A Földalatti beszélgetések április 6-ai témájához

De hol dobog a pesti Belváros szíve? – Roth János DLA építész hozzászólása

Hozzászólás a Földalatti beszélgetések 2006. április 6-ai témájához
BUDAPEST SZÍVE építészeti és városépítészeti ötletpályázat

A moderátor által feltett kérdésre – a pályázat helyszínén van-e, avagy mi is Budapest Szíve? - nagyon kevés értékelhető mondat hangzott el, akár a pályázat nyertesei, akár a zsűri képviselői részéről. Csak részben tudtam a hozzászólásomban ezt a gondolatot kifejteni, ezért most összeszedettebben előadom.

1. Meggyőződésem, hogy ma Budapest városrendezésének nem lehet feladata – több, mint száz év késéssel – olyan belvárosi térsorozat képzése, amilyeneket a 19. században Paris-ban, Berlinben vagy akár Bécsben létrehoztak.
Az 1930-as évek erőfeszítéseinek, az Erzsébet- majd Madách-sugárút létesítésének nyilvánvaló kudarcai, a „Fórum Hungarorum” stb. (Városháza átépítés, Nemzeti Színház) időszerűtlensége ezeket a neo-barokk, reprezentációs városrendezési igényeket (beleértve a tornyok megjelenését is) a 21. századra idejét múlttá tették.

2. A Városközpont nem egy tér, hanem a Duna-partok és a város központi területén fekvő terek és utcák kapcsolata útján alakul ki.

3. A pesti oldalon Budapest Szíve a Várostengely - a Kossuth tér – Szabadság tér – Erzsébet tér – Szervita tér – Petőfi Sándor utca – Ferenciek tere – Egyetem tér – Kálvin tér láncolata, mely újabban a Ráday utcával a déli fejlesztések felé is megnyílt. Ez a gondolat nem új, már az említett neo-barokk időszakban is a józan realitást képviselte - Ligeti Pál, Kertész K. Róbert, Weichinger Károly, sőt az utolsó, koncepcionális  városrendezési terv, az 1955-ös szocreál terv tanulságai szerint.

4. Ez a tengely szerencsésen összekapcsolható a közismert Váci utca=„bevásárló utcával”, amely nem tengely, hanem csak a Vörösmarty tér és Vásárcsarnok közötti útvonal, s amelyet pesti polgár egyre kevésbé használ.

5. Ennek a kettős, észa-dél-irányú, Belvárosi tengelynek a hangsúlyozása szerepel a pályázat értékelésében sőt ajánlásaiban is. Mégis. A Városháza építészeti kialakításában szinte csak olyan tervek kerültek elismerésre, melyek ezzel mit sem törődnek.

6. A Zsűrit az a pre-koncepció befolyásolta, hogy a Városházát ki kell fordítani a körút felé és a Városháza teret Agorává kell popularizálni. Mintha ismeretlen lenne a Place de la Ville és a Boulevarde, vagy a Ring funkcionális tartalmának különbözősége. Pedig Pesten is ismerős lehetne – mondjuk 1948. március 15-ére gondolva – a boulevarde menti népgyűlés (a Nemzeti Múzeum lépcsőin) és a hajdani Városháza téri fáklyás tüntetés közötti különbség.

7. A pesti Invalidus palota-Károly kaszárnya Martinelli féle barokk szárnya kizárólag a Belváros felé fordult, a városfal felé földszintes melléképületekkel. Furcsa gondolat a hajdani istállók és kocsiszínek felé átfordítani a főhomlokzatot. Mégsem talált elismerést egyetlen pályamű sem, amelyik nem értett egyet ezzel a koncepcióval. Volt olyan (a 16. sz. terv), amely a kifordításhoz – az új bejárati igényhez igazítva elképzelését –, új Városházát épített a Károly körút mentén.

Voltak olyanok (a 4. és a 23. számú terv), sajnos kevesen, akik vállalták a Főposta bontását, vagy legalább átalakítását (a 7. sz. terv) – a műemlék épület posta céljaira mára már teljesen alkalmatlan –, tudva azt, hogy a szerviták kertje helyén épült. E kertet már Hild János is az Invalidus palota előtti tér céljára szemelte ki. Nem véletlenül szerepelt ez a tér-alakítási lehetőség mind Kertész K. - Weichinger, mind pedig az 1955-ös városrendezési koncepció elképzeléseiben is.
Kár. Itt létrejöhetne a hajdani Városháza tér léptékének megfelelő, a Martinelli palota homlokzatát, tornyát is kibontó városi tér, mely a Városházát nem elfordítja, hanem összekapcsolja a Várostengellyel.

8. Végül a Dunai kapcsolat kérdése: a Váci utca és a Duna part kapcsolata létezik. A középső szakaszon sűríteni is lehet a Vasudvar és a görög templom melletti átjárás lehetőségének a megteremtésével. A Várostengely és a bevásárló utca összekötése most is létezik, csak a Városháza körzetére felsorolva – Deák F. utca – Kristóf tér – Régiposta utca – Párizsi utca – Haris köz stb. –, de a Városháza tömbje a Körút felé a gyalogos kapcsolatokat teljesen megszakítja.

A Városházának ezért – a nyított, demokratikus elvnek is megfelelően – átjárhatónak kell lennie, nem csak a körút felől, hanem a Várostengelyig egyaránt. Ezt az elvet az elismert tervek csak ritkán teljesítik. Szép gondolat a megvett 7. sz. terv elképzelése, de érthetetlen pl. a díjazott 20. sz. terv javaslata, amely a kibontott Szervita templom körüli térre még a Városháza északi udvarán keresztül sem biztosít keleti átjárhatóságot.

A Főposta helyén létesítendő tér tovább gazdagíthatná ezeket a Dunához vezető kapcsolatokat. A Párizsi utca, a Gerlóczy ház és a Taverna átjárói, meglévő passzázsai összekapcsolhatók a Városháza déli udvarán a Madách térig vezető tengellyel. Itt is tetten érhető a már említett pre-koncepció.

Legyen Agora, legyenek szép épületek a Károly körút mentén, forduljon ki magából a Városháza. Legyen ez a pályázat eredménye! Ajánlásainkban már mást is leírhatunk.

Ez a tisztelt Zsűri véleménye ?

De hol dobog a pesti Belváros szíve ?

Budapest, 2006. április 7.

Roth János DLA