65 lépés a Nagy-Kopasz-hegy tetején

Fából készült, mégis nyíltan az emberi kéz munkáját domborítja ki a Pilis hegység legújabb kilátója a Nagy-Kopasz-hegyen. A tervező, Dr. Lőke Ferenc széles körű előtanulmányok után építette meg a minden elemében lépcsőzetességet formázó kilátót. Bán Dávid írása.

A Pilis délnyugati részén, a 447 m-es Nagy-Kopaszon a nyár folyamán 18 méter magas kilátót avattak. A Pilisi Parkerdő megbízásából készült objektumot a számukra már több kilátótervet készítő Dr. Lőke Ferenc és alkotótársai tervezték (jóllehet, ezekből a mostani mellett eddig csak a pilistetői valósult meg).

Az első terepszemléken, az eredetileg csak gyalogosan elérhető hegytetőre menet a tervező számos kivágott fára lett figyelmes. Az elsődleges terv már ekkor megfogalmazódott, hogy az erdő emberi kéz által kivágott fáinak egymásra halmozásával kialakuló struktúrát felhasználva épüljön meg a kilátó. Az elgondolást több hasonló, illetve teljesen ellentétes példa tanulmányozása követte.

Számos, főleg a fákat egymásra halmozó kilátó-megvalósítás megismerése után Lőke Ferenc amellett döntött, hogy inkább az „elvétel” elvét alkalmazza, és a rendelkezésre álló tömör farönkökből faragja ki az építményt. A hegytetőt jelentő, sziklás talajú tisztáson korábban ember által épített objektum nem volt, így az építkezés idejére ösvényt is kellett építeni a felvonuló járművek számára, amit idővel remélhetőleg visszanyer az erdő, ismét közrefognak majd a lombkoronák.

A sziklás talajra komoly vasbeton alapzatot kellett létrehozni, majd erre épült a tömörfa kilátótorony. A földrengés- és szélviharbiztos építményt feszített acél merevíti, szintenként pedig buldogtárcsák fogják össze és védik a kicsavarodás ellen.

A természetes fa építőanyag mellett a mellvéden corten acél elemek jelennek meg, amely építőanyag kilátókon nem nagyon szokott visszaköszönni. Az építészeti koncepció értelmében a kilátó őszintén felvállalja azt, hogy noha fából készült, azt emberi kéz mesterségesen munkálta meg, s erre utal az acél használata is. Az egész építményen végigvonuló lépcsőzetes motívumok végül a mellvéd felső síkjára futnak ki.







A farönkök háromszög alakú bevágásai játékosságot kölcsönöznek az összhatásnak, segítségükkel jól érvényesül az erdő által nyújtott fény-árnyék hatás is. A 65 lépcsőfokon elérhető magasságból egyedülálló körpanoráma tárul a látogatók szeme elé. Tiszta időben a főváros 100 kilométeres környezetét belátni, a Mátrától a Pilisen és a Zsámbéki-medencén át a Velencei-hegységig. Az esztergomi bazilika akár felhős időben is látható szabad szemmel. A jól azonosítható látnivalók irányát a kilátószinten ábrák és feliratok jelzik.

Bán Dávid