Gozsdu udvar lakóépület és üzletház
Budapest, VII., Király utca 13. és Dob utca 16.
A parkolóház tervei PDF formátumban tekinthetők meg:
* Földszinti alaprajz
* B-B metszet
* Gozsdu udvar felöli homlokzat
* Utcai homlokzat
Részlet az építési engedélyezési tervdokumentációból
A feladat
Stúdiónk megbízást kapott a Király és Dob utcákat összekötő, hét épületből és köztük hat udvarból álló Gozsdu udvar rekonstrukciójának a tervezésére. A Holló utcával párhuzamos - Madách sétányt is átszelő - együttest Gozsdu Manó építtette Cziegler Győző tervei alapján a századforduló utáni években. Az épületegyüttes műemléki védelem alatt áll, ezért homlokzatai, befoglaló tömegméretei megtartandók.
A teljes felújítás során - továbbra is megtartva a vegyes lakó- és kereskedelmi funkciót - az emeleteken és tetőterekben 120 lakóegység, a turisztikai szempontból is vonzó, passzázsokkal tarkított földszinten valamint a pinceszinten kereskedelmi, kulturális és vendéglátó létesítmények kerülnek kialakításra.
Előzmények
A nagyszabású, a teljes tömböt átszelő és a városrehabilitációs fejlesztéseknek példamutató megnyilvánulása a megújuló "Gozsdu Udvar" (a projekt elnevezésébe beleértendő a Holló utcai ingatlanok is), mely belső tömbfeltárással közterületek láncolatát hozza létre, melyek köré lakások, irodák, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységek települnek. A Holló utca 6. szám alatt - elsősorban a Gozsdu udvar kiszolgálására - parkolóház készül, a Holló u. 10., 12-14. szám alatt pedig a Madách sétány folytatására felfűzött lakóépületek.
A projekt egyik fő eleme a műemlék Gozsdu udvar, mely térláncolatával és építészeti értékeivel a belváros egyik turisztikai gyöngyszeme lehet. A feladat első lépéseként 2002-ben elkészítettük az épületegyüttes elvi építési engedélyezési tervdokumentációját, mely később jogerőre is emelkedett. (A Holló utcai ingatlanok esetében ez meghosszabbítás után még ma is jogerős, a Gozsdu udvar esetében már lejárt - ezért júliusban ismételten benyújtottuk.) Jelen tervdokumentáció az elvi építési engedélyeknek megfelelően a projekt továbbgondolása, ezáltal a tervezett feladat részletes terveit tartalmazza.
Jelenlegi állapot
A két telken álló (összességében négy helyrajzi számmal jelölt) ingatlan jelenleg üresen áll, nem lakja senki. A meglévő állapot szerint 61 db kisebb-nagyobb lakást, a földszinten összesen 39 üzletet, a pincékben tároló helyiségeket foglalt magába. Az épületek a Király utcai szakaszon nagyrészt pinceszinten - bár az udvarok alatt nincs beépítve - átjárhatók, az udvari szárnyak alatt összeköttetésben állnak egymással. A portálok az idő múlását követve igen sokszínűek; megtalálható - a valószínűleg eredeti - osztott, faszerkezetű nyílászárók mellett a fém tokszerkezetű kirakatüveg is, illetve az egyszárnyú ajtótól a kétszárnyúig, a fix és a mozgatható felső bevilágítóval, szellőzőzsaluval szerelt változatok is.
Funkció
Az épület egészét tekintve vegyes funkcióval bír. Ezeket elsősorban szintenként különíthetjük el, a következőképpen: pinceszint: az épületek, illetve részben a földszinti közlekedő területek (udvarok) alatt kereskedelmi, vendéglátó kulturális és szolgáltató helyiségek, emellett az épület(ek) kazánházai (telkenként 1-1 db), valamint szellőzőgépházai (telkenként 2-2 db) kaptak itt helyet. földszinten a felépítmények alatt szintén üzletek lesznek elhelyezve. emeleti és tetőtéri szinteken lakások lettek kialakítva. legfelső tetőtéri szinten minden épületben hűtőgépházak és ventilátor helyiségek készülnek a megfelelő mennyiségben.
Beépítés
A Király utca és a Dob utca között húzódó telken hét meglévő épület áll, közöttük hat udvarral. Az épületek alatt egy szint pince található. Az épületek - a homlokzataikon jelzett számokkal lettek megjelölve, a Király utcától a Dob utca felé növekvő sorrendben I-től VII-ig. Ennek megfelelően a köztük lévő udvarok pedig betűjellel A-tól F-ig sorakoznak. Az I.-IV. épületek P+F+3+T szintszámmal, az V-VII. épületek csak P+F+2+T szintszámmal épültek.
A felújítás alkalmával az udvarok alatt is készülne 1 szint pince, ezzel egy összefüggő, átjárható, üzletekkel telepített szint jöhetne létre. A lakóépületek tetején pedig a meglévő padlásszint és fa zárófödém elbontása után újabb tetőtéri lakószint(ek) készülnek - az I-IV. épületeken 2 szint, az V-VII. épületeken 1 - a meglévő udvari és utcai tetőgeometria, párkánymagasság megtartásával.
Szerkezeti megoldások
Műemlék épületről lévén szó, alapvetően a meglévő szerkezetek lehetőség szerinti megtartásával - a korábban említett funkció megvalósításának céljával - a beavatkozás mértékét igyekeztünk a minimálisra csökkenteni. A fa szerkezetű zárófödémeket - és ezáltal a tetőszerkezetet is - azonban el kell bontani, mivel sem tűzvédelmileg, sem teherbírását illetően nem elégíti ki a mai elvárásokat. A födém elbontása után monolit vasbeton koporsószerkezet készül a tetőtéri szint(ek)en.
Pinceszinten az udvarok alatt - részben az udvari alápincézetlen földszintes szárnyak elbontása után - új pinceszint készül, ezáltal az épületek alatt meglévő pincerendszer átjárható lesz. A lakóépületekben meglévő lépcsőházak pinceszinti érkeztetését megszüntetjük, a födémlemez áttörését kiegészítjük, így a földszinten nívósabb előtereket hozhatunk létre. Ezt javítja a liftek előtti falak kikönnyítése is az áttörések megnagyobbításával, az áthidalók kiváltásával. A liftek - a lépcsőházat követve - a földszintet és az emeleteket kötik össze (pincébe nem érkeznek). Az udvarokban elhelyezett lépcsőházak a Király utcai telken az udvari földszintes épületben lettek elhelyezve, a Dob utcai telken acél tartószerkezetű üveg homlokzatú felépítményben helyet kapva kötik össze kétszintes üzletterületet.
Az általános emeleti szinteken a meglévő válaszfalak elbontása után új lakásokat terveztünk, új lakáselválasztó falakkal és válaszfal rendszerrel. A lakások fogatoltan a meglévő - felújított - lépcsőházból és az épületenként telepített lifttel közelíthetők meg. A tetőtérben új lakásokat helyeztünk el, a Király utcai épületekben részben kétszintes kialakítással. Ennek folyományaként a lépcsőházak csak a meglévő padlásszintig épülnek, meghosszabbításuk nem szükséges.
A földszinten - már meglévőként - elbontott, illetve újonnan alápincézett összekötő szárnyakat az eredeti állapotnak megfelelően állítjuk helyre. Falazott szerkezettel építve, eredeti tagozatokat helyreállítva, kapunyílásokkal készül. A tetőszerkezetét azonban lapostetővel készítjük, a felettük kialakuló tetőterasz pedig - növényzettel telepítve - az 1. emeleti lakásokat gazdagítja.
Stílus, arculat, műemléki védelem
A közös cél az épületállomány megtartása és teljeskörű felújítása annak érdekében, hogy az eredeti, századfordulós hangulatát és megjelenését visszanyerje. Ennek érdekében a homlokzati színek falkutatás alapján kerülnek pótlásra. A nyílászárók a meglévő kapcsolt gerébtokos megjelenéssel, de mai követelményeket kielégítő hő- és hangszigetelő üvegezéssel és kivitelben készülnek. Az üzletportálok és kapuk tekintetében is az eredeti állapot visszaállítása a cél, hasonlóan a vakolatminták, az erkély- és lépcsőkorlátok, valamint a fedés anyaga tekintetében. Vagyonvédelmi okokból új kovácsoltvas kapuszerkezetek készülnek - a Király utcai és a Dob utcai meglévőkhöz hasonlóan - a Madách sétány felől mindkét oldalon (III. és IV. épületek alatt), valamint a pinceszint védelmére a "C" udvari lejáratnál.
A tető héjalása a feltehetőleg az eredeti szerinti kettős cserépfedés lesz, "túlégetett", sárgás színben. A kishajlású tetőszakaszokon (gerincek mentén) korcolt fémlemez fedés készül deszkázaton.
Hoffmann György
Mérték Építészeti Stúdió
Budapest, 2004. augusztus 18.
Gozsdu udvar lakóépület és üzletház
Budapest, 1075 Király utca 13. és 1072 Dob utca 16.
Megbízó: Queen House Kft.
Tervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft.
Építész tervezők:
Stúdióvezető: dr. Komjáthy Attila
Projektvezető: Tákos Tamás
Konzulens építész: Kolbe Tibor
Építészet: Hoffmann György, Vincze Krisztián, Varga S. Gabriella, Bártol Nándor
Művészettörténet: Déry Attila PhD
Részlet Déry Attila tanulmányából:
"Az épület különlegessége és védelmének alapvető oka passzázsos, udvarsoros megoldás, amely - miként láthattuk, ma már egyedül áll a pesti, sőt a magyar építészetben is. Ez az udvarsor e városrész továbbélő emléke, és az itt azóta történt események építészeti emléke is; mint ilyen, alaprajzi- és tömeg- megoldásában is feltétlenül megóvandó. Ezen túl, e ház a XIX. és a XX. század fordulójának építészeti emléke is, méghozzá éppen egyedisége miatt. Ez az épületegyüttes ugyanis a legkevésbé sem tipikus fővárosi épület, a kiegyezés korából. Nem csupán a házak alaprajzi elrendezése egyedi, hanem az épületek külső és belső megoldása. Talán ez az az épület, ahol az 1900-as években a társadalmi hovatartozás - és a megcélzott társadalmi réteg - a legprecízebben lett deklarálva, az építészet tartalmi és formai eszközeivel.
Ez a ház ugyanis, a lakások és üzletek alaprajzai, valamint a csaknem kaszárnya-jellegűen sivár udvari homlokzati architektúra szegényessége miatt kifejezetten annak az alsó középosztályos kereskedői és önálló iparos rétegnek készült, amely még állandó lakbérfizetésre elegendő egzisztenciával rendelkezik - de amely a tisztes polgári lét illúziójánál többre nem vágyik és a reprezentációt nem igényli. Ez az ugyane társadalmi réteg által kisajátított, közeli - és azóta lebontott - Orczy-ház hatása; lakóik, úgy látszik még igényeltek hasonló épületeket. Úgy 1900 táján az egész könyék körülbelül e társadalmi réteg lakóhelye volt.
Figyelemre méltók az épület homlokzatainak és passzázsainak szecessziós díszítései is. Ezek szintén idegenek hazai építészetünktől. Néhány jellegzetesen az O. Wagner-i szecessziót inkább másoló, mint utánzó magyar tervező egyedi - de nem ilyen - alkotásától eltekintve, a faltagolás és díszítés azon módja, amit a Gozsdu-udvar külső és passzázsbeli homlokzatain látunk, e stílusirányzattal nem találkozhatunk a fővárosban."