A Pécsi Tudományegyetem Építészeti és Várostervezési Tanszékének két tanára, Veres Gábor DLA és Dr. Greg András DLA mutatja be a Komplex Tervezés 1 tantárgy összetett építészeti és városrészfejlesztési feladat kiírását. A szöveget a pécsi Vásárcsarnok környezetére vonatkozó munkák kísérik, melyeken a diákok egy teljes szemeszteren keresztül dolgoztak.
Bevezető
Egy olyan jelentős időpillanatban vagyunk, hogy bolygónk megváltozott éghajlati viszonyai, a körforgásos gazdaság és a fenntartható jövő megteremtésének szükségessége az építész oktatásban is gyökeres változást kíván. Az épített környezet tervezése és fejlesztése során a jelenlegi gyakorlathoz képest radikális módszereket kell alkalmaznunk a jövő fenntartható városi közösségek megteremtéséhez, és az életminőség javításához. Ebben a folyamatban a diákokra és a következő építész generációkra nagy feladat hárul, hiszen az épített környezet aktív része a jelenlegi kihívásoknak, mivel jelentős energia és természeti erőforrás fogyasztó, és hulladéktermelő. Emiatt is fontos a fenti elveket már az egyetemen megtanítani, hiszen ők lesznek azok, akik folytatni fogják az elkezdett munkát saját építészeti praxisuk megalapításakor.
Ezért olyan oktatási módszert dolgoztunk ki, melyben építészeti terek újrahasznosításával foglalkozunk, és amelyben az épülettervezés és a meglévő település szövet alakítása egy egységes, komplex, fenntartható alapelv központú várostervezési fejlesztéssel kapcsolódik össze. Évről-évre a féléves feladatok olyan felhagyott, funkció nélkül maradt területekre szólnak, melyek városszerkezetileg fontos pozícióban találhatóak, és a társadalom számára fontos identitással bíró aktív helyek, és amelyeknek urbanisztikai környezete is változtatást kíván.
Előző félévben a régi pécsi Vásárcsarnok épületét hasznosítottuk. Egy olyan elhagyott helyet kerestünk, amelyet a jelenlegi pécsi közösség is használt, és emlékezetében aktívan él. A régi csarnoktól nem messze felépült az új vásárcsarnok, környezetében szükségessé vált a minőségi változtatás. Ugyanitt van Pécs távolsági buszpályaudvara, rengeteg induló és érkező emberrel, akik emellett a kiüresedett, megkopott épület mellett mennek el. Ugyanakkor egy emblematikus helyről van szó, ami a városi életben egy találkozóhely volt. A terület vizsgálata után, nem csak az épületet kellett megtervezni, újra hasznosítani, hanem az egész tömbbel kellett foglalkozni hogy egy városközpontú, gyalogosbarát, polgárbarát, minőségi környezet is létrejöjjön.
A diákoknak magát a rendeltetést is meg kellett határozniuk; egy feltétel volt, hogy a belvároshoz és a környezethez méltó funkciót keressenek, tehát ne egy külvárosias, ipari funkciót, amire egy csarnoképület is alkalmas lenne, hanem a városi közösség létét fejlesszék. A megvalósított funkciók között sportközpont, városi uszoda, gyermekjátszóház, kalandpark, korcsolyapálya, youth hostel, üzletház és kulturális rendezvénytér is szerepelt. Az ingatlan hatékony kihasználása és a fenntarthatóság jegyében az volt a cél, hogy az épületből minél több szerkezetet megtartsunk, a külsőben ugyanakkor kapjon új megjelenést.
A zöldfelület növelését is célul tűztük ki. Voltak, akik belső átriumok kialakítását, vagy zöldfelület növekedése céljából részleges bontást javasoltak. A csarnok jelenlegi környezete, az eredeti funkciót szolgálta, melynek megszűnése által ezek a felületek is haszontalanná váltak. A tömb egészének urbanisztikai működése szempontjából feladat volt a feltáró tengelyek és köztérrendszer megfogalmazása is.
A Komplex Tervezés 1 tantárgy hallgatói egyenként, a fenti elveknek, és funkcionális igényeknek megfelelően egy komplex építészeti és városrészfejlesztési tervét dolgozták ki, egy teljes szemeszter során, melynek válogatott esszenciáját ezúton szeretnénk bemutatni a szakmai közösség számára.
A feladat.
Az új pécsi Vásárcsarnok átadásával és használatbavételével a későmodernizmus prefabrikáció időszakából itt maradt, immáron üresen álló épület, a régi Vásárcsarnok épülete jelentős probléma a város egy fontos területén. A modernista és szocialista-realista örökségek újrahasznosítása, újrakondícionálása főleg építészszakmai felelősségünk, emellett össztársadalmi kérdés is a kor negatív társadalmi percepciója ellenére. Fontos kérdés a ránk hagyott meglévő épületállomány újraértékelése és újrahasznosítása. Az el nem fogyasztott energia szolgálja legjobban a környezetünk és jövőnk védelmét. A fenntarthatóság azt jelenti, hogy a jövő generációk részére megtartjuk a lehetőségét annak, hogy a saját életfeltételeiket biztosíthassák.
A Komplex tervezés I. című tantárgy keretén belül a hallgatók az építészet és az urbanisztika területeivel ismerkedtek meg valós feladatokon keresztül, amelyek szoros összefüggésben állnak társadalmi folyamatokkal, és reflektálnak az új városépítészeti tendenciákra. Építészeti választ kerestek a már mindennapunkban is érezhető környezeti vészhelyzet mérséklésére. A hallgatók a félév során Pécs városi szövetébe illeszkedő, komplex területegységre tettek beépítési javaslatot, valamint kidolgozták a terület egyes központjait, a kapcsolt funkciókkal és programalkotással.
Avagy a Környezeti vészhelyzet és építészet.
Az energia használata a kezdetektől az emberek életben maradását szolgálta. Az el nem fogyasztott energia szolgálja legjobban a környezetünk és jövőnk védelmét. A fenntarthatóság azt jelenti, hogy a jövő generációk részére megtartjuk a lehetőségét annak, hogy a saját életfeltételeiket biztosíthassák. Mára a rendelkezésünkre álló energiakészletek folyamatos és mérhetetlen pazarlása folyik. A mai ember – a természeti erőforrások felhasználásával – kényelmesebben él, mint bármikor korábban. A profit utáni mérhetetlen hajsza és a korlátozások nélküli luxus élvezete kimeríti a Föld készleteit. Az emberi tevékenység következtében a természeti környezetbe jutatott szennyezés veszélyezteti a jelenlegi élővilág fennmaradását.
Mit tehetünk építészként, a személéletváltozás elősegítésében? Holisztikus gondolkodás elsajátítását segítő, komplex, a fenntarthatósági alapelveket előtérbe helyező projekt alapú oktatási módszerben gondolkozunk. A feladat fenntartható beavatkozás tervezése az épített környezetünkben, valós társadalmi urbanisztikai helyzetre keres választ. Célja, hogy a hallgatót a probléma megfogalmazásától a megoldásáig egy olyan tanítási-tanulási folyamaton vezesse végig, melynek eredményeként létrejövő produktum bizonyítja az összefüggések megértését, a problémamegoldó képesség fejlődését, kialakulását. A projektalapú oktatásban nincs kész ismeret, az embernek magának kell megszereznie a hasznosítható tudást. Hipotézisek kellenek, melyeket a kidolgozott tervekben kell kipróbálni és ezáltal eljutni a helyes megoldáshoz.
Részletes feladatismertetés
Az új vásárcsarnok megvalósulásának köszönhető környezet-minőségváltozás regionálisan kulturális igényváltozást fog indukálni. A környezeti változások iránti igény hívja életre a megváltozott szemléletű beruházások iránti igényt. A sikeresen működő és fejlődő térségek egyaránt fejlődnek társadalmi és gazdasági téren is. A gyarapodás pedig beruházási igényekkel jár együtt. A meglévő építmények amortizációjából fakadó beruházási aktivitás oka lehet funkció váltás, javítás, állagmegóvás és pótlás.
Tervezési feladat:
Városépítészeti kontextus / Térhasználati és térszerkezeti trendek
Egy több évtizede zajló térhasználati és ezzel összefüggő városszerkezeti trend alakítja a belváros és a körülötte fokozatosan kialakuló „puffer zóna" viszonyát Pécsett. Ennek a trendnek a gyökerei – a város határain messze túlmutatva – valójában az ipari forradalomban, a hozzá kapcsolódó modernizmus paradigmájában és a fogyasztói társadalomban gyökereznek. Térhasználati és térszerkezeti hatásukat a városi kultúra markáns átalakításán, alapvetően a közlekedési és a fogyasztási szokásainkon keresztül fejtették ki.
A közlekedési kultúránkat mennyiségi értelemben a mobilitási igényeink folyamatos és tendenciózus növekedése jellemzi, minőségi értelemben pedig a motorizált közlekedés dominanciája és intézményesülése. A kezdetben dinamikusan fejlődő közforgalmú közlekedés mellett, fokozatosan megerősödött a személygépkocsi használat, mára elérve a Nyugat-európai felsőhatárnak tekinthető 500 személygépkocsi / 1000 fős határérték 60%-át.
Ebben a folyamatban a történelmi városmag mind mennyiségi, mind minőségi értelemben más mobilitási szokásokra méretezett városszövete folyamatos hátrányba került a városi és regionális jelentőségű funkciókért folytatott versenyben, a lazábban beépült perifériájával szemben.
Városépítészeti trendek
Ahogyan városszerkezeti értelemben fokozatosan kezdett háttérbe szorulni a Bajcsy-Zsilinszky út (az egykori Siklósi út) úgy kezdte elveszteni a funkcionális identitását és városépítészeti jelentőségét is. Először az ipari forradalom pécsi mérföldköve, a vasút kiépítése és a hozzákapcsolódó Szabadság (sugár)út várostengelye értékelte le a városi közterek versenyében, majd a kertváros fejlődése és a motorizált forgalom nyomása alatt fő városszerkezeti, észak-déli tengellyé előlépő Alsómalom utca / Siklósi út.
A Nagy Lajos király út mellé tervezett kormányzati épületek pedig ugyan végül megépültek, de a tömbbelsőben végigfutó kelet-nyugati irányú gyalogos tengely végül nem, aminek a nyomai már csak az épületek furcsa terepkapcsolataiban és a Centrum tömb befejezetlenségében érhetőek tetten.
A tömb jelenlegi működésének az értékelése
A tömb működését meghatározó két városi és regionális jelentőségű, nagy tömegeket vonzó létesítmény határozza meg: egyrészt a távolsági buszpályaudvar, másrészt pedig az Új Vásárcsarnok. Mindkét létesítmény esetében külön-külön is elmondható, hogy a kiegyensúlyozott működésüknek fontos funkcionális feltételei már nagyjából adottak; természetesen az autóbusz állomás helyzete még mindig javítható lenne. Ahhoz, hogy a tömb tervezési programjának a feladatait és a fejlesztés irányait jól tudjuk kitűzni, a tömb jelenlegi működését kell rekonstruálni és a tanulságokat összefoglalni.
Építészeti kontextus
Pécs történelmi városmagjától délre fekvő városrész – a siklósi külváros – egy alacsony beépítésű, ipari épületekkel taglalt, rendetlen összképű terület volt, egészen a második világháborút követő időkig. A két világháború közti időszakban a Zólyom utca sarkán épült a pécsi modern progresszió kiemelkedő alakja, Kőszeghy Gyula által tervezett bérház. Itt, az épület harmonikus megjelenésében a mozgalmas, a népi építészetre utaló huszártornyos tetőinek, a földszint kiemelt arányának, az ablakok jó ritmusú kapcsolásának, illetve a lépcsőház ívelt kiugratásának van szerepe. Az ablakok alatt növénydíszes pirogránit betéteket alkalmazott, s csupán a legömbölyített sarok hangsúlyozása, illetve a felső emelet balkonjának fülkéibe állított vázák hatnak historizáló ballasztként. A részletképzés gondossága emeli ki korának átlagából. /Mendöl Zsuzsanna/
A szocialista nagyvárossá válás időszakában Pécs általános rendezési tervei a déli városrészt szanálták, a városközpont határának délebbre tolásával. A város fejlesztési irányelvei nagyvárosi közlekedési folyosókat jelöltek ki a területen, mely sugárutak mentén modern, nagyvárosi beépítést vizionáltak. A terület új arcát lényegesen befolyásolta a Siklósi úti felüljáró, és felhajtó rámpáinak kialakítása.
A korai városi tervek részben, és nem egy időben valósultak meg, a kezdeti koncepció többszöri felülírásával, változtatásával. A 60-as évek korának lenyomata a Bajcsy-Zsilinszky utca sarok lebegő vasbeton párkánytetővel ellátott, 4 szintes lakóépülete. A belvárosias beépítés folytatásaként jöttek létre Tillai Ernő híres ‘pizsama-házai’, melyeknek vonalkódszerű, csíkos Zsolnay pirogránit végfalait ma már sajnos hőszigetelés fedi. A középmagas panelépületek elé, a földszinten lépcsős beépítésű üzletsor létesült, mind a Bajcsy-Zsilinszky utca, mind a 6-os út térfalaként. A régi vásártér helyére 1982-ben épült Nyíri István lányának, Nyíri Máriának (UVATERV) tervei alapján, az új távolsági autóbusz-állomás épülete. A tervező az épületet a központi „sziget-peronra" telepítette, egy nagyvonalú közbenső átrium köré szervezéssel. Az épület lebegő szögletes formáit bronz színű, fém lamellás burkolatok hangsúlyozzák.
Az 1979-ben felépült vásárcsarnok épületét Tillai Ernő készítette, és a szemközti üzletsorhoz hasonlóan, a Bajcsy-Zsilinszky utca oldalon lépcsőzetesen eltolt fronttal. Az előregyártott ipari épület raszterrendszere a homlokzatok betonfelületének négyzetes mintázatát is képezi. A Bajcsy utca felüljáró felőli lezárásaként Tillai, Zsolnay kerámiás mintázatú Domus áruháza jelenik meg. Az áruház vertikális tornyai terelik a lezárt városi főtengely nyomvonalát a vasútállomás előterének irányába. A tömb északi szomszédja, a Rákóczi és Nagy Lajos Király utak közti terület korábbi beépítése tulajdonképpen az Árkád Bevásárló központ városközpontba telepítésével fejeződött be (építész: Guczogi György, Finta Stúdió).
A 21. század felfigyelt a tömb kiemelt városi helyzetére, nagyívű városfejlesztési koncepciót dolgozott ki. A terv a belváros főteréből kiinduló észak-déli főtengely és a vasútvonal metszéspontjába intermodális csomópontot vízionált. Az épületkomplexum egybefogta, szervezte volna a távolsági és helyi közlekedési rendszereket, villamos vonalak telepítésével Pécs városa egy kényelmes, utasbarát arculatra váltott volna. Az intermodális csomópont terve füstbe ment, de a környezetének egy fontos eleme megvalósult. 2016-ban Csaba Ders, városi főépítész irányításával meghirdetett tervpályázattal kezdetét vette egy új vásárcsarnok létrehozása, amely a tavalyi évben átadásra került. A hosszhajós, árkádíves rendszerű csarnok északra, a Mecsek irányába tájolt, így kortárs minőségi térfalként, arcát mutatja a tervezési területünk felé. A tervet Sztranyák Gergely és Getto Tamás készítette, a PTE Breuer Marcell doktoriskola két hallgatójával, Borbás Rékával és Borbás Renátával.
Veres Gábor DLA, tantárgyfelelős, PTE MIK egyetemi docens
Dr. Greg András DLA, konzulens, PTE MIK egyetemi adjunktus
A tantárgy részeként elkészült kiadvány innen elérhető.
Szerk.: Borenich Levente