A BÉK Elnökség közleménye a milánói EXPO magyar pavilonja kapcsán

A Budapesti Építész Kamara Szakmafelügyelete 2014. május 27-i BÉK területi küldöttgyűlésen elhangzottak alapján átfogó eljárást kezdeményezett a pályázat, illetve a későbbi tervezések ügyében. A BÉK Elnöksége a tagságot folyamatosan tájékoztatta az eljárás menetéről.

A Budapesti Építész Kamara Elnöksége, a Szakmafelügyelet vizsgálata és beszámolója alapján A MILÁNÓI EXPO 2015 PAVILON PÁLYÁZATRÓL ÉS AZ ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉSÉRŐL az alábbi közleményt teszi közzé:

A szakmafelügyeleti eljárás során tartott személyes meghallgatásokra alapozva az alábbiak szerint összegezhető a testület álláspontja.

Megállapítások

A magyar pavilon tervezésével kapcsolatban Szőcs Géza a Milánói Világkiállítás magyar részvételéért felelős kormánybiztosa irányításával kiírt pályázat nem tekinthető építészeti tervpályázatnak. A látvány-ötlet pályázaton bárki, tehát nem építész is indulhatott, alkalmassági kritérium a pályázókkal szemben nem volt.

A pályázat eredetileg csak a www.kormany.hu portálon volt meghirdetve. A zsűriben több építész neve szerepelt, de a szakmai szervezetek (MÉK, MÉSZ, MMA) csak utólag, a pályázati határidő előtt egy hónappal kapcsolódtak be a zsűri munkájába. Tekintve, hogy ekkor már egyes pályaművek beérkeztek, a pályázati kiírás szövegét módosítani nem lehetett.

A kiíró eredeti elképzelése szerint a látvány-ötlet pályázat célja a pavilon eszmei mondanivalójával kapcsolatos ötletek összegyűjtése volt. Ezt szabályos építészeti pályázat követte volna, ahol a konkrét pavilon tervek versenyében lehetett volna az építész személyét kiválasztani.

A zsűrizés során a kiírásban rögzített szabályok módosultak (pl. elnöki különdíj megállapítása), illetve az értékeléskor új szempontok kerültek előtérbe. A pontozáson egyértelmű fölénnyel nyert a MALOM című pályamű, második díjat kapott az ALAKOR című pályamű, melyet a zsűri építész tagjainak többsége, szakmailag gyengének ítélt meg.

A pályázat eredményhirdetését követően az első három helyezett felkérést kapott úgynevezett megvalósíthatósági tanulmány és költségvetés elkészítésére, az engedélyezési tervezési fázis megkezdésének segítése céljából.

Az írásbeli felkérés alapján, az első díjas pályamű szerzői Getto Tamás és Hutter Ákos átadták a MALOM elnevezésű ötlet-tervükhöz készített költségvetést és megvalósíthatósági tanulmányt, valamint ellenőrizték azt működés és víztechnológia szempontjából is.

A dokumentációk átadását követően is továbbfejlesztették a tervet, és az abban foglalt műszaki megoldásokra tett javaslatokat. Folyamatosan érdeklődtek az általuk átadott tervdokumentáció, valamint az építési- és üzemeltetési költségkalkuláció tekintetében arról, hogy született-e döntés, azonban különböző okokra hivatkozással, kitérő válaszokat kaptak.

Ezzel párhuzamosan Ertsey Attila építésztervező 2014 márciusában munka-szerződést kötött a Carpathia Kft.-vel a pályázaton második díjas ALAKOR pályamű engedélyezési terveinek elkészítésére. A munkaviszonya májusban úgy szűnt meg, hogy az engedélyezési tervek még nem készültek el, azokat nem írta alá. Erre egyébként nem is volt szükség, mivel a terveket a milánói helyszínen egy olasz tervező írja alá (adaptálja).

A Carpathia Kft. képviseletében eljáró Fórizs Zoltán ügyvezető (építész kamarai tag) 2014. március 27-én még egyeztetett a MALOM megvalósíthatósági tanulmányával kapcsolatban a tervezőkkel, miközben Ertsey Attila építész már munkaviszonya keretében tervezte az ALAKOR engedélyezési tervét.

A MALOM tervezői, csak a 2014. május 23-i sajtóközleményben értesültek arról, hogy az ALAKOR tervét valósítják meg.

Összegzés

Alapvetően meg kell kérdőjelezni a látvány-ötlet pályázat céljait, mivel a kiírással ellentétben a zsűrizés építészeti szakmai szempontok alapján történt, annak végeredményeként építészeti alkotások kaptak díjazást. Egyértelmű, hogy a kiíró a pavilon terveit versenyeztette meg, de ezt nem a jogszabályokban (közbeszerzés, tervpályázat) rögzített formában tette.

Kimondottan ellentmondásos, ahogyan a folyamatba a szakmai szervezetek bekapcsolódtak, szerepvállalásukkal – ráutaló magatartásukkal – elfogadták a kiírási feltételeket, így a pályázaton induló építészek nem kaptak megfelelő figyelmeztetést arról, hogy itt nem a megszokott követelményeknek kell megfelelni.

Szintén helytelenül jártak el azok a díjazott építészek, akik a pályázatot követően, írásbeli szerződés hiányában, illetve verseny nélkül készítettek terveket. Különösen vitatható, hogy Ertsey Attila úgy kötött munkaszerződést, hogy előzőleg nem tájékozódott arról, hogy az első díjas tervezők rendelkeznek-e bármilyen tervezési megbízással, vagy arra vonatkozó írásbeli felkéréssel.

Végezetül aggályosnak tartjuk Fórizs Zoltán építész szerepét, aki a magyar pavilon megvalósítására megbízott Carpathia Kft. törvényes képviseletében, a terveztetési folyamat irányításáért is felelős.

A BÉK Elnöksége a fentieken túl, az ügyben meghatározó kollektív felelősségre is felhívja a figyelmet, a kritikus helyzethez a folyamatban résztvevő építészek hibás döntéseinek összessége vezetett.

A BÉK Elnökség határozatai alapján a Szakmafelügyelet az eddig rendelkezésre álló adatok alapján három építésszel szemben etikai-fegyelmi eljárást kezdeményezett.

Ajánlások

A BÉK Elnöksége felhívja a szakmai szervezeteket, hogy csak a szabályos építészeti tervpályázatokat támogassa, vitatható kimenetelű, burkolt tervpályázatokhoz zsűri tagokat ne delegáljanak, illetve a delegáltakat szükség esetén hívják vissza.

A zsűri autonómiájának tiszteletben tartása mellett a BÉK Elnöksége felhívja a Tagság figyelmét, hogy csak olyan zsűriben vállaljanak építészként szerepet, amely az országos kamara által támogatott szakmai szabályoknak megfelel.

A BÉK Elnöksége, a MÉK figyelmébe ajánlja, hogy alapvetően gondolja újra és definiálja a tervezői versenyhez, a különböző „pályázati formákhoz” való viszonyát, a Szakmafelügyelet jelen, illetve a közelmúltban feltárt esettanulmányai alapján.

A BÉK Elnöksége, ugyanígy fontosnak tartja a MÉK Etikai-Fegyelmi Szabályzat felülvizsgálatát, különös tekintettel az építtető/megbízó, mint munkaadó és az építész, mint munkavállaló vonatkozásában. A Szakmafelügyelet az állami- és önkormányzati nagyberuházások területén egyfajta tendenciát lát kibontakozni, a közbeszerzések megkerülését célzó, vélhetően színlelt munkaviszonyok keretében megrendelt tervezési szolgáltatások, általánossá váltak.

A BÉK Elnöksége, felhívja a MÉK figyelmét, hogy a tervpályázati és a közbeszerzési bizottságai megszűnését követően nincs olyan szerve, amely az ilyen jellegű ügyekben átfogó tájékozottsággal rendelkezne, továbbá hiányzik az a szerv is, amely az országos jelentőségű, több tervezési területet is érintő ügyekben eljárhat.

Budapest, 2014.07.25.

Budapesti Építész Kamara
Elnökség