A kőszegi Kálvária Szent Sír építményének rekonstrukciós kísérlete

A RÉKE szakmai est keretében november 27-én, hétfő este Haris Andrea művészettörténész tart előadást a FUGÁ-ban.

A műemlékes munkában egyre ritkábban adatik meg, hogy a kutatók nagy, különleges felfedezést tegyenek. A topográfia aprólékos munkája pedig sohasem kecsegtetett ezzel az eredménnyel, mégis a kőszegi topográfia idén nyáron egy "nagy, különleges felfedezést" eredményezett, amely nemcsak nagyon különleges, hanem méretében is számottevő.

Egy sötét raktárból egy elfeledett barokk építményt sikerült − néhány órára − a napvilágra hozni, mialatt igyekeztek azonosítani, összeállítani egyes rétegeit. A teljes építmény felállítására a technikai feltételek hiánya, valamint az eltűnt és továbbra is azonosítatlan darabok miatt nem volt lehetőség, de az egyes rétegek, elemek, szobrok már elég jól körvonalazták az építmény szerkezetét, nem várt összetettségét, mind a formákban, mind az alkalmazott anyagokban, mind pedig a technikai megoldásokban.

A kőszegi Kálvária templomát a jezsuiták építették az 1720-as években és feltételezések szerint az épület tervezése is azzal a koncepcióval történt, hogy szentélyében minden húsvétkor egy hatalmas, az egész szentélyt hosszában, szélességében és magasságában betöltő efemer építményt helyezzenek el. Az építmény elemeiben, többek között, a barokk színpad technika díszletképeinek és a castrum doloris-ok baldachinjainak előképét is fel lehet fedezni. A legalább száz elemből álló Szent Sír építménye a magyar emlékanyagban teljesen egyedülálló, eddig hasonló típusú alkotást nem került a kutatók látókörébe a nemzetközi anyagból sem.

Időpont: 2017. november 27., 18:00
Helyszín: FUGA