Épülettervek/Tervpályázat

A Károli Gáspár Református Egyetem új épületegyüttesére kiírt tervpályázat I. díjas terve

2024.07.10. 17:00

A Református Egyetemváros térformálásának alapja a teológiai értelemben vett gyülekezeti elv, a protestáns hit és szellemiség mentén az egyetemi oktatás gyakorlati igényei határozzák meg az építészeti megformálást az Archikon első díjas pályaművében.

 

Tanulási tér és tanulási környezet

A campus, mint közösségi tanulási környezet lényege, hogy a hagyományos formális oktatási termeken túl, azok között önálló informális tanulási, közösségi helyszíneket hoz létre. Az épületegyüttesben ezen nagy közösségi tanulóterek összefüggő hálózata működik, különböző tanulási helyzeteket biztosítva a hallgatók számára. Nemcsak hatékony és inspiráló közlekedőrendszere az egész campusnak, de alapterületileg, funkcionálisan és a terek arányaiban egy szinte folyamatosan jól kihasznált térrendszert eredményez.

A főbejárat a Markusovszky tér felől a külső park bővületeként, az épületek közötti zárt fogadó-elosztó térként szolgál. Innen érhetők el az egyetem itt lévő karai (Állam- és Jogtudományi Kar és Pszichológia Intézet), a nagy auditóriumokat és könyvtárat magába foglaló közösségi ház, az összegyetemi multifunkcionális sportterem, étterem és kápolna is.

A campus tanulási tér az épület különálló egységeit és szintjeit köti össze, oly módon, hogy a meglévő és új, a jogi és pszichológiai, egészségtudományi, a sport, vagy a kari és összegyetemi funkciók esetében mindig érezhető legyen az összetartozás. A református campustér, mint tanulási tér lényege tehát, hogy nemcsak közlekedő, hanem egy olyan térfolyam is, mely azontúl, hogy fizikailag és vizuálisan is összeköt, tanulási és rekreációs, kapcsolódási és találkozási pontoknak is helyet ad. 

A nagyobb előadótermek a központi részből jól átláthatóan kerültek elhelyezésre, míg a közlekedőkre felfűződő kisebb szemináriumi termek, laboratóriumok, tanulási zugok lehetőséget teremtenek az elmélyültebb vagy gyakorlatibb tevékenységek végzésére. Az oktatás dedikált terei változatos kialakításúak, lépcsőzetes auditóriumok, síkpadlós multifunkcionális termek, különböző méretű, a dinamikus tudáscserét szolgáló, rugalmasan alakítható tantermek. 

Építészeti koncepció

A református egyház identitásának egyik legfontosabb hitvallása az egyházi és a világi élet egymást kiegészítő kapcsolata, amely az egyháznak a közoktatásban felvállalt évszázados múltú szerepéből is kiolvasható. A keresztény hagyományokra támaszkodva és jelen oktatáselmélet stratégiáit alkalmazva kell megalkotni az egyetem oktatási és közösségi tereinek rendszerét.

Város és egyetem kapcsolatának a városközponti, intenzív beépítettségű terület építészeti jellegzetességeire is érzékenyen kell reagálnia. Az igényelt magas szintterületi érték nagy épülettömeget jelent. Tervezési alapvetésünk volt, hogy a campus épületét több, kisebb, egymáshoz kapcsolódó tömegre bontsuk fel, amely így képes illeszkedni a meglévő városi szövethez - belvárosi, ház léptékű házakkal. A meglévő Kinizsi utcai épületrészhez organikusan csatlakozó épületegyüttes megalkotása volt a cél, mely egyéni karakterű új tömbökkel kiegészülve járul hozzá a belváros egyszerre egységes, mégis sokféle arculatának gazdagításához.

Régi és új kapcsolata visszatérő módon jelenik meg az aulában, a tornacsarnokban, a felsőbb szintek közlekedői mentén, így hangsúlyos építészeti karakterképző elemmé válik. A megtartott régi épületrész melletti bővítmények szerkezetét mindig úgy alakítottuk, hogy a régi épület homlokzata – ami így már a belső térelhatárolás eleme – látható maradjon.

A négy épületrészből álló együttes, bár tömbjei önálló tömeget alkotnak, egyértelmű kapcsolatban állnak. Belül a közlekedők és közösségi területek egymásba nyúló tereivel, kívül pedig a léptéket meghatározó, tagozati osztásokkal, az épülettömbök közötti terekre való reagálással, anyaghasználattal. A református identitást léptékükben, visszafogott megformálásukban, időtálló anyaghasználatukban határoztuk meg.

Környezetalakítás és tájépítészet

Egyetem és város kapcsolódásának kiinduló eleme a campusépületek és a környező utcák, terek kapcsolata. Ahogy az épületegyüttes főbejárata magába vonzza a Markusovszky teret, úgy terül ki az egyetemi élet a tér felé. Fontosnak tartottuk, hogy az egyetemi hallgatók és dolgozók mellett a városlakók is otthon érezzék magukat a létrejövő diverz campustéren.

Városi park, melyben el lehet bújni, ki lehet szusszanni. Egyetemi tanulókert, melyben szemináriumot lehet tartani, elvonulva lehet olvasni. Ez lesz a „Károli Tanulókert" a Markusovszky téren belül.

Tanulmányok mutatják, hogy a nem-mozgás-dominanciájú, a figyelem rekreációját célzó gyors felfrissülés leghatékonyabb eszköze a zöldfelületek és a víz látványa, közelsége. A többrétegű, diverzifikált növénykiültetés mellett kisebb vízfelületek kaptak helyet a tanulókertben. A tér délnyugati sarkánál azonban sokkal inkább dedikált funkciók jelennek meg, koncentráltan. Kutyafuttató, street workout, gyermekjátszótér, a mozgalmas rekreáció terei itt a campus tornacsarnokhoz, a sport funkciókhoz is tudnak kapcsolódni.

Hosszabb távon egész Belső Ferencváros lakhatási nívóját és fenntarthatóságát javítaná, ha a főútvonalakkal határolt teljes terület gépkocsi forgalma kizárólag célforgalomra korlátozásával, átmenő gépkocsiforgalomtól mentes „szuperblokk" tudna kialakulni.

 A Markusovszky tér - mint tanulási környezet - köré szerveződő épületegyüttes az öko-urbanizmus jegyében egy hosszútávon fenntartható, a városi szövethez szervesen kapcsolódó, nyitott intézménynek ad otthont, mely az oktatás és rekreáció terein túl a városlakók számára is elérhető szolgáltatásokkal válhat Ferencváros egyik új központjává.

Archikon