A hőszivattyút kihagynák az energiahatékonysági akciótervből
A környezetvédelmi után az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága sem találta általános vitára alkalmasnak az ország új energiapolitikai koncepcióját. Szerkesztőségünkbe érkezett a témával kapcsolatban egy olvasói levél, melyben a szerzők hiányolják a most vitatott energiapolitikai koncepcióból a hőszivattyúk alkalmazásának megjelenését.
A környezetvédelmi után az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága sem találta általános vitára alkalmasnak az ország új energiapolitikai koncepcióját. Ezzel szemben a költségvetési bizottság támogatta az energiapolitikai koncepciót, a GKM államtitkára szerint ugyanis az ország nem teheti meg, hogy nem alkalmaz atomenergiát, egyúttal el kell kezdeni egy új atomenergia blokk tervezését is. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint az Országgyűlésnek beterjesztett energiapolitikai koncepció helyett egy másikat kellene kidolgozni, mert az nem alkalmas az általános vitára - közölte a szövetség az MTI-vel. A zöldek álláspontja szerint fokozatosan csökkenteni kellene a hazai energiafogyasztást, illetve konkrétan intézkedni megújuló energiák használatáról.
Mindeközben érkezett szerkesztőségünkbe a témával kapcsolatban olvasói levél a hőszivattyúk alkalmazásáról, melyet a korábbi egyeztetések, javaslatok után mégsem foglaltak bele a most vitatott új energiapolitikai koncepcióba. (a szerk.)
Bányai István és Komlós Ferenc szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelét közöljük
"Belátják végre a hazai energiastratégák, hogy a hőszivattyút nem lehet kihagyni egy valamire való energiahatékonysági stratégiából?
Az Európai Unión belül az összesen elfogyasztott primer energia legalább 40%-a fűtéshez és hűtéshez szükséges. Az olaj- és gáztüzelésű melegvízkészítő, fűtőberendezések és a közvetlen villamos fűtési rendszerek széleskörű helyettesítése hőszivattyúkkal jelentősen hozzájárulna az Európai Uniónak a megújuló energiastratégiájához, a primer energia megtakarítására, a megújuló energia arány növelésére és az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátásának csökkentésére.
Az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) annak érdekében, hogy világosabb képet kapjon a potenciális hozzájárulás mértékéről, a következő kérdéshez készített modellvizsgálatot:
– Mennyivel csökkenne a GHG-kibocsátás, ha 2008-tól 2020-ig Európa összes új és felújított egylakásos családi házát hőszivattyúkkal szerelnék fel?
Az eredmény:
A hőszivattyúk széleskörű fűtési célú felszerelése közel 70 millió hőszivattyús rendszer létesítését jelentené 2020-ig. Az összes felszerelt egység az EU GHG-csökkentési céljához 2012-ben 20,5%-kal, 2020-ban 21,5%-kal járulna hozzá. 2020-ban a hőszivattyúk a megújuló energiából több mint 770 TWh termelnének (az EU-s cél kb. 30%-a), és a primerenergiából több mint 900 TWh takarítanának meg.
Fentiekre tekintettel hiányoljuk a 2007–2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióból a primer energiaforrásokkal, az energiatakarékossággal, illetve az energiahatékonysággal foglakozó pontok között a hőszivattyús rendszerek alkalmazásának tömeges elterjesztési feladatát. Ezek a műszaki megoldások Európa fejlett részén, de világszinten is a hőszolgáltatás egyre erőteljesebben terjedő formái a háztartásokban, állami, önkormányzati intézményekben, kereskedelmi és egyéb más létesítményekben is. Legfőbb előnyük hazánkban, hogy a dráguló földgáz nagymértékű fogyasztását a fogyasztók számára kiválthatják, ennek segítségével pedig az ország földgázfüggőséget is mérsékelhetjük.
A hőszivattyú villamos áramot használ fel. De a kérdés az, hogy mennyit? A hőszivattyús technika komoly fejlődésen ment, illetve megy keresztül. Az új kompresszorokkal, elpárologtatókkal és kondenzátorokkal, zárt kollektoros rendszerekkel elérhető a COP = 5 éves átlagérték. Ez a gázkazánokhoz képest 40–50% megtakarítást jelent primer energiahordozókra számítva! Ennél előnyösebb megoldás környezetünk védelmére, fűtésre és hűtésre jelenleg nem áll rendelkezésünkre!
Energiaáraink emelkedése, energiafüggőségünk mértéke (már nagyobb, mint 75%!), energiahatékonyságunk javítása, légszennyezésünk csökkentése (elsősorban városainkban), szén-dioxid-kibocsátásunk csökkentése, a nyári villamos csúcsfogyasztás gondja is indokolja a hőszivattyúzás szükségességét. A hőszivattyú villamos áram nélkül is működhet. Pl. belső égésű motorral (lehet pl. biogázzal hajtott motor is...)!
Magyarországnak kiemelkedő hidrogeológiai adottságai vannak. Felelőtlenségnek tartjuk nem kihasználni ezt az adottságot, ezért szeretnénk a hőszivattyúzás tömeges felhasználását elérni. Ezt célozza a decentralizált energiatermelés mellett a „Heller László terv, egy munkahelyteremtő kezdeményezés" című országos javaslat (2005).
Bányai István, Komlós Ferenc
Budapest, 2008. február 12."
a két szerző véleménye megjelent a zoldtech.hu oldalán
