A II. világháborúban elesett XII. kerületi polgári áldozatok emlékére

Bemutatjuk a legjobbnak tartott pályamunkát: Bencsik István szobrászművész és Rádóczy (f) László építész pályázatát.

A Szoborbizottság a javasolt munkák közül egyhangúan Bencsik István szobrászművész és Rádóczy (f) László építész beadott pályázatát tartotta a legjobbnak, továbbgondolásra, illetve felállításra alkalmasnak, kiemelve, hogy ilyen jó pályamunkával az utóbbi évek bírálatai során egy bizottság munkájában sem találkoztak.

 

 

---

Az Alkotás utca – Csörsz utca – Győri út által határolt, mintegy 1600 m² teljes alapterületű háromszög alakú parkosított közterület (hrsz.: 7931/1). Az emlékhely közvetlen környezetét északon az Alkotás Pont irodaház jelenti, délkelet felől mélyebb fekvésű a TF sporttelep. A területet nyugat felől határoló 2x4 sávos, nagy forgalmú Alkotás utca túloldalán pedig a MOM Park, délnyugatra a NOVOTEL – Budapest Kongresszusi Központ jelentős épülettömegei határozzák meg. A Fővárosi Szabályozási Keretterv és a XII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzata szerint a terület közpark, az Alkotás utca kiemelt városképi útvonalának része.

A megoldás
Az emlékhely ellentmondásos pozíciójára alapozzuk a koncepciónk egyik lényegi gondolatát, amely szándékunk szerint kezeli, csillapítja és (meg)oldja ezt a nyilvánvaló környezeti feszültséget. Létrehozható egy olyan urbánus szabadtéri szentély, kegyeleti hely, amely egyúttal az épített és táji környezet emblematikus, meghatározó elemévé is válik.

Környezetalakítás
Értelmezésünk szerint az emlékhely a helyszín (tervezési terület) – lehetőség szerinti – átértékelését igényli. Javaslatunk, amely a háromszög alakú zöldfelület egészét (kb 1000 m²) kezeli, négy elemből áll:

• a terepplasztika
• a szobor
• a térfelszín
• az oszloperdő

A környezet léptékéhez illeszkedő és minden irányból jól látható a helyet meghatározó természeti eszköz a területet lehatároló erőteljesen formált, szabdalt terepplasztika. A „természeti” alakulat külső, kifelé forduló oldalával a megkülönböztetett helyet jelöli, belseje ugyanakkor védelmet adva ölel körül, vizuálisan szeparál és csökkenti a zavaró környezeti hatásokat. A közvetlen kapcsolatot zajos és forgalmas külvilággal az északnyugati sarok felől nyíló és az emlékhely fókuszára nyíló, repedésszerűen szűk, falak határolta sikátor jelenti.

A környezet léptékéhez képest kicsiny sziget lényeges nézőpontja a szomszédos épületek felső szintjeiről való rálátás, ezért a tervezett megoldás értelmezhetősége ebből a szemszögből is különösen hangsúlyos tényező volt.

A tájépítészeti eszközökkel létrehozott egyszerű, visszafogott környezeti elemek, a terep formálása, kialakítása indirekt módon ébreszthet asszociációkat:

• tektonikus törés, földindulás, -mozgás, suvadás
• kráter, bombatölcsér
• halomsír/tömegsír

A mesterségesen létrehozott „természeti képződmény” fizikai és spirituális középpontjában áll a nagyméretű szobor-plasztika.

A szobor dinamizmusa, aszimmetrikus szerkezete a drámai eseményre, a háborúra utal. A szoborban megjelenő, emberi testrészt ábrázoló jel az emberi áldozatokat, az embert, az újjászületést és a békét szimbolizálja. Koncepciónk kidolgozása során rendkívül fontos a szobor és a környezet-architektúra hibátlan együttműködése – ami például sajátos megoldásként maga után vonta a szobor üreges betonöntvényből való készítését. A szobron megjelenő aranyozás az emlékhely szakralitására utal.

A térfelszín nagyméretű töredezett mezőkből összeálló, homogén, semleges anyagú felülete szervesen kapcsolódik a terep-plasztikához és a szoborhoz.

Az emlékhely határozott délkeleti vizuális határát oszloperdő – sűrűn és többsorosan ültetett, jellegzetes habitusú nyírfák áttört fala – képezi.