A Finta Stúdió három vezető építészének véleménye a Bécsi utcai Foster terv kapcsán

Az alábbiakban olvashatják a Finta Stúdió három vezető építészének - Szabó Tamás János, Guczogi György, Mezei Gábor - véleményét a Bécsi úti Foster terv kapcsán kialakult helyzetről. Az írás két részből áll, az első rész a helyzet morális értékelését célozza, a második az elhangzott és itt-ott felhasznált híreket szembesíti a tényekkel.

Az alábbiakban olvashatják a Finta Stúdió három vezető építészének - Szabó Tamás János, Guczogi György, Mezei Gábor - véleményét a Bécsi úti Foster terv kapcsán kialakult helyzetről. Az írás két részből áll, az első rész a helyzet morális értékelését célozza, a második az elhangzott és itt-ott felhasznált híreket szembesíti a tényekkel.

I. rész - Morális kérdések

Cirkuszt és kenyeret a Népnek - persze a kenyeret inkább ki-ki magának teszi el – avagy gondolatok a belvárosba tervezett nagyberuházás által felszínre hozott érzelmek kapcsán

Azt is mondhatnánk, semmi meglepő nem történt. Hír érkezett, a hírre éhes nép pedig boldogan fogyaszt. Rendben van. Pláne most, hogy uborkaszezon van: augusztus, amikor mindenki szabadságát tölti, illetve teljes az építőipari recesszió, amikor is nincsenek látványos beruházások, legfeljebb egy-egy mutatóban. Így a heves híréhség és a zabálósra vett fogyasztás a bulvársajtó morfológiája szerint még inkább rendben van. Szóval fogyaszt a blogger, a rádiós személyiség, az egykori főépítész, örökségvédők, ilyen – olyan érdekvédők. Ez is rendben van. Azaz csak volna.

Mert ez nem bulvársajtó, mert itt "szakemberek" szólalnak meg, ráadásul mindegyik előrágja a falatokat, aztán többé-kevésbe saját szája íze szerint tálalja az étket. Ez már nincs rendben. A saját magára valamit is adó, pl. saját nevén bejelentkező kommentelő gyanakszik, visszakérdez, a többség viszont már névtelenül gyalázkodik. Jól jön a kész klisé, lehet valakit utálni megint (belegondolt bármelyikük hogy tulajdonképpen miért is?). Oda lehet írni, hogy „dögöljön meg”, oda lehet írni, hogy „le kell lökni a Taigetos”-ról. Így aztán már nagyon nincs itt rendben semmi. Mert amíg egy-egy önmaga által "szakértőnek" felkent blogger pongyolaság miatt olyan butaságot ír, hogy a Tervtanács elvi engedélyt (!) adott a Foster tervre, azt (talán) meg lehet bocsátani. Az már inkább sajnálatra méltó, amikor ez a blogger saját bejegyzését kommenteli, meglehetősen gőgös, elfogult módon. Tájékozatlan, tudatlan, ráadásul erősen tendált az amúgy tények nélküli cikke. Nem baj - önmagát minősíti(k).

De amikor egy országos szervezet, jelesül a Magyar Építész Kamara Elnöksége nincs tisztában feladatával, nincs tisztában azzal, hogy mi hangzott el az inkriminált zsűrin, amikor nincs tisztában azzal, hogy a visszahívás önmagában nonszensz egy 2008-ban négy évre kinevezett zsűritag esetében (a tervtanácsról szóló 252/2006 kormányrendelet pontosan megadja a visszahívási lehetőségeket), pláne hogy a "visszahívandó" tagot nem ő jelölte, nem ő nevezte ki – nos akkor még nagyobb a baj. Mert nem ismeri a törvényt, mert azt üzeni, hogy aki nem jól szavaz, azt megbünteti (persze csak aki neki nem tetszik, mert ugye az nyílvánvaló, hogy a három bűnbakon kívül volt még igen szavazó, egy zsűritag pedig legalábbis érdekes módon azóta egy cikk hasábjain apostola a NEM-nek…), és mert üzen a populizmusra vevőknek: ide nézzetek, ezt merem én tenni. De mit is tett?

Megrágalmazott nagy nyilvánosság előtt három köztiszteletben álló embert. Megfenyegette őket, mert volt magánvéleményük. Megfenyegette az amúgy nem a Kamara, hanem minisztériumi felügyelet alá tartozó független Központi Tervtanácsot. "Megfeledkezett" a képviseleti demokrácia alapelveiről. Üzent, hogy mostantól mi a rend. Vagy legalábbis szerinte milyen új rendnek kéne következni. Ez pedig a Kamarai Elnökség gondolatrendőrsége lenne. Az ilyen vagy olyan írott sajtó nyomására a Kamarai Elnökség nem azzal állt elő, amivel kellett volna: hogy a Tervtanács független, tagjai nagy tiszteletben álló, szakmájukat kiválóan gyakorló, önálló véleménnyel rendelkező építészek, akik a delegáló (!) szervezet felé nem tartoznak beszámolási kötelezettséggel, hogy az adott tervtanácsi vélemény mindössze szükséges kelléke egy közigazgatási eljárásnak, s nem eredménye. Azaz: a Tervtanács ajánlást fogalmaz meg. Támogat vagy elvet, támogatása esetén az átdolgozáshoz irányt szab.

Dr. Finta József magnóról visszakereshető (csak úgy, mint azt tette Eltér István Kálmán Ernő véleményváltoztatása alkalmából) nyitó véleménye pedig éppen azt vetette fel, hogy a tervet többek között a műemléki szempontok alapján meg kell fontolni az engedélyezésre benyújtás előtt. Vagy hogy a sajtóban most visszaköszönő ellenérveket éppen Finta fogalmazta meg a Tervtanácson! Azaz: szabad-e 5 ház helyén egyetlen építészeti gesztussal élni, szabad-e régi értéket újért lebontani, hogyan értékelendő a tetők felett lebegő új városi szövet, és kérte egy valóban Foster minőségű terv megjelenését… Rá kellett volna mutatni, hogy az elvi engedélyezési eljárás itt éppen csak elkezdődik: a következő lépés lesz hatósági körben annak vizsgálata, hogy megfelel-e a terv a szabályozási elemeknek vagy sem. A válasz elég kézenfekvő. Szóval, ha a fentieket világossá tette volna a Kamara T. Elnöksége, akkor tiszta vizet öntött volna a pohárba, elejét vette volna a hisztériának. De nem ezt tette. A populizmust választotta a tagok védelme helyett. Odadobott három embert, akik közül egynek gyalázása ma (is) nagyon trendi. A Kamara beállt a sorba, ezzel a magatartással a lényegét, a tagok érdekképviseletét tagadta meg. Valamiért ez állt érdekében…

Sokan írtak sokfélét, volt, aki tényszerűen szembesített egy zsűritagot a pálfordulására: vette a fáradtságot, és amit mondani akart, azt tényekkel támasztotta alá. Lehet szeretni vagy nem szeretni érte, de a tényszerűsége tagadhatatlan. És a többiek? Felszínes hírek, átvett elmélkedések alapján elektronikus „hasábokon” (el)ítélnek, rágalmaznak, hóhért kiáltanak, fröcsögnek, és elítélik azt is, aki a tisztesség és függetlenség nevében kiáll három kollégáért. Tisztelet a sajnos nagyon kevés kivételnek.

Tisztelt bloggerek, kommentelők, ilyen-olyan érdekvédők, szak- és nem szakújságírók, zsűritagok, kamarai Elnökség! Érdemes elgondolkodni a fentieken! A saját érdekükben – a színvonalasabb tájékoztatás érdekében – a minőségi kommentelés érdekében: összességében mindannyiunk érdekében.

Mezei Gábor
építész, Finta Stúdió

II. rész - Tények

Zeppelin a Belváros felett – a tények tükrében.

„Mi egy nagyon szép vallomást várunk magától, Pelikán elvtárs!
Elnézést Virág elvtárs, ez az ítélet!”

Bence beelőzött, ami az erkölcsi részét illeti, nézzük a tárgyi részét.

A Magyar Építész Kamara visszahívta az igennel szavazó tagjait. Pontosabban az igennel szavazó tagok egy részét. Egész pontosan azt a három tagot, akit 2001-ben BB elnöksége alatt delegáltak a Tervtanácsba. Hogy miért ennyit és miért őket, az még sejthető (három fiú, három alma, menjen Finta! - bocs), az indoklás azonban elgondolkodtató.

Eltér István „torkánál ragadta meg a kérdést ”, amikor leírta mit képvisel az építész a tervtanácsban: vállaltan(!) saját szakmai véleményét. Nem többet, de kevesebbet sem. Ez a vélemény persze vitatható, akár hibás is lehet. Csak átírható nem lehet. A többi döbbent, szomorú csend.

A Kamara a (szelektív) visszahívást így indokolja: „Az elkészült szakvélemények alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Tervtanács nem vizsgálta az örökségvédelemmel összefüggő kérdéseket és az azt figyelmen kívül hagyó ingatlanfejlesztés kockázatait. Ugyancsak nem vizsgálta a városrendezési környezetet, tévesen értelmezte a szabályozásban szereplő „építészet hangsúly” képzésére lehetőséget adó mérlegelési feltételeket.”

No, most ugyanez korrekten így hangzik: „A zsűri ülése után egy hónappal (2010. 07.29.-városépítészeti, illetve 2010.07.30. - műemléki) elkészült szakvélemények alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Tervtanács nem vizsgálta az örökségvédelemmel összefüggő kérdéseket és az azt figyelmen kívül hagyó ingatlanfejlesztés kockázatait. "Én nem akarok gyanúsítgatni, Virág elvtárs, de nem jött egy kicsit későn ez a tűzoltóparancsnok?”

No de vajon valóban így van e? Vagy esetleg jövőbe látó (körültekintő?) módon a tevtanácsi állásfoglalásban (vajh’ ki olvasta végig?) szerepelnek ezek a pontok – alapjában kérdőjelezve meg a Kamara eljárását? Nos, vettem a fáradtságot és elolvastam őket: úgy tűnik, kamarai tagként egyedüliként (?). Vizsgálódásaimat lásd alább.

"Én ideológiailag nem vagyok elég képzett." De mintha a Tervtanács figyelembe vette volna az ülés után egy hónappal(!) elkészült szakvéleményeket, állásfoglalásai a későbbi szakvéleményekkel szinkronban vannak. Bár ezzel a mondatommal már átléptem arra a térfélre, amit kerülni szeretnék. Véleményt magyarázok, értelmezek. Pedig a kérdés most az, hogy etikus, korrekt, jogos-e a Kamara döntése.

Most nem az a kérdés, hogy vajon a Belvárosban van-e helye ilyen léptékű beruházásnak. Nem az a kérdés, hogy miközben a magyar építész irodák a túlélésért küzdenek, ilyen léptékű beruházást miért nem hazai tervezők visznek (évek óta azt hallom, hogy a magyar építészet középszerű és mint a falat kenyér, úgy kellenek nekünk a külföldi sztárépítészek. Hol vannak most ezek a hangok?). Még csak az sem kérdés, hogy ugyan miért nem X hanem Y tervezi az épületet.

A kérdés az, mi végre delegál tagokat a Kamara a tervtanácsokba? Saját szakmai véleményüket képviselik – melyet szakmai előéletük hitelesít – vagy központi direktívákat képviselnek? "Ezen lovagol maga? Amit a vaksi szemével lát? A süket fülével hall? A tompa agyával gondol? Azt hiszi, fölér az a mi nagy céljaink
igazságához?!”

A kérdés az, hogy ha egy döntés körül vihar kerekedik, vajon milyen százalékban kell a tagokat pellengérre állítani? Hogyan választják ki a tagok közül azt a 25-30 százalékot, akikkel majd "példa lesz statuálva"? Elegendő-e, ha a kiválasztott delegált kinevezésekor az elnök neve „B”-vel kezdődik, esetleg kössük évhez is: most a
2001-es tagokon a sor, ne tolakodjunk szaktársak, mindenkire sor kerül!

A kérdés az, hogy elegendő-e a visszahívás, vagy legyen tagság felfüggesztés, kiűzetés, autodafé etc.

Pelikán József: Mennyit kapok?
Pelikán lánya: Hát az attól függ, mert lehet, hogy csak pénzbírság, de lehet, hogy a legsúlyosabb, hát szóval halál. Tetszik tudni az a kérdés, hogy apukával példát akarnak-e statuálni.
Pelikán József: Micsoda? Halál?
Pelikán lánya: A statuálás a lényeg, mert aszerint kapja apuka a büntetést.
Pelikán József: Szép dolog. Mit mondott még az ügyvéd?
Pelikán lánya: Azt mondta, hogy majd ne tessék csodálkozni, ha ő a tárgyaláson igen súlyos büntetést kér.
Pelikán József: Kicsoda? A védőügyvéd?
Pelikán lánya: Igen, mert ha apuka kulák volna, azokból most sok van, de mert apuka párttag, ő meg párton kívüli, hát szóval szocialista jog, meg minden.
Pelikán József: Mi van a szocialista joggal? Gondolkozz csak!
Pelikán lánya: Hát a statuálás a lényeg. És hogy ne tessék idegeskedni.

Azt hiszem, ideje lenne végre felszállni arra a villamosra. Vagy legalább felébredni.

Szabó Tamás János DLA, építész
Finta és Társai Építész Stúdió vezető tervezője

Település tervezői tagozat véleménye, ajánlásai – 2010.07.29.
illetve tervtanácsi megállapítások – 2010.07.30. :

ÖSSZEFOGLALVA:
Üdvözlendő a Fejlesztő azon szándéka, hogy a területen további fejlesztésekkel gyarapítani kívánja a város hírnevét. Elismerendő és értékelendő a Fő utcával párhuzamosan eddig végzett közterületi megújítás és épület-felújítás megvalósítása, melyek alapvetően követendő például kell szolgáljanak. A Fejlesztő már bizonyította elkötelezettségét a város, a minőség, az értékteremtés iránt.

Kötelességünk azonban felhívni a figyelmét, hogy az eleganciára való törekvés mellett a hely szellemének megőrzéséből, a kultúrtörténeti adottságainak figyelembevételével, a megfelelő mértéktartásból nagyobb erény kovácsolható, mint a látványosnak ígérkező, de hamar avulttá váló építészeti attrakció megvalósításából. Ez nem bátorság, ez tisztelet kérdése. Az újszerű, a korszerű nem feltétlenül azonos a magasságba való törekvéssel olyan városi helyszínen, ahol az nem oda való.

"A Belváros nagyobb élhetőségét megcélzó, egyetlen építészeti gesztussal megformált, két fél-háztömbnyi területen létesülő épület a visszaadott tetőszinti közterülettel és attraktív felépítménnyel példa nélkül álló építészeti lehetőség a Belváros városszövetében."

"A Tervtanács egyik fontos döntése, hogy megítélje, vajon szabad-e a régi értéket az újért lebontani. A Tervtanács ezért hiányolja a jelenlegi állapot építészeti, értékvédelmi bemutatását, ezt pótolni kéri. [...] A Tervtanács a Gulyás Zoltán-féle ház bontását tartja a legaggályosabbnak. Kéri, hogy az új épület legalább annak szellemiségét őrizze meg. [...] A Tervtanács a terv továbbfejlesztése során a Bécsi utcai homlokzatnak a környezetre finomabban reagáló tagolását, a földszint minél nagyobb átjárhatóságának biztosítását javasolja."

AJÁNLÁS

A javasolt tervezési programot - léptéke miatt -, városépítészeti koncepciót

1. össze kell hangolni, össze kell illeszteni a hagyományos történeti Belváros

• építészeti karakterével,
• telekszerkezetével,
• beépítésével,
• a környezet épületeinek egyedi értékeivel és együttesével.

2. meg kell feleltetni

• az országos érvényű előírásoknak,
• a fővárosi építési előírásoknak (BVKSZ, egyéb
• településrendezési eszközök),
• a kerületi építési előírásoknak (BL-VSZ),
• az üzemeltetői követelményeknek (közlekedés, közmű stb.).

Javasoljuk, hogy a tervezés további menetében nagyobb szakmai nyilvánosság előtt kerüljenek megvitatásra a tervi elképzelések, a lehetséges irányok. Az együttgondolkodás erényét és erejét használjuk fel e fontos városi helyszín megfelelő, elfogadható, befogadható és a közérdeknek is megfelelő értékteremtő tervének elkészítésében.

"A terv továbbfejlesztésénél ajánlott megvizsgálni a déli irodaudvarra rányúló szivarvég viszonyát az alsó udvarhoz és a különböző látványokat. Esti fényben a szállodaszobák kivilágítása széthulló, nem ad egygesztusú fényt a felépítménynek. Tervtanács javasolja a Bécsi utcai homlokzatnak a budapesti eklektikára jellemző tagolását, felosztását - nem erőltetett módon - és javasolja, hogy ne legyen monochrom a homlokzat."

"A Tervtanács a közterületről való gépkocsi feltárást jogilag aggályosnak tartja."

Részletek a Település tervezői tagozat alátámasztó munkarészéből (kiemelés tőlem: SzT):

• városszerkezet

Történeti kialakulás szempontjából a városfal a Deák Ferenc utcától délre eső teleksor határán haladt, tehát itt a két tömb összekötése eleve városszerkezeti ellentmondással terhelt, de ez elsősorban várostörténeti kérdés és városfilozófiai szintű válasz is adható rá. Ennek ellenére ezt a történeti rétegződések tagadásának is fel lehet fogni, ebből fakadóan nem tartjuk mindenképpen támogatandónak, de ez egy hosszabb elvi szintű fejtegetést igényelne.

• telekstruktúra

Nem tartjuk szerencsésnek – ugyanakkor megfelelő építészeti érzékkel való kezelés mellett nem kell feltétlenül kifogásolni – hogy több telek egyszerre válik egy közös projekt részévé. A tervezők rögzítik, hogy az épületek kialakítása most inkább illusztratív és nem lényegi, tehát ettől még kedvező kialakítású eredmény is születhet. Itt nem kiáltanánk feltétlenül ortodox telekhatár megjelenítésért, viszont a megfelelő tagolás feltétlenül elvárható.

Műemlékvédelmi és restaurátori tagozat véleménye, ajánlások – 2010.07.29. illetve tervtanácsi megállapítások – 2010.07.30.:

E beruházás ellenérvei a következők: Kíméletlenül torzítja a pesti Duna part panorámáját a budai oldal magaslatairól, Gellérthegy, Várhegy és a távolabbi hegykoszorú kilátópontjairól nézve. Ez önmagában elégséges a fővárost a világörökség rangjától való megfosztására. Ez egyben gazdasági veszteséggel jár, amint ezt Ausztriában, Németországban tüstént felismerték.

"A tervezési helyszín mindenképpen kitüntetett szerepű. A hangsúlyképzés bemutatott formája a vízszintesen elhúzódó, elegáns forma kiemelésével új jelképpé válhat. A kiemelkedő vízszintes jel eddig nem volt jellemző a pesti oldal sziluettjére, tornyok, magastetők, kupolák a megszokottak. A terv továbbfejlesztésénél ajánlott megvizsgálni a déli irodaudvarra rányúló szivarvég viszonyát az alsó udvarhoz és a különböző látványokat. Esti fényben a szállodaszobák kivilágítása széthulló, nem ad egygesztusú fényt a felépítménynek”

A Bécsi utcai térfal tervezett átépítése a pesti Belváros karakterét, identitását és történetének kontinuitását semmisítené meg.

"A Tervtanács javasolja a Bécsi utcai homlokzatnak a budapesti eklektikára jellemző tagolását, felosztását - nem erőltetett módon - és javasolja, hogy ne legyen monochrom a homlokzat."

Nem hanyagolhatók el e program közlekedési, munkahelyi és közönségforgalmi, valamint áruszállítási igényéivel járó terhelések, amit akkor, amikor a közlekedéspolitika a belvárosi forgalom könnyítéséért, ritkításáért küzd, nem szólva a jelenleg is lehetetlen parkolásról. A tervezett javaslat közlekedési szempontból egyenértékű mint a ”jobbra hajts” vezetési forgalomban a teherautóknak a ”balra hajts-ot” előírni.

"A Tervtanács a közterületről való gépkocsi feltárást jogilag aggályosnak tartja."

Különös hogy a világörökség védőzónájában, műemléki jelentőségű területen az erőteljes funkciók tervezésénél nem történt meg az épületek műemléki értékvizsgálata a kívánt funkcióváltás összeegyeztetése az örökségvédelmi feltételekkel, kötelezettségekkel. Ezen a területen csak olyan változtatás/funkcióváltás / beavatkozás fogadható el, mely megőriz minden építészeti, építészet- és kultúrtörténeti értéket. Hangsúlyozni kell, hogy az V. kerület 2002 óta teljes egészében világörökségi terület.

"A Tervtanács egyik fontos döntése, hogy megítélje, vajon szabad-e a régi értéket az újért lebontani. A Tervtanács ezért hiányolja a jelenlegi állapot építészeti, értékvédelmi bemutatását, ezt pótolni kéri."

Szabó Tamás János
DLA építész - Finta Stúdió