Haba Péter öt évvel ezelőtti előadása az 1960-as évek Szalagház-vitájáról az Építész Szakkollégium által szervezett PRAXIS szakmatörténeti konferencia: A tervezőintézeteken túl című szimpóziumon hangzott el a II. világháborút követő szakmai áramlatok egyik legizgalmasabb fejezeteként a KÉK-ben. Az előadást Zalotay Elemérre emlékezve ajánljuk Olvasóink figyelmébe.
A konferencia annak idején azokat a csoportosulásokat, mozgalmakat, pillanatszerű vállalkozásokat és projekteket mutatta be, amelyek akár az építészeti alkotás, akár az építészeti szakmagyakorlás folyamatának konfliktusaira és kihívásaira kívántak alternatív, esetenként radikális válaszokat keresni. A korai Kádár-korszak talán legmodernebb szemléletű és szókimondó építészeti vitájának központi alakja az a Zalotay Elemér volt Szalagház víziójával, aki két héttel ezelőt hunyt el Svájcban.
A mindössze 26 éves Zalotay 1958-ban mutatta be elképzeléseit és a Szalagház-tervet az Építésügyi Minisztériumnak. Az akár több kilométer hosszú architektúrákat taglaló elmélet ugyan napjainkban viszonylag feldolgozott témának számít, Haba az előadásban a kutatás háttérbe szorult aspektusába, azaz a vita kortárs recepciójába és fogadtatásába is bevezette a közönséget.