A BM védi az örökséget is: szervezeti és tartalmi átalakítások 2013. január 1-től

Dr. Szaló Péter területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár sajtótájékoztatón számolt be a Belügyminisztérium előtt álló új, örökségvédelmi feladatokról.

Az örökségvédelem kormányzati feladatai: a régészeti örökség és a műemléki értékek védelme 2012. szeptember 21. óta a belügyminiszter hatáskörébe tartoznak. A belügyi tárca szervezeti és tartalmi átalakításba kezdett. A változások 2013. január 1-vel lépnek hatályba.

A Belügyminisztériumban működő Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság neve kiegészült az új feladatkörrel. E szervezeti egységen belül működik az új Örökségvédelmi Főosztály dr. Orosz Bálint vezetésével.

A főosztályvezető első feladata volt a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmére vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok módosításának előkészítése, valamint a hatósági szervezetrendszer átalakítása.

Az új örökségvédelmi szabályozás alapját a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása jelenti, amit az Országgyűlés 2012. november 26-án fogadott el. A törvénymódosítás elhatárolja egymástól a BM feladatkörébe tartozó régészeti örökség és műemléki érték védelmét, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma hatásköreként határozza meg a kulturális javakkal kapcsolatos teendőket.

Fontos változás, hogy a törvényben a régészeti örökség fogalma a mérlegelést igénylő „jelentős” kifejezést is tartalmazza, mert minden tudománynak feladata a tudományos eredmények jelentőségének minősítése, ez alól a régészet sem kivétel. Nem kerülhető meg annak eldöntése, hogy egy jelenség hordoz-e érdemi tudományos információt, bővíti-e a korábbi ismereteket. Ezért a törvény az egyetemes, ill. a magyar kultúra és történelem valódi jelentőséggel bíró jelenségeire koncentrálja a védelem eszközeit.

Ezen túlmenően a törvénymódosítás a beruházásokkal kapcsolatos régészeti feladatok szabályok terén hozott érdemi változásokat. E rendelkezések a hatályos szabályozáshoz képest új szemlélettel, átlátható, ugyanakkor differenciált rendszerben határozzák meg a régészeti feltárások különböző esetekben alkalmazandó módszereit.

Az előzetes régészeti dokumentációk elkészítése a jövőben a Magyar Nemzeti Múzeum feladata lesz, míg a megelőző feltárásokat a megyei jogú városok múzeumai végzik, szükség szerint a Magyar Nemzeti Múzeum bevonásával.

A differenciálás eredményeként a beruházásokkal kapcsolatban csak a valóban indokolt régészeti feltárási munkákat kell elvégeztetni, ezzel várhatóan csökkennek a beruházók terhei. A nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feltárások szabályai a fentieken túl az adminisztrációs terhek tekintetében is egyszerűsödnek.

A rugalmasabb és átláthatóbb szabályozás jegyében a törvény szövege mentesült a részletkérdésekre vonatkozó rendelkezésektől, így ezek megalkotására a Kormány kapott felhatalmazást. A Kormány a 2012. december 12-i ülésén fogadta el azt a kormányrendelet-csomagot, amely a törvénymódosításnak és az új örökségvédelmi szervezetrendszernek megfelelő végrehajtási szabályokat tartalmazza.

A belügyminiszter szakmai irányítása alatt álló örökségvédelmi szervezetrendszer átalakítása egyrészt a járási hivatalok létrehozásával, másrészt az építésügyi hatóságok átalakításával összefüggésben zajlik és 2013. január 1-jével valósul meg.

A régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos első fokú hatósági feladatokat a járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok látják el. Az országban 21 járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal jön létre: minden megyében egy, valamint a fővárosban kettő. A másodfokú hatósági feladatokat a műemlékvédelemmel kapcsolatban – minden megyében – a fővárosi és megyei kormányhivatalok egységes építésügyi és örökségvédelmi szakigazgatási szerve, a régészettel kapcsolatban pedig – országos illetékességgel – a fővárosi kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala látja el.

Az új szabályozás a szervezeti változások megvalósítása mellett biztosítja a korszerű és hatékony hatósági feladatellátást, valamint az egyszerűbb és gyorsabb eljárásokat. Az örökségvédelmi eljárás során az ügyfél kérheti az építésügyi és örökségvédelmi hatóság előzetes véleményét, mely alapján egyértelművé válik számára, hogy mely tevékenységekre vonatkozóan kell az engedélyezési eljárást lefolytatni.

Az új szabályozás felszámolja a műemlékeket érintő tervek kettős (építészeti tervtanácsi és műemléki testületi) tárgyalását. A központi tervtanácshoz kerül az I. és II. kategóriába tartozó műemlékekkel kapcsolatos tervtanácsi véleményezés, amely ezeket speciális összetételben (művészettörténész, régész, restaurátor bevonásával) fogja tárgyalni. A III. kategóriába tartozó műemlékeket szintén műemléki szakértőkkel kiegészülve az állami főépítész által működtetett területi tervtanács véleményezi.

A Belügyminisztérium mindezek mellett megalkotta a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmének és nyilvántartásának részletes szabályait tartalmazó miniszteri rendeletet is, mellyel teljessé vált az örökségvédelmet szabályozó, 2013. január 1-jén hatályba lépő jogszabályok köre.

A rendelkezések elfogadásával megvalósult a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos rendelkezések életszerűbbé, rugalmasabbá és ezáltal alkalmazhatóbbá tétele. Mindezek megteremtik a régészeti örökség és a műemléki értékek új szemléletű, integrált védelmének alapjait, vagyis a fejlesztések és a védelem összehangolását.

2012. december 19.

Belügyminisztérium Sajtóosztály