A SZOT-per érdemi kérdései előtt az alapítványt megillető ügyféli jogról folyó vitát a Fővárosi Bíróságon egyértelműen lezárhatja az az uniós jogszabály, amelyet a 2001. évi LXXXI. számú törvényként a magyar jogrendbe is beillesztett a törvényhozás. Az eredetileg az ENSZ által létrehozott ún. Aarhusi Egyezmény környezeti ügyekben a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételhez való jogáról szól, és abból indul ki, hogy „mindenkinek kötelessége a környezet védelme a jelenlegi és jövőbeli generációk javára”. Hogy ez megvalósulhasson, előírja a bírósági eljárásokhoz való jog biztosítását is a határozatok jogszerűségét kifogásoló, érdekeltnek tekintendő közhasznú alapítványok számára is.
Bár a Budapest Világörökségéért Alapítvány (B.V.A.) felperesnek az írásban beadott előkészítő anyagában is szerepelt, az alperes Fővárosi Közigazgatási Hivatal és pertársa, a befektető Pro-Hill Kft. jogi képviselője mégis az „új jogszabály” nem ismerésére hivatkozott.
A per azért lehet precedensértékű, mert először érvelt egy közérdeksértő nagyértékű magánbefektetés ellen küzdő közhasznú alapítvány ezzel a jogszabállyal, így az ítélet az európai joggyakorlat hazai átültetésének fokmérője lesz.
A B.V.A. törekvését erősítő számos szervezet és szaktekintély írásos egyetértése után ezúttal civil támogató nyilatkozatot nyújtott be a bíróságnak a B.V.A., amelyet az Élőlánc Magyarországért, a Levegő Munkacsoport, az Óvás! és a Védegylet elnökei írtak alá. Így megszilárdulni látszik az az együttműködés, amely az épített örökségért is harcoló legfontosabb környezetvédő és örökségvédő szervezetek között a budai alsó rakpart kiszélesítése ellen, majd a közelmúltban a Király utca 40. alatti reformkori ház megmaradásáért folytatott eredményes küzdelmekben jött létre ill. erősödött tovább.
Ha helyt ad a bíróság az aarhusi érvelésnek, akkor veheti figyelembe a B.V.A. álláspontját a Rózsadomb villanegyedébe harmincöt éve beerőszakolt, léptéktelenül nagy épület tervezett másfélszeres megmagasítása ellen. Ahogy ez már ismert, a számos helyen jogsértő eljárás miatt a B.V.A. a hazai és nemzetközi építész-szakma, a közvélemény, valamint – a világörökségi panoráma érintettsége miatt – az UNESCO egyértelmű támogatása mellett perli a városkép-rontó építkezést engedélyező hatóságokat.
Szemben az első tárgyaláskor megmutatkozott nagyfokú média-érdeklődéssel, most a sajtó távolmaradása volt feltűnő.
A Fővárosi Bíróság a tárgyalási szakaszt lezárta, nyilvános ítélethirdetés március 27-én 10.30 órakor.
Budapest Világörökségéért Alapítvány
Kapcsolódó oldal:
Precedensper lett a Hotel Rózsadomb átépítéséből - cikk az Indexen