320° Művészeti, Oktatási és Technikai Központ tervpályázat – megvételt nyert pályamű
Részletesen bemutatjuk a Kendik Géza és társai által a siófoki 320° Kulturális, Oktatási és Technikai Központ tervpályázatára benyújtott művet.
Megvételben részesült 6. számú pályamű
A4 Stúdió Iroda Kft.
vezető tervező: Kendik Géza
Tervezési feladat, cél:
Siófok városában a meglévő Kenyérgyár helyszínén egy jövőbe mutató, kortárs művészeti jelet létrehozni. A 320° Művészeti, kulturális, oktatási és technikai centrum a régió társadalmi-gazdasági fejlődésének szülőháza, kiindulópontja. Meg kell felelnie egy több évtizedes fejlődési folyamat elvárásainak, követendő példát kell mutatnia. Vonzó, inspiráló épületegyüttes, mely a későbbi fejlődés központjaként is tud működni.
Építészeti koncepció:
Építészet
Három vezérlő elv formálta a tervet. Elsődlegesen a meglévő építészeti értékek mentését fontos szempontként jelöltük meg. Az épület karaktere, a jövőnek címzett üzenete mindenki számára érthetőnek kell lennie. Különleges transzformáció, visszatekintés a múltra. A homlokzat és a tömeg „negatív” megjelenítése magában hordozza a múlt és a jövő kapcsolatát. Megmutatja, hogy a múlt talajából, hogyan fejlődik ki a jövő.
Másodsorban a fenntarthatóság szempontjának is meg kell felelni. Vizsgálataink szerint azonban a mai épület alkalmatlan arra, hogy az energiafelhasználás és a fenntartható fejlődés élő példája legyen, így az elbontása indokolt. Építészeti értékeit, karakterét, azonban megtartjuk (téglaburkolat, tömeg, kémény utal a volt kenyérgyárra).
Harmadsorban egy kortárs építészeti műalkotást kívántunk létrehozni. Szoborszerű, sallangmentes, könnyen azonosítható jel. Legmarkánsabb hazai Land Art épületté válhat. Ikon önmagában, ikon használat közben. A hatalmas fehér fal, tulajdonképp egy gigantikus vetítővászon. Hátteret ad különböző művészeti ágak bemutatásához.
A tömegformálást erősen befolyásolta a tervezési program ütemezhetősége. Már az 1. ütemnek feladata, hogy a fenti elveket hordozza. Így alakult ki az 1. és 2. ütem telepítése, tömegformálása. Két fázis, két felszín, két pólus: pozitív-negatív. Amíg csak az 1. ütem működik, addig a 2. ütem helyén parkoló működhet (költség takarékosság). Azonban a 2. ütemnek egyrészt illeszkedni kell a meglévő 1. ütemhez, másrészt nem gyengítheti annak szoborszerűségét. Ezért a terepszínt alá terveztük a 2. ütemet. Helyet ad a mélygarázsnak, teteje parkként, óriási zöldfelületként használható.
320° arculat
Az építészeti koncepcióhoz szorosan kötődik az arculat. Az épület megjelenésével markáns identitást határoz meg. A saját arculat megtervezése ezt a koncepciót erősíti. Az egyik a másik nélkül értelmezhetetlen. Az épület nem csak falak, födémek, terek összessége, hanem az általa ellátott feladat is hordozhat magas kulturális, társadalmai vagy szociológiai értéket. E felismerés magasabb szintre emeli a projekt életét. Több szinten, több jelentéssel rendelkezik. A tervező szándéka, hogy ne csak egy épület legyen, hanem márkanév. Bárki számára könnyen azonosítható brand. Mindenki fel tudja ismerni, meg tudja határozni a jelentését. Üzenet: hagyományokra épülő, innovatív, biotermékcsalád. Remek lehetőség a volt Kenyérgyár értékeinek építészeti és gasztro-kulturális átmentése. A helyszínen mutatjuk be az üzenet által hirdetett értékeket.
Az arculat másik fontos része, a gasztronómia kapcsolata a tudománnyal. Itt nem a génkezelt növényekről beszélünk, hanem az elmúlt években végbemenő gasztronómiai változásokról. Kivívta a jogot, hogy önálló művészeti ágazatként tekintsünk rá. Magyarország évszázadok óta gasztro-turista célpont. A gazdag agrárkultúra párosul a világhíres magyar konyhával. Ezt a tézist határozzuk meg újra, itt a volt Kenyérgyár helyén. Alkalmassá válhat egy különleges gasztronómiai műhely alapítására.
Funkciók:
A tervezési program fő funkciói a következők: művészeti, ismeretterjesztő, oktatási, gasztronómiai-kereskedelmi tevékenységek. A Kiíró szándéka szerint az 1. ütem a művészeti, és gasztronómiai-kereskedelmi tevékenységek köré szerveződik. Azonban az oktatási funkciók zömét is az 1. ütemben helyezzük el. Hasonló térigényű helyiségeket, mint például a színházterem-konferencia terem és kisebb előadó-kamara színpad többfunkciós kialakítással elegendő csak egyszer megépíteni. Jelentős költség- és terület-megtakarítás érhető el.
Földszinten kap helyet a gasztronómia, közvetlenül a bejárat után, a volt kenyérgyár területén. Ezen a szinten található az összevont színház-konferencia terem, valamint a kiegészítő funkciók. A gazdasági bejárat a földszinti keleti részén nyílik. Közvetlenül kapcsolódik a színház és a vendéglátás üzemi helyiségeihez. A bejárattól jobbra haladva a függőleges közlekedő magot találjuk. A szellős lépcsőházon át jutunk el a felső szintekre, illetve a később megvalósítandó tudományos területekre.
1. emeleten adminisztráció, üzemeltetés, igazgatás kap helyet. Az 2. emeleten indul a múzeum, mely átfolyik a 3. emeletre (múzeum-galéria). A 3. emeletre terveztük a művész apartmanokat. A 4. emeleten kap helyet a teljes galéria funkció és kiegészítő helyiségei (vetítő, kézműves). A művészek által használt műterem és fotólabor kapcsolatban áll a galériával, illetve a művész apartmanokkal. A lépcsőház legfelső szintjén panorámakávézót javaslunk, üveg homlokzattal, a Balatonra tájolva.
Amíg nem valósul meg a 2. ütem, addig felszíni parkolóként működik a terület. A 2. ütem megépítése után a -2. szinten kap helyet a mélygarázs. A -1. szintet az ismeretterjesztő tevékenység foglalja el. Ez az épületrész önmagában bemutatja, hogy a technikai vívmányok hogyan teszi jobbá életünket. A teteje parkként működik, így őrzi meg az értékes zöldfelületet. A fenntarthatóság egyik szimbólumaként értelmezhető szélerőművek lábai innen „gyökereznek”. A lépcsőházból indulva egy üvegfalon keresztül láthatjuk a különleges gépészeti és technikai berendezéseket működés közben. Jelen időben, a gyakorlati használat közben ismerhetjük meg a jövőbe mutató eredményeket.
Telepítés, ütemek:
A teljes terület ütemezésénél mind a két ütem méreteit figyelembe vettük. Önmagában az építészeti koncepció is ezt erősíti. Két fázis, két tömeg, két épületrész. A telek alakja és közlekedési kapcsolatait kihasználva Land Art épület létesíthető.
Két szervező tengely mentén rajzolódik ki a telepítés. Az egyik a két ütem közötti határvonal, amely széltében felezi meg a telket. A két pólus közti különbség azonnal érzékelhető. A másik tengely pedig a volt kenyérgyár épületnek hossztengelye. Az 1. ütem helyét, méretét erre a koordináta mezőre szerkesztettük. Arccal a Balaton felé néz, így nem zavarja a mögötte lévő lakóövezetet. A családi házak és az épület közé fasort, zöld védősávot tervezünk.
A telepítés során erősíteni akartuk az épület szoborszerűségét. A vendégforgalmi bejárat előtt gyülekező teret biztosítunk, mellette tudományos parkot. Így az épület jól látható, a közvetlen környezete előtérként működik, keretbe foglalja a FAL és a gyárkémény kompozícióját.
Gasztronómiai egységeinek fejlesztési koncepciója
Múlt és jelen; hagyomány és haladás – kulcsszavak, amelyek életre hívnak egy kulturális komplexumot, ami egyszerre ad helyet kortárs kiállítótérnek, oktatási- és továbbképzési centrumnak, illetve közvetít tudományos- és technikai értékeket. 320° -- egy kulturális központ, ami létrejöttével a balatoni régió kulturális csomópontjává válik, megannyi profiljával oktatási, szórakozási és rekreációs lehetőséget biztosítva helyi és átutazó érdeklődők ezreinek.
Ahány érdeklődő, annyi igény. A látogatók sokféleségéhez igazodik maga a 320° Központ is, nem pusztán az általa kínált színes programokkal, de az itt helyet kapó gasztronómiai létesítmények széles palettájával is. A vendégek alapvető igényeit kiszolgáló kávézón kívül egy gyorsétterem és egy kifinomultabb kulináris élményt kínáló fine dining létesítmény (exkluzív étterem) is kialakításra kerül – utóbbiak mind arculatukat, mind pedig profiljukat tekintve illeszkednek a hely – egy bezárt kenyérgyár – szelleméhez.
A gyorsétterem
A gyorsétterem értelemszerűen elsősorban az átutazó, a központba látogató vendégek igényeit hivatott kiszolgálni – egyszerű és gyors ételekkel. Mi illene jobban egy bezárt kenyérgyár épületében kialakított étkezde profiljába, minthogy egyszerű, könnyen elkészíthető szendvicseket kínáljon? Nem lenne példa nélküli ez a vállalkozás, hiszen komoly presztízsű európai éttermek – leghíresebb közülük a koppenhágai Smørrebrød – már rég nyitott szendvicsek készítésére specializálódtak. A gyorsétteremben helyben sütött kenyerek és péksütemények felhasználásával helyi alapanyagokból készülnének az ételek. Lehetőség van arra, hogy a jövőben a szendvicsek receptjeinek előkészítésében a magyar gasztro-kultúra néhány jelentős szereplője közreműködjön. Az interneten és a kulináris magazinokban publikáló gasztro-bloggerek bevonása több szempontból tűnik szerencsésnek, mivel nevük jól ismert brand az itthoni gasztro-kultúrában, ezáltal az ő közreműködésükkel a központba utazó vendégeken túl egy másik fogyasztói réteg is jól megcélozható. Mindez, egy későbbi sikeres marketing esetén a helyi termékek (szendvicsek) további terjesztéséhez vezethet. (320° mint étel-, későbbiekben, akár mint gyorsétterem-brand terjeszkedhet.)
Az étterem, vagyis fine dining restaurant
A gyorsétterem mellett kialakításra kerülő fine dining restaurant – a pályázati kiírásnak megfelelően – egy viszonylag magas asztalszámú éttermi létesítményként realizálódik. A fönntarthatóság szempontjából tehát a működés magas színvonalán túl fontos, hogy ez az étterem is valamilyen attrakcióval magához vonzza a fogyasztókat: a központba látogatók és a helyi vendégek figyelmén túl képes legyen a (gasztro-) turisták érdeklődését is felkelteni. Ennek érdekében megfontolandó egy olyan működési modell fölvétele, ami bizonyos időközönkénti váltásban (például havonta) meghívott/ megbízott séfek bisztró-jellegű menüit kínálja megfizethető áron. A salzburgi Ikarus Étteremben az évek óta hasonlóan működő modell azon a felismerésen alapszik, hogy a gasztronómia, mint önálló művészeti médium az utóbbi években kitermelte a saját sztárjait, akikre egy jól elkülöníthető és megcélozható fogyasztói réteg kíváncsi. Ha egy intézmény – jelen esetben egy étterem – képes egy szubkultúra ikonjait összegyűjteni, állandóan megújuló termék-bázissal lesz jelen a piacon: tehát előnyös pozícióból indul a piaci versenyben.
[…]
Tájépítészet:
Fontos szempont volt a minél nagyobb zöldterület megőrzése, telepítése. Maximalizált zöldmutató. A kialakítását a funkció határozza meg. Hagyományos kert, park fogalmát átértelmezve szemléltető eszközként használjuk a zöldfelületet. Részt vesz az épület működésében, feladata van, javítja a környezetet. Rendkívül magas használati értékkel bír.
A 2. ütem zöldtető több funkciót szolgál. Egyrészt gabonanövényeket (pl: búza, árpa, rozs, napraforgó) termesztünk, amit a gasztronómiai kínálatban tálalunk. Helyi alapanyagból, helyben sütött kenyér. Ezzel utal a terület eredeti funkciójára. Továbbá ismeretterjesztő feladatát is ellátja, hiszen valós körülmények között mutatja be a növények fejlődését. Élőben követhető az évszakok változásával párhuzamos érési-növekedési folyamat, majd a felhasználás módja. Másrészt a park időszakos művészeti akciók helyszínéül szolgál. Interaktív művészeti park. A déli zónában gördeszka-park létesül, közvetlenül a teniszpályákkal szemben. A telek keleti, lakóövezet felőli oldalán intenzív fásítás tervezünk. Őshonos, nagy lombkoronát nevelő fafajok telepítésével védjük a családi házak nyugalmát. A meglévő értékes fa egyedeket megőrizzük. A szélerőművek mellett több sorban, alacsonyabb, de sűrű lombkoronával rendelkező fajtákat javaslunk.
Az 1. ütem tetején és déli-keleti homlokzatán zöldfelületet tervezünk, ami biofilterként működik. Az 1. ütem zöldfelületein nagy CO2-megkötő képességű fajtákat ültetünk. A csapadékvíz újrahasznosítása remekül illeszkedik a biofilter rendszerhez.
[…]
vezető tervező: Kendik Géza
építész munkatársak: Maza Orsolya, Vilics Árpád, Koncz Péter, Papp Zoltán Tibor, Dóczi Viktória, Hargitay Zsófia
fotós: Erdélyi Mónika
grafikus: Lonovics Zoltán -The Room
gasztronómus: Horváth Gábor
