5.500 milliárd Ft

"Mást sem hallunk, hogy erre és arra sincs pénz, lényegében semmire sincs pénz, emiatt minden áll, miközben rengeteg van, csak impotensek vagyunk. Mit lehetne ennyi pénzből csinálni? Számomra, mint pénzmennyiség, érthetetlen, ezért megpróbálom természetes mennyiségekre lefordítani. 5.500/1,5 = 3.600 km hosszú új autópálya ára." Dr. Rigó Mihály írása.

A Mérnök Újság 2012. áprilisi számában nyilatkozott Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Nem állít kevesebbet, mint azt, hogy az EU mostani pénzügyi ciklusában, tehát 2013-ig, Magyarország még lehívhatna 5.500 milliárd Ft uniós forrást!

Ez számomra megdöbbentő!

Mást sem hallunk, hogy erre és arra sincs pénz, lényegében semmire sincs pénz, emiatt minden áll, miközben rengeteg van, csak impotensek vagyunk. Ezt a hatalmas összeget örömmel fogja az EU visszavinni, tehát ez a pénz egy minden téren lerongyolódott, lerobbant, a működésképtelenség határára juttatott ország számára elveszik.

Hasonló tartalmú cikk más nyilatkozó által kijelentve néhány hónappal korábban is megjelent a Mérnök Újságban. Mivel azt sem hallotta meg senki, tartok tőle, hogy ezt sem fogják. Mi számít hírnek, ha ez nem? Nem kellene végre felébredni, felébrednünk? Nem kellene sebességet váltani, magasabb fokozatba kapcsolni?

Mit lehetne ennyi pénzből csinálni? Hogyan lehet egyáltalán ekkora összeget felfogni? Számomra, mint pénzmennyiség, érthetetlen, ezért megpróbálom természetes mennyiségekre lefordítani.

• 5.500/1,5 = 3.600 km hosszú új autópálya ára

• 5.500/60 =  90 db új Duna-híd ára

• 5.500/20 = 270 db új Tisza-híd ára

• 5.500/120 = 45 évnyi útfelújítás eddig kispórolt, felélt, be nem fektetett költsége a 30.000 km-es állami nem autópályás úthálózaton (főutak és mellékutak)

Nyilván át lehet ezt számolni vasútépítésre, vasútfelújításra, kórházra, iskolára, mindenre, amiből hiányt szenvedünk. A hír mégis ingerküszöb alatti marad megint, nem fogja senkinél kiverni a biztosítékot. Mindenről beszélünk, csak a lényegről nem.

Hogyan nem vették észre az illetékesek, hogy beszorultunk? Vajon lesz-e ennek felelőse? Elképzelni is borzasztó, hogy valaki esetleg ellenérdekelt és lassítja a folyamatot? Mit ajánl Essősy Zsombor vezérigazgató a „Fejlesztési diktátum kell?" című cikkben? „Óriási a kockázat, és hatalmas a tét. A kérdés az, hogy a mostani rendszeren át lehet-e még erőltetni a maradék 5.500 milliárd forint lehívható forrást. Ez azt jelenti, hogy a támogatások lehívását menedzselő intézményrendszer áteresztő képességét kétszeresére, de inkább háromszorosára kell növelni. Állami oldalról ehhez jelentős emberi erőforrás-növelésre van szükség. Ha ezer vagy ha tízezer köztisztviselőt kell felvenni a cél érdekében, akkor is bőven megéri, összevetve a szükséges ráfordításokat a felhasználásra váró támogatás mértékével. Másrészt új, finanszírozásra érdemes projektekre van szükség. A helyzet radikális szervezeti változást igényel, a „ráncfelvarrás" már nem segít…"

Tehát: óriási a kockázat, hatalmas a tét! Mindkét munkakör mérnökök százainak adna munkát. Ma a mérnökök lábhoz tett fegyverrel állnak és várnak. De mire? Miért nem fogadjuk meg a vezérigazgatói feladat-meghatározást, hiszen az nagyon egyértelmű. Olyan jól állunk, hogy nem kell nekünk ennyi munkahely? A mérnököknek sem kell a munka?

Hogyan folytatja? „Épp ezért az ideális megoldás az lenne, ha a miniszterelnök kinevezne egy teljhatalommal felruházott fejlesztéspolitikai teamet, mely – szigorú ellenőrzés mellett – az országos érdeket szem előtt tartva az EU-pénzek maximális felhasználásáért lenne felelős. Olyan felhatalmazásokkal bíró csoportra volna szükség, amely pozíciójánál fogva nem befolyásolható, s egyetlen motivációja, hogy mihamarabb és a nemzetgazdaság számára a legnagyobb megtérülést garantáló helyre érkezzen az uniós pénz." Ez is nagyon világos beszéd!

Essősy a Világgazdaságban is nyilatkozott. Ebből nyilvánvaló: a 2007-2013-as időszakra rendelkezésünkre álló 8.000 milliárd Ft-ból csak 2.500 milliárdot használtunk fel és az utolsó pillanatokra maradt elköltetlenül, felhasználatlanul 5.500 milliárd Ft!  Mostanság hetenete 13.3 milliót fizetnek ki, holott legalább 30 vagy még inkább 40 millió Ft/hét lenne a rendes kifizetési ütem!

Külön gond a következő - 2014-2020 - közötti uniós pénzügyi ciklus tervezése. Mivel mindennél fontosabb az előbbi téma, ezzel most nem foglalkozom, erre koncentráljunk, de erre vonatkozóan is elemi megállapításokat tartalmaz a nyilatkozat.

Hetekig szinte sírva rágta a média a 140-150 milliárd Ft-nyi uniós pénz esetleges visszatartása miatti helyzetet (lásd a túlzott deficit eljárás során a 2013-as kohéziós támogatáscsökkentést - 495 millió euróval!), de egy szót sem szólt az egy nagyságrenddel nagyobb, 5.500 milliárd Ft-ról. Micsoda aránytalanság! Halálunkon vagyunk egy kis összeg miatt, de nem törődünk az egy nagyságrenddel nagyobb összeg elvesztése miatt? Hová lett a józan ész?

Nem kellene a megyei és az országos mérnöki kamaráknak azonnal megtárgyalni az előállt helyzetet? Nem kellene-e ötleteinkkel azonnal a vezérigazgató mellé állni?

dr. Rigó Mihály
okl. erdőmérnök, okl. építőmérnök