A 4D Építész Stúdió megvételben részesült terve az őrmezői intermodális csomópontra

Bemutatjuk Kószó József és munkatársai által készített megvételben részesült koncepciót az őrmezői intermodális csomópontra.

Építészet
Helyszín
A Kelenföldi pályaudvar és az M1-M7 autópálya közötti fejlesztési területen található a 4-es metró végállomása, ahhoz kapcsolódik a vágányok alatt végigfutó új gyalogos aluljáró. Az aluljáró a tervezési terület „A” területén kapcsolódik a felszínhez, ide terveztük a pályaudvar épületét.

(Város) Építészeti koncepció

Az intermodális csomópont (autóbusz-pályaudvar + kapcsolódó útjai + P+R parkolói) önmagában jelentős burkolt felület-növekedést jelentene, így ennek ellensúlyozására a csomópont épületrészei felett – a tetőszint, a tetőfelület, mint az új épülettel „járó” adottság kihasználásával, pontosabban használatba vételével – új közparkot javasolunk kialakítani.

Ez a közpark nem csak a zöldfelületi arányt javítja jelentősen, hanem új életteret ad a közvetlenül szomszédos Őrmezei Lakótelep lakói számára, továbbá – az új busz-pályaudvartól szintben elválasztva – biztosítja a terület és a szomszédos területek – gépjármű forgalomtól mentes – gyalogos átjárhatóságát.

Az 1. megvalósulási ütemben az új, emelt szintű közpark közvetlen gyalogos és kerékpáros kapcsolatot (és park kapcsolatot) biztosít a lakótelep zöld övezetétől – az intermodális csomóponton át – egészen a vasúti forgalomirányító központ műemlék épülete körüli zöldövezetig és sport-zónáig.
A 2. építési ütemben (a „B” terület, majd a „C” terület beépítéskor) az emelt szintű közpark kiterjesztésre kerül a „B” terület felé is (a Péterhegyi út feletti átjárással) és kiépül a „C” területtel is a tervezett kapcsolat. Így a +121,00 mBf. szinten kialakulhat – az alatta zavartalanul funkcionáló intermodális csomóponttól függetlenül (pontosabban az intermodalitás részeként) – egy olyan új, rendezett városi zöldövezet és park, mely a korszerű és jövőbemutató városfejlesztés elengedhetetlen eszköze és egyben követelménye; mert a természeti környezet figyelembevétele és fejlesztése nélkül az új épített környezet nem válik életterünk valódi részévé (csak a közlekedési csomópont szükségessége miatti „szükséges rosszá”, városunk nélkülözhetetlen funkcionális közlekedési elemévé).

Tervezői álláspontunk szerint tehát: 

• az intermodális csomópont fejlesztése nem korlátozódhat a metró- és gépjármű közlekedés zavartalan, funkcionális biztosítására;
• az intermodális csomópont fejlesztésénél az intermodalitás része (az egyik legfontosabb része) az EMBER gyalogos közlekedése is; és mindezt „élhető” városi területeken, parkokban és zöldövezetekben kívánatos biztosítani;
• az épített környezet fejlesztése (új épületek, új utak, parkolók, stb.) mellett ugyanakkora hangsúlyt kell kapnia a természeti környezet „fejlesztésének”, új zöldövezetek, parkok létrehozásának (különösen olyan környezetet terhelő új funkciók mellett, mint az autóbusz-pályaudvar, melynek nem elhanyagolható a levegőszennyezési és zajterhelési hatása).

Fentiek miatt tervi javaslatunk központi eleme a természeti környezet fejlesztése, új zöldterületek, parkok kialakítása - mindemellett a szintben elválasztott gépjármű közlekedés (és alatta metróközlekedés) zavartalan, kompromisszummentes biztosítása, tökéletes funkcionalitása; valamint a szintben elválasztott zónák kapcsolatának – szükséges helyeken történő – biztonságos, racionális és „emberközpontú” (és emberi léptékű) biztosítása.

Meggyőződésünk, hogy csak fenti elvek betartása mellett lehet elvárni, hogy az új intermodális csomópont - minden vonatkozásban (ne csak közlekedés-technikailag) integrálódjon a városszövetbe, a meglévő és a jövőnkbe álmodott környezetünkbe.

Az ilyen léptékű város(rész) fejlesztések során az ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZETI ELEMEKNEK ÖSSZHANGBAN KELL LENNIÜK, együtt kell fejlődnie a természeti elemeknek az új épített környezeti elemek létrejöttével, mert ellenkező esetben az új fejlesztéseink – különösen egy közlekedési csomópont – csak részlegesen integrálódnak a városi szövetbe és életterünkbe.
Amennyiben – tervi javaslatunk szerint – az intermodális csomópont fejlesztése során figyelembe vesszük az előző elveket, vagyis a természeti és épített környezet fejlesztését komplex módon hajtjuk végre, akkor nagy lépést teszünk afelé, hogy ne csak jelenlegi közlekedési igényeinket próbáljuk meg kielégíteni, hanem környezetünk remélt (és élhető) jövőjét is szem előtt tartva városunk fenntarthatóságát (sőt fejlődését) is biztosítsuk!

Telepítés, beépítés

Az autóbusz-pályaudvar kialakításánál elsődleges szempont a közlekedési rendszer minél kedvezőbb kialakítása. Jelen esetben a metró aluljáró feljárói jelentős rendező erővel bírtak. A három feljáró egyikét, az érkezési oldalon kültérben hagytuk, természetesen lefedve. A másik két feljáró a közös használatú terminálba érkezik, felfűzve az egész területen végigvezetett tengelyre. Ez a tengely teszi átláthatóvá a több telken végigfutó fejlesztés különböző elemeit.

Kezdődik a „C” terület szélén, lehetőséget adva a 2. ütemben beépülő zóna integrálását. Átmegy a P+R parkolón, a pályaudvar épületén.
A második ütemben javasoljuk ennek a tengelynek emelt szinten tovább folytatását a Péterhegyi út felett és távlati elgondolásként a vágányok felett is egészen a pályaudvarig. Ez az emelt szintű térsor megfelel a szabályozási terv módosításának, és lehetőséget ad a pályaudvar feletti hatalmas tetőfelület hasznosításában.

A beépítés kialakításánál fontos szempont volt a minél nagyobb zöldfelület kialakítása, melyet két szinten, a pályaudvar és az emelt térszinten oldottuk meg.

Tömegformálás

A tömeget alapvetően meghatározta a forgalmi rend és az építészeti koncepció, amely a terület részleges lefedését eredményezte. Az alapvetően vízszintes tetősík (térszint) csak egy helyen hasad fel, lehetővé téve a pályaudvar és az emelt térszín közötti kapcsolatot. Kültérből, üzemidőn kívül is lehetőség van feljutni a térre külső lépcsőn és liften keresztül. Ez a lift látja el az aluljáró és a terminálépület közötti akadálymentes kapcsolatot.

Épület belső kialakítása

Az épület belsejét egy nagy összefüggő tér alkotja, melybe dobozokként állnak be a zárt funkciók. Egyik ilyen dobozba foglaltuk be az utas-áramoltatásban kisebb jelentőségű feljárót. Továbbá ebbe a dobozba került a közönségforgalmi vizesblokk, szabadon alakítható üzlethelyiség és a metrószellőző kürtője is. A doboz hátsó oldala csomagmegőrző fakkokkal van határolva, míg a csarnoktér felől ide kerültek a jegykiadó- és a pénzjegykiadó automaták, és a telefonfülkék is. A másik dobozba került az épület üzemeltetését ellátó irodablokk, öltözők, és az épület sarkára pozicionált forgalomirányítás is. Innen, bár a modern pályaudvaroknál már nem lényeges szempont az állásokra való rálátás biztosítása – zárt láncú tv hálózaton keresztül ellenőrzik a pályaudvart és a buszok mozgását – de ebből a pozícióból ellenőrizhető az érkezési oldal és a pályaudvart elhagyó összes buszmozgás is.
A terminálcsarnoktól elszeparálhatóan helyeztük el a volán terminált. Míg a közös csarnokban inkább a tömegmozgatás dominál, kevés leülő felület igényével, addig a volán terminál inkább a várakozásról szól. Ide jelentősebb mennyiségű padot terveztünk. A volán terminál végében, az utasmozgásokat nem befolyásoló helyre került a gépészeti blokk.

Anyaghasználat

Az épület anyaghasználatát az egyszerűség és egyértelműség jellemzi.
Az emelt térszín pereme minél homogénebb hatású, nagytáblás burkolat. A csarnok teljes homlokzatán üveghomlokzatot kapott, a minél teljesebb átláthatóság érdekében. A peronok, telken belüli fogadótér és járdák kőburkolatot kapnak. Az emelt térre faburkolat került.
Belső terek anyaghasználatát is igyekeztük leegyszerűsíteni.
A padlóburkolat világosszürke, nagy kopásállóságú, kiválóan tisztán tartható műgyanta padló, a pillérek látszóbeton felületűek. A funkcionális tömegek alsó 250 cm-én faburkolatot kaptak. Ebbe a zónába került minden ajtó, üzlet üvegfal, csomagmegőrző szekrény. A fölső maradék két méter végigfutó információs felület, led panel kijelzővel.

Ütemezés

Projekt ütemezhetőségét a kiírás által megfogalmazott elvárások alapján oldottuk meg.

Útépítés, Forgalomtechnika

Közúti kapcsolatok

A terület megközelítő útjainak és csomópontjainak kialakítását adottságként kezeltük: a Budaörsi úti csomópontrendszer és a kapcsolódó alsó Beregszász út – Péterhegyi út nyomvonala a kiadott terveknek megfelelő. Az autóbusz végállomás Budaörsi út irányú kapcsolatai is az alsó Beregszász utca felőli behajtással és az itt létesítendő jelzőlámpás csomópontban történő kihajtással változatlanok. Az autóbusz végállomás üzemi mozgásainak javítására a Péterhegyi út felé is kapcsolatot biztosítottunk.

Az ’A’ területen tervezett P+R parkolóba a behajtást az Alsó Beregszász úti jelzőlámpás csomópontban alakítottuk ki, de behajtási lehetőséget adtunk a terület déli határán (a Boldizsár út vonalában) a Péterhegyi út felől is. A behajtáshoz hasonlóan a koncentrált terhelések elkerülésére a kihajtást is két irányban javasoljuk biztosítani: a Budaörsi út felé és a Péterhegyi út felé.
A ’B’ területen tervezett P+R parkoló kapacitásainak megfelelően szintén két be- és kihajtót alakítottunk ki a Péterhegyi út – alsó Beregszász út csatlakozásánál, illetve a Péterhegyi út és a Boldizsár utca vonalában tervezett csomópont felé. Ezzel a forgalom irány szerint is kedvezően megosztható, illetve elkerülhetők a be- és kilépéskor a csúcsidei torlódások. A P+R parkoló és az autóbusz végállomás közös kihajtója, az alsó Beregszász úti jelzőlámpás csomópontban, nem alakítható ki a megfelelő kapacitású felállási szakaszokkal.

A II. ütemben beépítendő ’C’ terület parkolóigénye megközelítőleg 1000 férőhelyes mélygarázs építését teszi szükségessé amelynek megfelelő kapacitású kapcsolatai két irányban alakítandók ki: a behajtás az alsó Beregszász úti jelzőlámpás csomópont felől, a kihajtás a Boldizsár utca mentén a Budaörsi út felé jelzőlámpás szabályozással biztosítható. A Péterhegyi út felé az ’A’ terület P+R parkolójának közúti kapcsolata igénybevételével bonyolítható le a forgalom.

A Boldizsár utca lakótelepi kiszolgáló úti szakaszával nem javasolunk kapcsolatot annak érdekében, hogy a parkolók be- és kihajtó forgalma ne terhelje a lakótelep belső úthálózatát.

Autóbusz közlekedés

A Péterhegyi út – alsó Beregszász út irányban közlekedő járatok megállóit a metróállomás kijáratainak közelében öbölben helyeztük el, kettős megállóként.
Az autóbusz végállomás kialakítása az üzemi szempontból legkedvezőbb érkezés – tárolás – indulás folyamatnak megfelelő:

• A 3 érkező állás az alsó Beregszász út menti szakaszon a metró kapcsolathoz a legközelebb kerül
• A tároló területet, az ’A’ terület DK-i részén, 13 férőhellyel 45o-os beállással alakítottuk ki, további szegély menti 20 férőhely tároló állást jelöltünk ki (ebből 12 csuklós és 8 szóló busz parkolását teszi lehetővé), ezek elhelyezése a ’B’ területen, a P+R parkoló szabályozása miatt kedvezőtlen lenne, továbbá a gazdaságos üzemeltetést is megnehezítené.
• Az induló állások jelentős részét 10 állás közvetlenül a metró kapcsolatokat, végállomási szolgáltató funkciókat magában foglaló középső peronrendszerhez helyeztük el. Ebbe beletartozik az összes, a program szerint szükséges volán indulóállás, amit önállóan, elszeparálhatóan a pályaudvar többi részétől el lehet érni a volán terminálból. A terület nyugati oldalán önálló peronsziget biztosítja további 6 állás elhelyezését. Ezek közül 3 szóló buszállás a volán opcionális igényeit szolgálja ki. Alternatív kialakításként vizsgáltuk a fűrészfogas kialakítást, amit csak a volán szóló buszainál lehet kialakítani, a BKV járatok sűrű indításai nem teszik lehetővé a tolatásos kiállást. Ennek a kialakításnak az előnye, hogy egy (fő)peronra rá lehet szervezni az összes volán indulóállást, de túl sok kompromisszum, illetve a tolatás szükségessége miatt nem javasoljuk.

P+R parkolás

A rövid idejű K+R parkolást a metró kapcsolatokhoz közel, az alsó Beregszász út leállósávjában alakítottuk ki. A K+R parkoló mindkét irányú használatát az alsó Beregszász úti csomópontban visszafordulási lehetőség biztosítja.

Az ’A’ területen tervezett 500 férőhelyes P+R parkoló 3 szintes, alsó szintje az autóbusz végállomáséval azonos. A beléptetést az alsó Beregszászi út felől 2 sávon, a Péterhegyi út felől 1 sávon javasoljuk, a kihajtási irány a Péterhegyi út felé az alsó szintről a Budaörsi út felé a felső szintről történik. A szintek közötti rámpák a parkológarázs közepén helyezkednek el.

A ’B’ területen levő 650 férőhelyes parkolót két – Péterhegyi úttal – párhuzamos közlekedő útra merőleges beállású álláshelyekkel alakítottuk ki.
A közlekedő utak közötti kapcsolatot a két Péterhegyi úti be- és kihajtónál célszerű biztosítani. A parkoló be- és kilépő forgalmát sorompó és automata szabályozza, amelynek használata a közösségi közlekedési jegyhez vagy bérlethez kötött.

Kerékpáros közlekedés

Az alsó Beregszászi út mentén tervezett kerékpárúttól, a jelzőlámpás csomóponton átvezetve a kerékpáros forgalmat a B+R kerékpártárolókat (120 db) a terület északi részén helyeztük el, a metróállomás közvetlen közelében. A „B” területen további 80 db B+R tárolót javaslunk kialakítani.