5 irányelv egészséges, fenntartható, ugyanakkor kényelmes lakóterek kialakításához

Az épület-felújításokat elsősorban energetikai és funkcionális szempontok vezérlik, amelyek gyakran háttérbe szorítják az egészséges élettér és a kényelem iránti igényt. A lakóterek viszont csak akkor töltik be a nekik szánt funkciót teljes mértékben, ha a fenti tényezők egyszerre érvényesülnek. A VELUX Cégcsoport 19 elismert nemzetközi szakértőt kért fel, hogy segítsenek feloldani e konfliktust. A szakemberek ajánlásait a „Circadian House” című tanulmányban publikálták.

A VELUX Cégcsoport 2013-ban indította el kezdeményezését, hogy új alapokra helyezze az építészettel, épület-felújításokkal kapcsolatos gondolkodást, és összhangot teremtsen a jellemzően funkcionális és energetikai szempontú tervezés, valamint az egészséges és fenntartható élettérre való törekvés irányelvei között. A világ vezető építészei, mérnökei és orvostudományi szakértői végül 5 irányelvet fogalmaztak meg a tervezők számára.

1. Csak a megfelelő helyre tervezett megnyitásokkal biztosítható a friss levegő áramlása.

A főzési folyamat, a bútorok vagy az elektronikai berendezések olyan, szabad szemmel nem látható szennyeződéseket bocsátanak ki, amelyek az egészségre és a jó közérzetre negatív hatást gyakorolnak. A beltéri levegő ideális mennyisége a megnyitások megfelelő elhelyezésével biztosítható az összes lakóhelyiségben.

2. A napszaknak megfelelő mennyiségű természetes fény a jó közérzet záloga.

A fény és a teljes sötétség váltakozása kulcsfontosságú az emberi szervezet élettani-napszaki ritmusa szempontjából. A reggeli, természetes fényben való ébredéshez és az éjjeli, elsötétített helyiségekben történő pihenéshez a fényszabályozásra kellő figyelmet kell fordítani. Ez a legegyszerűbben és a legköltséghatékonyabban megfelelő méretű nyílászárókkal és árnyékolástechnikával kivitelezhető.

3. A természeti környezet élettani hatásai

A természet közelsége jótékonyan befolyásolja a hangulatot, az egészségi állapotot, és csökkenti a stresszt. Éppen ezért érdemes legalább egy olyan kültéri vagy fedett területet kialakítani a lakóegységben, amely behozza a természetet a zárt falak közé. Amennyiben nincs lehetőség kertkapcsolat, erkély vagy terasz kialakítására, akkor a nyílászárók tájolásával kell elérni, hogy kitekintési lehetőség nyíljon az égre, a környékre és a talajra.

4. A zajterhelés minimalizálása

Az utca- és környezeti zajterhelés feszültté, ingerlékennyé teszi az emberi szervezetet. A zajok jelentős mértékű szűrése, beleértve a fűtés vagy a szellőzőrendszer zúgását is, fontos közérzeti tényező. Különösen fontos ez éjjel, hiszen a nyugodt pihenéshez, az egészséges alváshoz a csend megléte alapfeltétel.

5. A beltéri hőmérséklet szabályozása

A lakóterek kényelmét alapvetően meghatározza a beltéri hőmérséklet, és hogy ez mennyire tartható optimális szinten. A ma embere napjainak 90%-át zárt térben tölti, de a beltéri klímának követni kell a kültéri hőmérséklet változásait – azaz nappal növekednie, este csökkennie kell. Mivel az emberi szervezet a kültéri levegő hőmérsékletéhez igazodik, a belső terek hőszabályozásával automatikusan kialakítható a számunkra ideális hőmérsékletet.

Több mint egy kutatás

A teljes „Circadian House” jelentés még több iránymutatással szolgál az egészséges és kényelmes lakókörnyezet megteremtéséhez. A teljes tanulmány itt érhető el. 

A tanulmány elkészítésében a következő szakértők vettek részt:

• Anna Wirz-Justice, University of Basel, Svájc
• Anne Helene Garde, National Research Center for the Working Environment, Dánia
• Atze Boerstra, BBA Binnenmilieu, Hollandia
• Dean Hawkes, University of Cambridge, Egyesült Királyság
• Francis Allard, University of La Rochelle, Franciaország
• Hal Levin, Building Ecology, USA
• Jelle Laverge, University of Ghent, Belgium
• Koen Steemers, University of Cambridge, Egyesült Királyság
• Luc Schlangen, Phillips Lighting, Hollandia
• Mariëlle Aarts, Eindhoven University of Technology, Hollandia
• Nick Baker, University of Cambridge, Egyesült Királyság
• Ole Bouman, Shenzhen Biennale, Kína
• Pawel Wargocki, Technical University of Denmark, Dánia
• Per Olaf Fjeld, University of Oslo, Norvégia
• Richard Hobday, Independent researcher, Egyesült Királyság
• Russell Foster, University of Oxford, Egyesült Királyság
• Staffan Hygge, University of Gävle, Svédország
• Thomas Witterseh, Danish Technological Institute, Dánia
• Truus de Bruin, Delft University of Technology, Hollandia