A novemberi Athens program során a TU Delft építészeti programjának egy hetes részképzéséhez csatlakoztam, ahol a hangsúly a könyvtárak újragondolásán volt. Húsz nemzetközi diáktársammal rengeteg inspiráló előadást hallgattunk olyan könyvtárakról, melyek a közelmúltban épültek és a könyvtár változó funkcióit tükrözik. Az egy hetes kurzus során kisebb csoportokban – figyelembe véve az új technológiák térhódítását, a fenntartható energia szükségességét, a hibrid és flexibilis terek működését – egy-egy könyvtárat terveztünk. Valentina Cocco, Caterina Coli, Andrea Fumagalli és Klára Škodová társaimmal egy olyan könyvtárat álmodtunk meg, mely az új funkciók mellett az urbanisztikai kihívásokra is érzékenyen reflektál.
Miért éppen Budapest? Az egyre sürgetőbb Duna-partok megújítása, Buda és Pest közötti kapcsolat erősítése és a Nemzeti Könyvtár elszigeteltségének enyhítése volt a legfontosabb motiváció a helyszínválasztásban. 1985-ben költözött fel az Országos Széchenyi Könyvtár a Budai Várba, ami az aczéli kultúrpolitika erős szimbolikus gesztusaként is értelmezhető. A kultúrát nemcsak elméletben, hanem fizikailag is mindenek felé helyezte a szocialista vezetés. Az akkori bravúros térátalakítások, raktári rendszerek kiépítése a rendszerváltás után is jól használható volt, viszont az utóbbi tíz évben jelentősen lecsökkent a könyvtár látogatóinak száma, a raktárak pedig beteltek. A nehezen megközelíthető Budai Vár, és a változó könyvtári funkciók következtében új kihívások elé néz a Nemzeti Könyvtár.
A dunai könyvtárra az OSZK kihelyezett részeként is tekintünk, ami dinamikus kapcsolatot tart a városlakókkal és flexibilis tereinek köszönhetően képes akár napi szinten átalakulni, megújulni. A helyszínválasztás ebből a szempontból szimbolikus, hiszen az OSZK-val szemben, a Lánchíd közvetlen közelében képzeltük el az épületet, ami heti rendszerességgel változtatja a helyét a pesti és budai oldal között.
Az utóbbi évek váratlan eseményei egyértelműen rámutattak, hogy a városlakók életéből hiányzik a kapcsolat a folyóval. Ha a 2013-as árvízre gondolunk, ami kivonzotta az embereket a közvetlenül gyalogosan megközelíthető partra, vagy a nyáron lezárt Szabadság hídon spontán létrejött közösségi térre, akkor jól látszik, hogy mind a Duna partján, mind a Dunán szükség van olyan közterekre, amelyek a szabadidő minőségi eltöltésére alkalmasak.
A könyvtár alapvető funkciója a tudás megőrzése és átadása. A társadalmi, gazdasági kontextus folyamatosan változik, így ennek a funkciónak is reflektálnia kell a formálódó környezetre. Cedric Price Fun Palace terve fontos inspirációs forrás volt a könyvtár tervezésénél. Hasonló dinamikus és interaktív teret képzeltünk el a Dunán, ahol a tudásátadás nem egy klasszikus iskolában vagy könyvtárban történik, hanem kötetlen, játékos formában szólítja meg kortól függetlenül a látogatókat. A könyvtár egy platformnak nevezett felülethez csatlakozik, ami más szabadidős célokra is használható. Mi játszótér elemeket terveztünk erre a felületre, ez a könyvtárba lépve folytatódik, de ott már más funkciók is megjelennek.
A design legfontosabb célja, hogy ne monofunkciós, hanem flexibilis és multifunkciós terek biztosítsák a különböző tevékenységek egymás melleti megférhetőségét. A könyvtár olyan befogadó hely, ahol kulturális események, csendben tanulás, projektmegbeszélések, előadások és workshopok adnak lehetőséget a különböző tudástranszferekre.
A Neutelings Riedijk Architects építésze - Frank Beelen - előadása alatt meg sem említette az általuk tervezett Rozet könyvtár és kulturális központ izgalmas fenntartható energia-megoldásait. A közönség kérdésére azt válaszolta, hogy az új holland épületeknél a fenntarthatóság már elemi részét képezi a projekteknek, ezért sokszor már nem is beszélnek külön róla. A kommunikáció hiányában így nem mindig lehet tudni azokról az egyedi energetikai megoldásokról, melyek kreatívan használják a hely adottságait. A mi esetünkben a víz és a szél a két állandó energiaforrás, melyek szerves részét képzik az energiaellátásnak. Ezek víz- és szélmalom formájában kerülnek a platformokra, melyek a fenntarthatóság mellett az oktatásban és a zöld energiáról folytatott diskurzusban is kitüntetett szereppel bírnak. A megújuló energiaforrások használata egy vízi épület esetében különösen fontos, ha nem akarunk a szárazföldi energiaellátástól függni.
Hogyan lehet még közelebb hozni a fenntartható energia ideáját a látogatókhoz? Az energiaforrások itthon is gyakran láthatatlanok, mindennap használjuk őket, de a komplex rendszerekből sokszor csak a kapcsolókkal, gombokkal találkozunk. Olyan vizualizációban gondolkoztunk, mely a passzív szemlélődés helyett aktív részvételre ösztönzi a látogatókat. Ezért a platformokon és a könyvtárban található eszközök, mint a hinta vagy bicikli összeköttetésbe kerül az épület energiaellátásával. A biciklizés és hintázás során termelt energia hozzájárul a könyvtár energiaellátásához. Ennek mértékét egy táblán követhetik az érdeklődők.
Nemcsak energetikai szempontból, hanem financiálisan is fenntartható épületben gondolkodtunk. Tanulságos példa a görög nemzeti könyvtár gigantikus - ám ma még üresen álló - új épülete, melyet ugyan ajándékba kapott az állam, de fenntartásáról már neki kell gondoskodnia - ezt úgy tűnik egyelőre nem tudja teljesíteni. Természetesen a megújuló energiaforrások használatával a működtetési költség jelentősen csökken, de ahhoz, hogy financiálisan is közel passzív intézmény váljon a könyvtárból, olyan finanszírozási modellre van szükség, amely az állami támogatás változékonysága mellett kiszámíthatóbb hátteret biztosít. Jó példa erre a KÉK önfenntartó modellje, ahol a bérbe vehető munkaállomások és a rendezvények számára kiadott terek jelentik a fő bevételi forrást. A különböző terek tervezésénél ezt a szempontot is figyelembe véve olyan könnyen elkülöníthető helyszínekkel is kalkuláltunk, melyek ideálisak események, rendezvények befogadására és a könyvtár többi részének zavartalan működését nem befolyásolják.
A projektnek nem célja megoldani rakpartok komplex problémájának minden aspektusát, nem célja az autókat egy huszárvágással kitiltani a területről, hiszen erről sok oldalú egyeztetésre lenne szükség, különböző forgalmi alternatívák nélkül nem beszélhetünk erről. A dunai könyvtár célja olyan köztér és közösségi tér kialakítása, amely a kötetlen találkozások helyszíne, a szabadidő minőségi eltöltésére alkalmas hely, és ahol a tudásátadás forrása a könyvek mellett a játék, és az egymástól való tanulás.
Bene Zsófia