mennyiségű, csak szellőztetésre használt légtechnika emelt szintű hővisszanyeréssel készül.

 

 

 

MEGÚJULÓ ENERGIA – FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

Az előző címszó alatt taglaltuk a talajszondás zárt rendszerű hűtő-fűtő hőszivattyú alkalmazását, ennek vizuális értelmezhetetlensége miatt (mivel nem látszik), javasoljuk a tudat formálásában jobban szereplő más megújuló energiaforrások alkalmazását is, amellett, hogy ezek még nem ésszerűen megtérülő beruházásoknak minősülnek (1 millió Ft / kW). Napkollektor, illetve napelem alkalmazását építészeti indokok alapján elvetettük, ennek erős építészeti megjelenését most kerülni szeretnénk. Jó építészeti elemnek és jó jelértéknek gondoljuk viszont a mini szélkerekek alkalmazását 1-3 kW közötti teljesítménnyel és 8-12 m-es árbocmagassággal (kerékátmérő 1,5 és 2,5 m között).

Ezek telepítési helyét a helyszínrajzon jelöltük, a kialakuló és zavaró árnyékhatás a saját telken képzett vadvirágos mezőben játszódik le, így sem a saját funkcióinkat, sem a szomszéd kertekben élőket nem zavarja. A szélgenerátorok által termelt áramot az elektromos művek hálózatába tápláljuk, ennek megfelelő fogyasztást jóváírnak részünkre (a telepített szélgenerátorok összes teljesítménye 90 kW).

 

 

 

A zöldtetőkön kialakított növényzetet mi mind tudatilag, mind valóságosan is a fenntartható fejlődés értékeinek tartjuk és alkalmazzuk. Általánosságban, és a helyszínre értve még inkább úgy gondoljuk, hogy a nagyméretű, pöffeszkedő magamutogató épületegyüttesek, üvegdobozok, múzeumok elvesztették létjogosultságukat, rettentő erőfeszítések és pénzek árán működtethetőek, és nem hordoznak olyan többlettartalmakat, mely kívánatos lenne példaadásként.

A TERVEZETT ÉPÜLET FUNKCIONÁLIS LEÍRÁSA

A gyalogos megközelítés a Déli utca és a Csíki Gergely utca sarka felől, a parkoló a főútként jegyzett, és a későbbiekben az autópálya felől direkt lehajtással is elérhető Szekrényessy Kálmán utca felől biztosított. A megtartott kétszintes keresztszárny előtt kis piazettát létesítünk, innen érhető el az építmény központi bejárata, az előcsarnok és a megtartott szárny meglévő és különösen értékes hangulatú bejárata a kis előlépcsőjével.

A támfalakból kiemelt főbejárati épületdoboz felé a főbejárat után a központi előcsarnokban információ, programajánló és jegyárusító funkciókat magába foglaló pult, ezzel szemben a központi liftmag és a szintalatti területekre vezető lépcső kap helyet. A lépcső fölfele az előcsarnok feletti étterem területére vezet. Az előcsarnok déli folyosói nyúlványára fűzve üzletterületeket tervezünk. Ezek végén a szabadba jutunk, illetve a garázs felőli bejáratot biztosítjuk. Ezek mind publikus, szabadon bejárható területek. Ellenőrzési pontokat az alsó szinten a lejáratnál (amennyiben szükséges), illetve a különböző főfunkciók bejáratainál alakítunk ki, mely esetben az alsó elosztó-kiállítótér és a kávézó terület is szabadon bejárható.

 

 

 

Az előcsarnokból a pincébe jutva északra a kiállítóteret, szembe a kis és nagy előadó termeket, ruhatárat, vizesblokkokat, a kávézót és a galéria teret, illetve a 2. ütem megépítését követően a tudományos kiállítást érhetjük el. A pedagógiai termek is innen érhetőek el. A pedagógiai terek, számítógépes oktatást és ezek tereit a tudományos kiállítótér részeként kívántuk megadni. Közvetlen bejárást biztosítunk a meglévő kétszintes keresztszárny pincei mélyítését követően a meglévő épületbe, a műtermeket és az igazgatási részt, (ezen területek a főbejáratot mellőzve, közvetlenül a kis térről a meglévő bejáraton keresztül is elérhetőek), illetve az emeleten az apartmanokat és az igazgatási rész galériáját érhetjük el. Az emeleti irodaterület az előadó emeleti kiszolgáló folyosójába is beköt.

• kiállítótér egy részén a nyugati támfal mentén galériát tervezünk, lépcsővel és lifttel. Innen tűz esetén közvetlenül a kertbe menekülhetünk. Ennél a +-0,00 szinten lévő galériakijáratnál adjuk meg a nagyterem és a kiállító területek gazdasági bejáratát, saját lifttel és lépcsőházzal.
• A nagy előadót konferenciák számára is alkalmas módon terveztük. Az alsó elosztótér–kiállítótérből nyílik, mobil a hátsó falba tolható podesztrendszerrel, emelhető színpadi résszel. A színpad mellett, mögött raktárakat, a terem oldalán futó folyosóról nyílóan a szükséges kiszolgálótereket helyeztük el. Ezek felett lépcsőházon és liften is megközelíthetően további kiszolgálótereket, és közvetlen irodaterületi bejáratot helyeztünk el. A nagyterem hátsó falán, a földszinti előcsarnokból nyílóan vetítőt, hang- és fénytechnikai és tolmácshelyiségeket terveztünk.
• A kávézó területe az alsó szinti elosztótérből nyílik, mely részben kiállítóteremként is működik az elosztótérrel együtt. Ez a kávézórész mind a kiállítótereket és oktató részeket, mind az előadótereket ellátja.
• A galériatér a kávézótérből közelíthető meg, mely a kiállítótérrel együtt áramlik a nagy- és kistermi épületblokk körül. Ez a galériatér öleli körbe a torony körberéselt tömbjét, és nyílik össze igény esetén a tudományos kiállító- és oktatótérrel, ennek rugalmas bővítését is lehetővé téve. A galériatér nyugati határolófalán lépcső és lift vezet a kiállítótéri galériára, ahonnan tűz esetén a kiürítés a kertbe megoldott.
• Tudományos kiállítótér és oktatási rész szintén a kávézó-elosztótérből nyílik, oktatótermekkel, vetítővel, klubszobával, és az interaktív kiállítótérrel, melynek sarkában a raktári lift és lépcső érkezik. Az oktatótermek kis süllyesztett udvarra néznek, mely be is vonható a területbe. Lépcsőn és liften jutunk a galéria területére, a +-0,00 szintre, itt a kiállítótér bővülete található. Üvegfalon keresztül ide néz az előcsarnoki közlekedő az üzleteivel, és a garázsból való bejövetel is az üvegfal mellett fut el. Ez kellően felcsigázhatja a látogatót még az előcsarnokban a kiállítás megtekintéséhez. Még egy szintet haladva, a +4,40-es galérián olvasótér kis tudományos folyóirat-gyűjteménnyel, illetve számítógépes termek helyezkednek el.
• A földszinti előcsarnokból, mint már jeleztük, jutunk fel az éttermi szintre, ahol látványkonyhával (önálló feltöltőlift), exkluzív étterem saját kerti terasszal a füves lejtők irányában, és az érkezéskor nyílóan kissé elkülönülve önkiszolgáló étterem készül. Ennek folytatásaként a +4,75 szinten a meglévő és megtartandó toronyban kialakított kávézó internettorony részét érjük el, ahonnan lefelé a kávézóba és a kertbe, felfelé a torony további internet szintjeit érintve a kávézó tetőkilátó részébe juthatunk.
• KERT - A formai kialakítás metszésvonalán a geometriából adódóan a +3.20 szinten a kerteket egy végigfutó úttal kötjük össze. A bejárati kis térről lépcsőn jutunk fel erre a szintre, mely alkalmas nézőtérnek is. A kertek karakterei eltérő kertépítészeti eszközökkel formáltak, a két nyugati lejtő a támfalak között hullámzó, és ezért eltérő földvastagságú lejtővel tervezett, így itt nagyobb lombkoronájú fákat ültetünk. A 2. ütem keleti kertrésze kis szabadtéri vetítővel készül az épített kubus homlokzati falára vetítve. A kerti utat úgy kívánjuk kialakítani, hogy szabadon bejárható legyen, elég tartalmat hozzon ahhoz, hogy valóban használni akarják. Ezért innen is nyílik az étterem, a toronyban kialakított kávézó, a kertek, a kerti vetítő és a garázsfödémen lévő vadvirágos napozómező a rajta elhelyezett kis szélkerekekkel.
• Parkolás – az első ütemben nem tartjuk indokoltnak a parkolók épületbe helyezését, a térszínen adtunk szükséges mennyiségű parkolót. A 2. ütem készültekor a déli teleksarokban eltolt szintekkel térszín alatti parkolót építünk, részben vagy akár aknák alkalmazásával teljesen átszellőztetve. Innen a tervezett kerti kijáraton és úton át közvetlenül elérhetjük a központi előcsarnok üzleteket tartalmazó folyosónyúlványát. A parkoló tetején virágos napozómezőt tervezünk.

ANYAGHASZNÁLAT

A megtartott épületrészek téglaburkolattal készültek. Ezt a kiselemes, szépen strukturált anyagot használjuk a kerti billegő födémek támfalaiként is, és mivel a bejárati tömb mintegy támfalmagasításként készül, ezen a felületeken is ezt az egységes anyagot használjuk. A kerti füves lejtőből kiemelkedő két új épülettömb esetében azonos méretrendű, de színes, fényes mázas téglaburkolatot használtunk. A viszonylag tömör, zárt homlokzatok a különböző kidolgozottságú kertekkel együtt jelennel meg.

Vezető tervezők: Lente András, Heppes Miklós, Jánossy Johanna, Steinbach Erzsébet, Hegedűs Attila
kertészet: Csontos Csenge
generáltervező: Archiflex Stúdió Bt.