Tavaly ősszel hirdetett tervpályázatot a Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. a hortobágyi deportálások emlékhelyére, az eredmény a mai napon vált nyilvánossá. A három hektárnyi területen felépülő látogató- és emlékközpont fő célja a méltó megemlékezés, ugyanakkor edukációs funkciója is lesz.
A kormány még korábban, egy 2016-os határozatában döntött a kommunista diktatúra idején internáló- és kényszermunkatáborként, illetve hadifogolytáborként működtetett létesítmények egykori helyszínein emlékhelyek létrehozásáról és fejlesztéséről. Ezután, több éves előkészítő munkát követően 2019-ben született döntés a hortobágyi beruházás előkészítéséről, amely szerint a kommunista diktatúra áldozatai ellen elkövetett törvénytelenségek kiemelt helyszínén, a hortobágyi zárt táborok egykori területén a méltó megemlékezés, a közös nemzeti emlékezetpolitika formálása és a jövő nemzedék oktatása-nevelése céljával látogatóközpont, továbbá egy interaktív és a modern technológiát felhasználó kiállítás létesül.
A fejlesztés egyik kiemelt célja, hogy az 1950-ben kezdődő hortobágyi táborvilágba hurcolások története minél szélesebb körben ismertté váljon, illetve az emlékhely történelmi jelentőségére és a transzgenerációs traumákra való rávilágítás, ezáltal a közös nemzeti emlékezetpolitika formálása, az áldozatokra történő méltó megemlékezés és az edukációs lehetőség együttes biztosítása is - olvasható a tervpályázat honlapján.
Az emlékhelyet Hortobágy község belterületén, a 115/4 helyrajzi számú ingatlanon hozzák létre új központi fogadóépület kialakításával, valamint a méltó emlékezés számára megfelelő környezetrendezés is megvalósul a hozzá tartozó infrastrukturális fejlesztésekkel.
A kiírásban a tervezés és a megvalósítás során elvárásként jelölték meg a magas minőségű természeti és épített környezet kialakítását, optimális fenntarthatósággal egyetemben. Ugyancsak kritérium volt, hogy az emlékhely új központi fogadóépületének és környezetének tervei innovatív módon, magas építészeti minőségben, az emlékezésnek, a kegyeletnek és az oktatásnak a jelenlegi és távlati funkcionális igényeit messzemenően kiszolgáló módon készüljenek el.
A meghívásos, kétszakaszos építészeti tervpályázatra összesen 14 pályamunka érkezett. A Magyar Építőművészek Szövetsége közösségi oldalán tette közzé a pályázat eredményét:
I. díjban részesült a Bivak studio
II. díjban részesült az Arch-Studio
III. díjban részesült a 3h építésziroda
Megvételben részesült a MIXA Studio, a Minusplus, a Triskell Épülettervező, Keller Ferenc, valamint Boda István terve.
A győztes tervről azt írták a BFK tájékoztatásában, hogy a tervezett épület megjelenése "egészében újszerű, eredeti megoldásokat tartalmazó, a funkciót kiemelkedő módon kiszolgáló, környezetével együtt élő, reális építési megoldásokat alkalmazó, átgondolt pályamű". A részletes bírálat során kiemelt figyelmet kapott az építészet és a tájba illő viselkedés párbeszéde. "A pályamű mindezt megtalálta. A felmutatott mű olyan szakmai alázatról ad tanulságot, amely a térség környezetalakításában is példamutató. A terv az egykori történelmi események világától egészen a mai kor jövőbemutató üzenetátadásra alkalmas egységes gondolatiságra épül."
A bírálóbizottság elnöke dr. Rétvári Bence parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes (EMMI) volt, társelnöke Wachsler Tamás építész, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, tagjai Füleky Zsolt építész, építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár, a Magyar Építész Kamara delegáltja, Jakab Ádám András, Hortobágy polgármestere, Jambrik Imre, Hajdú-Bihar megye állami főépítésze, L. Balogh Krisztina építész (Steindl Imre Program Nonprofit Zrt.), dr. Ferencz Marcel építész, Krizsán András építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, Szalay Tihamér építész, Bognár Csaba építőmérnök (BFK Budapest Fejlesztési Központ Zrt.), póttagja pedig Orbán Csaba építész (BFK Budapest Fejlesztési Központ Zrt.) voltak.
A terveket hamarosan részletesebben is bemutatjuk olvasóinknak.