2005-ben is átadták Az év szép háza-díjat, amivel a kvázi-építészet hazai apostoli médiuma, a Szép Házak magazin jutalmaz. Egy első díjas és négy rangsorolás nélkül díjazott épület kapta az elismerést, amire építészekből (Balogh Balázs, Perényi Tamás, Török Ferenc, Vadász Bence), köztük műegyetemi oktatókból álló zsűri érdemesítette őket.
Azt gondolnánk, hogy a megkérdőjelezhető építészeti minőséget kritikátlanul közvetítő (és ezáltal gyakorlatilag referenciává emelő) nagy példányszámú lap díjazottjai között hemzsegnek a giccses, nevetséges, ízléstelen stb. házak, de nem így van. A kritikus számára nem adódik magas labda, mert a díjakat visszafogott munkák kapták, sehol egy valamirevaló ámokfutó. Revelatív élményre azonban ne számítsunk, sőt, helyenként igencsak rezeg a léc.
A versenyre nevezni kellett az épületeket, az így kialakuló mezőnyből válogatott a zsűri. Díjat a tulajdonosok/megrendelők is kapnak, mégpedig nem csak úgy, mellékesen, a tervezők után. Ez szokatlan eljárás, de összhangban van azzal, hogy a magazin nem az építészszakma képviselőit célozza meg (neve ugyebár egyenesen szitokszónak számít bizonyos építészeti körökben), másrészt családi házak esetében (amik a Szép Házak fő profilját adják) teljesen releváns dolog, hiszen az építtetőnek itt igen nagy beleszólása van az építészeti megoldásokba. Az alább közölt házak kritikáját is megnehezíti, hogy az építészet együtt jelenik meg a lakók személyes ízlését közvetlenül tükröző berendezéssel, amit eléggé helytelen lenne nyilvánosan bírálni.
Az első díjas házat Jancsó Miklós tervezte, építészetileg valóban kiemelkedik a díjazottak közül. Erős karakterrel bír, nem nosztalgiázik, nagyvonalú stb. Megemlítendő még Váncza László és Deák Balázs épülete, ami a közölt képek alapján szintén tisztességes munka.
Amúgy pedig beszéljenek a képek.
szerző: Török Tamás (szöveg), Szép Házak (kép)