A II. világháborúban életüket vesztett magyarok emlékére
Emlékművet avattak a Nemzeti Sírkert 5. parcellájában szombaton. A Stúdió 73 „Süllyedő hasáb” jeligéjű munkájának alkotói: dr. Balogh Péter István és Mohácsi Sándor táj- és kertépítészek, valamint Kecskés András festőművész.
Szeptember 2-án, 9 órakor emlékművet avattak a Fiumei úti Sírkert, 5. parcellájánál a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és a II. világháború befejezésének 60. évfordulójával kapcsolatos megemlékezéseket előkészítő bizottság szervezésében.
A 2005. májusában meghirdetett meghívásos emlékmű-tervezési pályázaton három tervező csapat összesen hét pályaművel vett részt. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság az alábbiakban foglalta össze az emlékművel kapcsolatos megbízói elvárásokat: ”Olyan önálló egységként megjelenő emlékhely megvalósítása a cél, amely mentes vallási és más, túlzottan direkt szimbólumoktól, utalásoktól; amely egyetlen idézet megjelenítésével méltó a második világháborúban életüket vesztett magyarok emlékéhez. A parcella olyan kialakítása kívánatos, amely egyszerre alkalmas katonai tiszteletadásra és belsőséges, meditatív emlékezésre.”
A színvonalas anyagok közül a Bizottság a Stúdió 73 „Süllyedő hasáb” jeligéjű munkáját választotta ki megvalósításra. Az alkotóközösség tagjai: dr. Balogh Péter István és Mohácsi Sándor táj- és kertépítészek, valamint Kecskés András festőművész.
Elméleti háttér
Az emlékhely központi motívuma egy hatalmas „kőtömb” egyetlen föld feletti és ez által látható sarka. A monumentális téri helyzetbe állított hasáb szimbolikájában az élet és halál viszonyának megfelelő emelkedés -süllyedés folyamatszerűsége jelenik meg. A monumentális jel élével való szembenézés ráébreszt bennünket a napról napra felépülő, értékké vált élet nagyszerűségére („emelkedés”), és a pillanat töredéke alatti elpusztíthatóságára („becsapódás”), de az emlékmű – mint a koporsó finoman átírt formai idézete – utal a földbehelyezés folyamatára is („süllyedés”). Az időbeliség ilyen áttételes megjelenítése az áldozatok hozzátartozóinak és az emlékező generációk fájdalmának lassú feldolgozását, lelki megbékélését és megtisztulását jelenti, ugyanakkor az ég felé álló csúcs figyelmeztetés a jövő nemzedékei számára.
Gyakorlati megvalósítás
A több, mint négy méter magas hasáb közel száz köbméter beton és mintegy kétszáz négyzetméter világos színű gránitlap felhasználásával készült. A nyílként az emlékmű felé mutató teresedés, amely a feliratokat hordozó szabályos kőtömböknek is helyt ad, szürke gránitburkolatot kapott. A környezet kertépítészeti rendezése teljes tereprendezést, közel ezer négyzetméter gyepszőnyeg lefektetését és 12 darab előnevelt fa elültetését jelenti.
Szöveg és képek: dr. Balogh Péter István
Az alkotóközösség tagjai dr. Balogh Péter István és Mohácsi Sándor táj- és kertépítészek, valamint Kecskés András festőművész.
Megbízó: Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság - Radnainé dr. Fogarasi Katalin, titkár
Kivitelezők:
szerkezet: Villányi György, Eperjesi Imre - Vill-Márk Kft.
kőburkolat: Berkei Péter, Werner Tibor - BTI Kft.
környezet: Bucskó Balázs, Dezsényi Péter - Deep Forest Kft.
