A Balatoni Urbanisztikai Műhely második találkozója

2024. november 29-én, Vonyarcvashegyen tartja második talákozóját az idei év elején megalakult Balatoni Urbanisztikai Műhely. Az aktív szakemberekből, szakértőkből és térségfejlesztőkből álló csoport feladatának a Balaton agglomerációs kihívásainak, konfliktusainak és kríziseinek preventív kezelését tartja.

Itt az ideje, hogy a Balatont ne csupán a víz/üdülőkörzet/turizmusipar szentháromságból kiindulva vizsgáljuk, hanem 200 km kerületű, 300 ezer lakosú élettérként, annak szerves hátországával (Hinterland), a csodálatos kultúr-tájjal, ezzel az ostromlott köztulajdonnal együtt. Egy félmilliós (vagy Észak és Dél felosztással két 250 ezres) településszövetet látunk, ahová sokan úgy áramlanak ki a nagyvárosi környezetből, hogy közben high-tech infrastruktúrát is elvárnak. Nem véletlenül tekinthetünk a Balaton-régióra akár szalagtelepülésként (Balatonváros) is. Mindez tájhasználati, tájépítészeti kérdések sorát is felveti (amelyek közül egyelőre a zártkert-probléma hangosodott ki), van, ahol már regenerációban kell gondolkodni, van, ahol a stratégiai fejlesztés, van, ahol az alkalmazkodás a fő kérdés.

Ez a sok-sok, egymást átfedő identitáskörzetből és együttműködési zónából felépülő régió (nagytérség) nem ötletszerű, elszigetelt, a hagyományokhoz nem kötődő fejlesztéseket, eseti és elemi szintű problémakezelést érdemel, hanem sajátos összefüggésrendszereinek megismeréséből és megértéséből kinövő magas szintű, sokszereplős együttműködést, a szokásos hierarchikus és intézményi logika helyett a bevonás, a részvételiség kultúrájára építve.

A Balatoni Urbanisztikai Műhely az összetettség kezelésére, a helyes diagnózisok megalkotására, a rendező elvek azonosítására és a helyes kérdések megfogalmazására kíván vállalkozni, a helyismeret és a szakértői tudások együttes mozgósításával. Szerepfelfogásunk szerint a települések, a helyi közösségek, a gazdasági szereplők és a különböző irányítói szintek „kritikus barátjának" szeretnénk látni és láttatni magunkat. A „mi", azaz az érintett közösségek érdekét igyekszünk hosszú távon képviselni a privát érdekek túlhajtásaival, az egész térség harmóniáját és versenypozícióit fenyegető fejleményekkel szemben.

A Műhely alakuló ülésének a vezérgondolata az volt, hogy a Balaton-régióban egyre kevésbé vagyunk képesek az urbanizáló erők irányítására. A társadalom szereplői, a helyi lakosok, a vállalkozók, a politikusok és a szakértők önállóan tűznek ki célokat, emiatt a tervezés is válságban van. A helyi adottságokhoz nem igazodó elképzelések egy része átszivárog a gyenge vagy kifáradt kontrollmechanizmusokon, elvéve a forrást, az esélyt és a levegőt más szereplők organikusabb építkezése elől. Erősödik tehát a környezet (és az épített környezet) értékvesztése, a koordinálatlan urbanizálódás és szétterülés a természeti vonzerőben gazdag település-közi és „hátországi/agglomerációs" identitáskörzeteket amortizálja, használja el és fel, lopakodva, de megállíthatatlanul.
Ebben a rendszerben a korábbi többször módosított szabályozás önmagában nem képes segíteni. Meg kell találni azt a közös nyelvet, gondolkodásmódot és eszközrendszert, amely a párbeszéd, az együttműködés kultúráját építi. Új megközelítésekre, módszerekre, a tervezés innovációjára, közös nevezők, igazodási pontként elfogadott szabályok megalkotására van szükség. A Veszprém EKF Bakony-Balaton kulturális és közösségi fejlesztési legjobb gyakorlatok folytatására és kiteljesítésére.

Ebben az irányban szeretnénk továbblépni a második találkozónkon, úgy, hogy el lehessen mozdulni nagyon gyakorlati, két lábbal a földön járó megoldások felé is.