A Csonka Pál Érem kitüntetettjei 2005-ben: Denkinger József, Nagy Péter építészek és Szován Géza statikus
Csonka Pál születésnapján, július 8-án a neves statika professzor leszármazottjai jelenlétében adta át a MÉSZ által alapított Csonka Pál Érmet Reischl Gábor, a szövetség elnöke.
A kitüntetettek 2005-ben Denkinger József, Nagy Péter építészek és Szován Géza statikus, a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziuma tornacsarnokának tervezésében kifejtett alkotó együttmuködésükért.
Az ünnepségen Reischl Gábor emlékezett meg Csonka Pálról, Visy Zoltán laudációjában köszöntötte a díjazottakat, majd a MÉSZ elnöke adta át az érmet Denkinger Józsefnek, Nagy Péternek és Szován Gézának.
Gratulálunk a kitüntetetteknek!
fotó: Vargha Mihály
Visy Zoltán kuratóriumi tag laudációja
Elnök Úr!
Hölgyeim és Uraim!
A Csonka Pál Érem kuratóriuma: Finta József, Havady László, Peredy József és a magam nevében köszöntöm kedves Mindnyájukat.
Tisztem szerint az Éremről, annak Névadójárál, kuratóriumunk munkájáról s végül, de nem utolsó sorban a kitüntetettekről kell szólnom. Sokat tűnődtem, mondhatok-e újat, a mai világban gondolatébresztőt - immár 18 év után - anélkül, hogy fölösleges ismétlésekbe bocsátkoznék? Sokan azt is kérdezhetnék, hogy szükség van-e egyáltalán minderre? Elegendő volna talán a kitüntetettek rövid méltatása, kiválasztásuk indoklása.
Véleményünk az - és ebben nem csak a kuratórium tagjai osztoznak -, hogy a Csonka Pál Érem alapításakor megfogalmazott példa és célok változatlanul időszerűek, felidézésük ezért indokolt ma is. Mindezek átgondolása után a következőkben, saját szavaim helyett, egykori tanítványok, korábbi kitüntetettek gondolatainak, véleményének tolmácsolására vállalkozom.
Pázmándi Margit, kuratóriumunk egykori tagja, már ezt megelőzően írta a Magyar Építőművészet 1987/4-5 számában: "Építésszé válásomban dr. Rados Jenő, dr. Csonka Pál, dr.Weichinger Károly, dr. Kiss Tibor és Kaesz Gyula professzoraimtól kaptam a legmaradandóbb élményeket."
Borvendég Béla, a MÉSZ akkori elnöke, 1989-ben az Érem átadási ünnepségén, többek között ezeket mondta: "szélsőséges helyzetben különös jelentősége van a tájékozódásnak, a biztos ítéletnek." Majd igy folytatta: "Ez a szakma büszke lehet arra, hogy olyan példaképre hivatkozhat, olyan szellemi hagyatékot gondozhat, ami ma is eligazítást ad az útkereséshez. Ez Csonka Pál professzor és ez az a szellemiség, melynek ébren tartását a MÉSZ róla elnevezett kitüntető érme vállalta. Az a fölényes tudás, az a mélységes humanizmus és az a rendíthetetlen hazafiság, amelyet az Ő emlékezete foglal magába, egyértelmű etalon az utódok, a tanítványok cselekedeteinek minősítéséhez."
"Tarnai László Ybl-díjas építész emlékezete (1933-2005)" címmel Koczor György írta az Építész Közlöny legutóbbi számában róla: "Szívéhez talán mégis, az 1998-ban, fivérével közösen elnyert - egykori professzoráról elnevezett, rendkívül rangos - Csonka Pál Érem állt. Ezt az elismerést a Tömörkény Gimnázium Tisza-parti műteremszárnyának - Szeged egyik legjobb modern épületének - statikus partnereként kapta, benne volt munkásságának teljes komplexitása."
Ilyen előzmények után, ilyen komoly elvárásokkal terhelten és figyelemmel az alkotó együttműködés alapvető szempontjára, a kuratórium nehéz feladat előtt állt. Végül a korábbi és az ezévi javaslatok áttekintése és megvitatása után egyhangúlag a Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziuma tornacsarnokának tervezésében kifejtett alkotó együttműködésükért Denkinger József és Nagy Péter okl. építészmérnökök, valamint Szován Géza okl. szerkezetépítő mérnök és mérnöki matematikus szakmérnök kitüntetését javasoltuk.
A fiatal, 1974-ben született, vidéki - ezért a széles szakmában kevéssé ismert -m építész-páros és a velük együttdolgozó tartószerkezettervező elismerését elsősorban a következők indokolták:
- A feladatot számos kötöttséggel, műemléki környezetben kellett megoldaniuk.
- A kiviteli tervezésre, az ezt megelőző építészeti tervpályázaton elért legjobb helyezésük alapján kaptak megbízást, és azt sikerrel vitték végig.
- Építés közben tárultak fel a létesítmény alatti, a világörökség részét képező ókeresztény emlékek. Az igy megváltozott igények az építész- és tartószerkezet-tervezők, valamint a régészek mintaszerű együttműködésével optimális kielégítést nyertek.
- Az elkészült és használatba vett létesítménnyel az építtető és üzemeltető teljes megelégedését vívták ki.
Fentiek alátámasztására idézek Dévényi Sándor DLA, Kossuth-díjas építész kitüntetési javaslatából: "Az épület, mely műemléki környezet-ben, régészetileg védett területen, nehéz műszaki körülmények között létesült, építészetileg magas színvonalat képvisel, környezetébe illeszkedik, a műemlékegyüttest jól kiegészíti és befejezetté teszi. A nagy fesztávú szerkezet az építészeti gondolat szerves alkotóeleme, az építési és szerkezettervezési tevékenység teljes összhangját bizonyítja."
Nem kevésbé elismerő Kárpáti Gábor ásató régész és Gábor Olivér régész-muzeológus következő véleménye sem: "...a legmesszebbmenőkig figyelembe vették a város ókeresztény hagyományait és velünk együttműködve az épület áttervezésével sikeresen megmentették az utókor számára azt a két 4. századi sírkamrát, melyek immár a pécsi ókeresztény temető XVII. és XVIII. számmal ellátott részeiként vannak nyilvántartva. A tervező urak e munkája a Josephus Koller kanonok által 1782-ben megkezdett, helyes és áldozatkész műemlékvédelmi szemlélet szerves folytatása, melynek folyományaként a temető területe 2000-től felkerült a világörökségi listára. 1782-ben ugyanis szintén áttervezték az építeni szándékolt Püspöki Levéltárat a Péter-Pál sírkamra megmentése érdekében."
Végezetül megemlítem, hogy az előbbiekben azért nem szóltam az építész- és tartószerkezet tervezők egyéb jeles munkáiról, pályázati eredményeiről, személyes adatairól stb., mert javaslatunkat - amelyet a MÉSZ Elnöksége elfogadott - a szóbanforgó tornateremmel kapcsolatos közös tevékenységükre alapoztuk.
Köszönöm szíves türelmüket, és a kuratórium nevében is további eredményes munkát, igaz emberhez méltó életet kívánok a kitüntetetteknek.
