A KÖZTI megvételben részesült terve az őrmezői intermodális csomópontra

A Tima Zoltán és Ernyei Balázs által vezetett csapat megvételben részesült pályaműve.

(részletek a pályázati műleírásból)

Építészet

1. ütem – Beépítési koncepció

A kiírás szerint az I. ütemben az „A” területen kell megvalósulnia a 4-es metró Őrmező/Kelenföld végállomásához és a Kelenföldi pályaudvarhoz kapcsolódó Őrmező intermodális csomópontnak, mely a Kelenföld ill. a Főváros nyugati kapuja is egyben. Itt kell a lehető legoptimálisabban elhelyezni a BKV-VOLÁN buszpályaudvart és az 500 férőhelyes P+R fedett/nyitott parkoló létesítményt a kapcsolódó úthálózattal, valamint a „B” területen 650 férőhelyes P+R szintben kialakított parkolókkal együtt.

A tervezési program számos (műszaki, funkcionális, telepítési stb.) kötöttséget tartalmaz, mely egyrészt a már megtervezett metrókijárati műtárgy (aluljárószinthez csatlakozó) felszínre vezető elemei, másrészt a feltáró úthálózat már szintén elkészült engedélyezési tervei jelentenek, melyeket kötelezően kellett figyelembe venni. Fontos szempont a telepítésnél a tervezett létesítmények megfelelő ütemezhetősége (már üzemelő metró és ideiglenes buszpályaudvar mellett is!), valamint a terület II. ütemben történő továbbfejleszthetősége is.

A buszpályaudvar területének kijelölésénél első rendű szempont volt, hogy az a lehető legkisebb területet foglalja el az „A” tervezési területből, belső és külső közlekedési kapcsolatai pedig a legegyszerűbbek legyenek. A kiírás ún. „terminál” jellegű épület tervezését írta elő, melynek legoptimálisabb megoldása az, ha minden indulási hely az épülettel párhuzamosan elhelyezhető. A buszpályaudvar terminál épülete ennek megfelelően határozott longitudinális szerkesztés eredménye, a hosszoldalakon párhuzamosan elhelyezett buszinduló helyekkel, a déli telekhatárra telepítve. Az Alsó Beregszászi út mellett párhuzamosan elhelyezett leszálló helyek és B+R tárolók (és az itt lévő metró-aluljáró kijárat) fedett-nyitott előtetője a terminálépület szerves folytatása. A dél-keleti telekhatár mentén leválasztott buszpályaudvar területsávja közvetlenül kapcsolódik a végeinél kialakított (egyben a „B” területet is feltáró) két közlekedési csomóponthoz.

A P+R parkoló létesítmény 500 parkolóhelye így a fennmaradó területen két szinten is kialakítható, mely az útterv által (5-6 m-es szintkülönbséget felvevő támfalakkal és rézsűkkel) meghatározott kényszerű terepalakítást úgy tudja "begyógyítani", hogy a zárófödém felett részben teljes értékű zöldtetőként, részben fásított városi térként kialakított tetőterasz szintje megegyezik az eredeti és a csatlakozó (őrmezői lakótelep és a „C” terület) terepszintekkel.

Ez a környezettudatos megoldás az őrmezői lakótelep zajvédelme mellett az onnan érkezők közvetlen gyalogos kapcsolatát is biztosítja az intermodális csomópont felé a terminál épület galériaszintjéhez csatlakozó híddal, valamint a P+R parkolóházba vezető függőleges közlekedőkkel.

A telepítési koncepció a II. ütemű fejlesztésnél szabadabb lehetőséget ad a KSZT által biztosított beépítésre, és az I. ütem organizációja szempontjából is optimális. Az épületek ütemezett megvalósításánál – "0." ütemként, a tervezett végleges buszpályaudvar építése alatt - a későbbi P+R parkoló létesítmény területén alakítható ki a már átadott metróhoz és a vasúti pályaudvarhoz kapcsolódó - közösségi közlekedési kapcsolatokat biztosító - ideiglenes buszpályaudvar (ld. közlekedési munkarész).

Az I. ütem beépítése betartja a KSZT által meghatározott paramétereket, valamint a telepítés során adottságként kezelt metrólejáratok alaprajzi és magassági pozícióját. Mivel a terminál épületébe a három lejárat közül csak egy érkezik, az itt tervezett egyirányú mozgólépcső kettőzése javasolt, az épített lépcső szélességének csökkentésével, mivel mindkét másik lejárat/kijárat a szabadba vezet, így az aluljáróból történő menekítés is kedvezőbb. A P+R parkoló területére eső lejárat közvetlen gyalogos kapcsolatot biztosít az aluljáró felé valamint a tetőteraszra vezető párja a terminál épülete valamint a lakótelep felé. A harmadik lejárat mellett fedetten került kialakításra a hármas leszálló hely valamint a szükséges B+R tárolóhelyek.

A buszpályaudvar építészeti kialakítása

A buszpályudvar hosszan elnyújtott épülete a terminál jellegű kialakításból következik: minden induló busz az épülettel párhuzamosan tud beállni, így lehetőség van a közvetlen felszállásra az épületen belüli várakozó helyekről a peronkapus technológia alkalmazásával. Az épület „öthajós” belső alaprajzi elrendezése/rendje is a funkciók tiszta sávos tagolását tükrözi.

Az épület külső, egyszintes funkcionális sávja az indulási helyekhez rendelt váróterületek zónája, melynek alaprajzi ritmusa igazodik az épület külső tömegében is határozottan megjelenő, üvegezett sávokkal megszakított felépítmények rendjéhez. A középső, aluljáróba vezető közlekedősáv szélességében (a nyugati részen) a szükséges kiszolgáló helyiségek találhatóak két szinten: a földszinten az 1000 főre tervezett vizesblokkok, valamint a kereskedelmi és vendéglátó területek egy része, míg a galériaszinten a forgalmi iroda a csatlakozó szociális és irodaterületekkel, valamint a további kereskedelmi/szolgáltató/ vendéglátó egység. A két funkcionális sáv között és a felülvilágítók alatt tisztán kirajzolódnak a vízszintes közlekedő sávok, melyeket a galériaszint funkcionális dobozait összekötő közlekedő hidak is hangsúlyoznak.

Bár ez a belső elrendezés flexibilis telepítését tesz lehetővé a BKV és a VOLÁN járatok induló helyinek kijelölésénél, a BKV (sűrűbben induló) járatait az épület bejáratához közelebb javasolt telepíteni, mivel itt a középső sávban nagyobb közlekedő/váróterületet áll rendelkezésre.

A két szintet egy közös légtérbe kapcsolják össze a bevilágító üvegsávokkal megszakított középső felépítmény fémlemez burkolatú „dobozai”, mely az épület bejárati oldalán az épület teljes szélességében két szint magas, az előtető felett is bevilágított fogadótérré – előcsarnokká - bővül ki. Az aluljáróba vezető liftek „üvegdobozai” is ide érkeznek és a metrószellőző meghosszabbított felépítménye köré épített ”info-box”-ban kerülnek kialakításra a jegypénztárak, valamint a gépészeti helyiségek és a légtechnikai akna nagyméretű belső tömör felületeire a központi információs és tájékoztató rendszer elemei. A külső tömegkialakításban is hangsúlyos, nagyobb bejárati „doboz” egységes külső lamellás burkolata felül a szellőző és hűtőgépek nyitott gépudvarát is elrejti.

Az épület szigorú, letisztult szerkesztési rendjét a visszafogott belső és külső anyaghasználat is hangsúlyozza: a tartószerkezet látszóbeton felületű elemei (homlokzati oszlopok és a belső doboz falpillérei) kontrasztosan elkülönülnek az előtető magasságáig körbefutó egységes fémszerkezetű üveghomlokzattól és a felülvilágító sávoktól, ill. a belső funkcionális dobozok szerelt jellegű (áttetsző üveg és fa/fém) burkolatától. Kívülről a felépítmény dobozai függőlegesen korcolt fémburkolatot ill. a bejárati doboznál lamellás burkolatot kapnak.

P+R parkolóház építészeti kialakítása

A P+R parkolóház kétszintes, oldalt nyitott építményét a „C” terület és a Boldizsár utcai telekhatárnál (a hatékony átszellőzés érdekében) egy nyitott, támfalas lehatárolású „rés” választja el határozottan a szomszédos területek meglévő/eredeti terepszintjétől. Az 1. ütemben a tetején kialakított fásított terasztető két szélesebb szintbeli átkötéssel csatlakozik a „C” területhez valamint az őrmezői lakótelep irányába biztosítva a gyalogos kapcsolatot.

Az épület emeleti szintjén a parkolók területe a buszpályudvar felőli oldalon visszalép, helyet biztosítva így egy 16-19 m széles (a kétszintes parkolóháztól szerkezetileg dilatált) intenzíven fásított zöldsáv földfeltöltésének, mely akár a 2. ütemben is megőrizve biztosíthatja a buszpályudvar forgalmi területeinek megfelelő izolálását a későbbi beépítésektől. A parkolóház földszintje az Alsó Beregszászi és a Péterhegyi út felől is megközelíthető, „a résben” kétirányú, a belső területen egyirányú forgalomszervezéssel. A parkolóház két szintjét, valamint a terasztetőt két függőleges közlekedő mag kapcsolja össze, melyből egy közvetlenül az aluljáróba vezető (műtárgyhoz tartozó) lépcső/mozgólépcső, míg a Boldizsár utcai telekhatárnál lévő lépcső/lift/vizesblokk az akadálymentes kapcsolatot is biztosítja. A P+R parkolóépület tetőszintjét a terminál épület galériaszintjével acél/üveg szerkezetű akadálymentes híd kapcsolja össze.

A parkolóház 8,10/8.10 m-es szerkezeti raszteréhez (mely lehetővé teszi a racionális/gazdaságos funkcionális és szerkezeti kialakítását) igazodik a terasztetőre telepített fák kiosztása.. A földszinten és a visszahúzott emelet buszpályaudvar felőli határán a terminál épületen alkalmazott fém lamella rendszer biztosítja a vizuális takarás mellett a parkolóház és a metróaluljáróból érkező lépcső megfelelő átszellőzését/légutánpótlását.

Szintbeni parkoló kialakítása a „B” területen

A „B” területen kialakított 650 férőhelyes szintbeni parkoló közlekedési kapcsolatainak alaprajzi helyei a későbbi beépítés során sem változnak, az I. ütemben tervezett közlekedési csomópontokhoz kapcsolódnak. Az akadálymentes parkolók és a fedett B+R tároló helyek a terület keleti, intermodális csomóponthoz legközelebbi részén találhatóak akadálymentes rámpa kapcsolattal csatlakozva a terminál épület szintjéhez. Javasolt már az I. ütemben is biztosítani a közvetlen kapcsolatot a P+R parkolóktól a metró aluljáró felé közvetlen lépcső/mozgólépcső csatlakoztatásával. A területen a megadott parkolószámra (650 db) OTÉK szerint számított fásítás tervezett.

II. ütem – Beépítési koncepció

A II. ütem KSZT szerinti maximális beépíthetősége az „A” területen akár elméletileg lehetséges (43,5 % a P+R beépített területén), de az I. ütemben kialakított intenzív zöldsávot javasolt megőrizni a későbbi ingatlanfejlesztésnél is.

A beépítési koncepció az „A” és „C” teljes területén (a változatlan buszpályaudvar kivételével) az I. ütemben kialakított terasztető szintjén csak gyalogos/kerékpáros forgalmat feltételez. Az Alsó Beregszászi/Boldizsár utcára merőlegesen telepített változó magasságú épületszárnyak között a tömbbelsőben határozott gyalogos tengely köti össze az új budaörsi közlekedési csomópont gyalogos aluljárója felé kialakított északi teret a már I. ütemben elkészülő gyalogos hídnál tervezett déli térrel. A 18 m traktusmélységű épületszárnyakat a földszinten zöldtetővel kialakított földszintes épületrészek, ill. változó magasságban kétszintes „épülethidak” kötik össze. A „C” terület nyugati sarkán javasoljuk az érvényes KSZT 45 m-es építménymagasság korlátozást min. 60 m-re emelni, annak érdekében, hogy a Budaörsi út felől karakteres magasságú épülettömeg jelenhessen meg az Őrmezői városközpont fogadó elemeként.

Az I. ütemben kialakított forgalmi rend nagyrészt változatlan marad, de a várható nagyobb forgalom kiszolgálására a Boldizsár utca meghosszabbítása tervezett a Péterhegyi útnál kialakított körforgalomig, valamint egy sávval felbővül az Alsó Beregszász út felőli behajtó út is.

Az I. ütemben kialakított 500 férőhelyes P+R parkolóépületre abban az esetben lehetne ráépíteni az „A” terület további fejlesztése során, ha az I. ütemben elkészülő szerkezet és annak alapozása számol ezzel, ill. ha a mintegy 28.000 m² bruttó iroda/szálloda beépítéshez szükséges (kb. 5-600 fh) parkolóhely máshol kialakítható/kiváltható. Mélygarázs esetén további 2 parkolószint kialakítása szükséges az itt továbbra is biztosítandó 500 férőhelyes P+R parkolóhely mellett. A „C” terület beépítésénél 3 parkolószintet feltételeztünk a számított parkolószám (kb.1200 férőhely) biztosításához. A KSZT által előírt kötelező zöldfelület mértékét (10+10%-tetőkertként kialakítható) javasolt ilyen beépítési sűrűség (5,0) és magasság mellett 15 %-ra (tetőkertként is kialakítható) mérsékelni.

A vasút melletti „B” terület javasolt beépítése az „A” és „C” terület beépítésének rendszerét követi: az úttal párhuzamosan sorolt, változó magasságú hosszanti épülettömegeket a Péterhegyi út szintjéről megközelíthető zöldtetős, hosszan elnyúló földszintes épülettömeg kapcsol össze. Az „A” területen kialakított intenzíven fásított zöldtetővel azonos jellegű zöldsáv védené a hátrahúzott irodaépületeket a vasút felől. A tervezett mintegy 51.000 m² bruttó irodaépület beépítéshez szükséges kb. 800 db gk. elhelyezése további két mélygarázs szintet feltételez a 650 db P+R parkoló két szinten (intenzív fásítású zöldtetővel együtt) történő biztosítása mellett. Az „A” terület javasolt funkciója szálloda, míg a „B” és „C” területen iroda jellegű (földszinten szolgáltatással/kereskedelemmel) . A javasolt beépítés építészeti karaktere letisztult, visszafogott anyaghasználattal az I. ütem beépítésének építészeti minőségét folytatja kortárs eszközökkel és homlokzatképzéssel.

Környezetrendezés

I. ütem

A buszpályaudvar, a metró nyugati kijárata és az ezekhez tartozó telken belüli parkolók megvalósulása mellett egy városi helyzetének megfelelő kialakítású, akár korlátozott keretek között üzemeltethető, közterületi kialakítás a cél. A koncepció lényeges eleme az, hogy kihasználja a terepi, szintbeli különbségeket és egy az Őrmezői lakótelep szintjéhez kapcsolódó fásított közteret alakít ki a buszpályaudvar közelében. Ez a teljes terület tetőkert. Azonban a buszpályaudvarhoz közelebb lévő, a további ütem megvalósulása esetén is megmaradó területrészen, vastag, 2-3 méteres termőréteg kialakítására biztosít a lehetőséget. Ez lehet az alapja, hogy közművek által zavartalanul, értékes, nagy lombkoronát nevelő, állományklíma kialakítását is lehetővé tevő, zöldfelületi elemként, két „erdőfolt” alakuljon ki. Ez a felület fogadja a helyi csapadékvizeket és a terület rendkívüli beépítettsége mellett is nyugodt zöld értéké válik.

A parkolóház legfelső födémjén is fásítás tervezett. Ennek az oka, hogy zöldfelületi, biológiai aktivitásérték, mikroklíma befolyásolás és térérzeti humanizálás szempontjából a fás állomány a legkedvezőbb a zöldfelületi elemek közül. Lényegesen jobb a hatása, mint egy füves terepplasztikának, egy cserjekiültetésnek, vagy egy extenzív zöldtetőnek. (árnyék, raszteres liget térképzése a monumentális építészeti elemek között, stb.) A raszterben telepített fák az általában 120 cm-es feltöltés tetejére telepített ülőbútorként szolgáló „mini kazetták”plusz 40 cm-es földfeltöltéseire települnek. Így a mélygarázs pilléreinek raszterpontjain megjelenő fák az összesen 160 cm-nyi termőföldben tudnak fejlődni. A pillér raszterre való telepítés az épület szerkezetének kivetülése és tartószerkezetileg is a legkedvezőbb megoldás. A födémet a buszpályaudvarral és az Őrmezői lakótelep területével hidak kötik össze. A terület árnyas és napos, kültéri várakozóhelyeket és programok szervezésére is alkalmas multifunkcionális felületet is biztosít, erős lombkoronakaréjjal és kiemelt közlekedési kapcsolattal.

II. ütem

A további ütemek megvalósulása értelemszerűen átalakítja az I. ütem területét is, de annak nagyköltségű elemeit (pl. hidak) megtartja. A parkolóház területére épülő irodaház előtti térrész a megmaradó hidakkal kapcsolódik a buszpályaudvarhoz és a lakótelephez, és egy új híddal a nyugati telek központi sétányához. A sétány a nyugati irányba azonos arculati elemrendszerrel építkezve folytatódik, mint ami a buszpályaudvar telkén kialakul. Ennek az a célja, hogy főtengelyével burkolati arculati és térformálási nyelvezetben is összetartozó egységet teremtsen. Ez a mentális szinten zajló kommunikáció mind a fejlesztések, mind a fejlesztések irányából a belvárosba irányuló közösségi közlekedés téri helyzetét segít definiálni. A Budaörsi úthoz legközelebb eső térrész önállóbb identitású szabadtér-építészeti egységként jelenik meg. Olyan városias tér ez, ami üres, programozható felületként hordhatná a nyugati toronyépületet, mint Budapest egyik első, jelentős városképi elemét az autópályán érkezők számára. Ezen a térrészen csak áttört téri határolásként jelenik meg, a gyalogos tengely lezárásaként és a csomóponttól való izoláció érdekében, egy fasor. Az egyes toronyépületek közötti egyszintes, épületrészek tetején intenzív zöldtetőként cserjetársulások alkotnak esztétikus zöldfelületeket.

Forgalomtechnika, útépítés

Közúti közlekedési kapcsolatok

A tervezett intermodális csomópont közlekedési szempontból nagyon kedvező helyen, két nagyforgalmú közlekedési tengely között helyezkedik el, nyugatról az M1-M7 közös bevezető szakasza, keletről a Kelenföldi pályaudvar található. Az autóbusz pályaudvar közúti megközelítésére így két útvonal adódik:

• az autópálya bevezető
• a Budaörsi út felől az Alsó-Beregszász úton keresztül az Egér út felől a Péterhegyi úton keresztül.

Ezeknek az útvonalaknak nem csak az ide érkező jelentős autóbusz forgalmat, de az itt létesülő több mint 1150 férőhelyes P+R parkolókba érkező forgalmat is el kell vezetnie.

Autóbusz pályaudvar

A pályaudvar forgalmi rendje egyirányú körbejárást tesz lehetővé. A közlekedőút jobb oldalán a megállóhelyek, a bal oldalán a várakozóhelyek kerültek elhelyezésre. A tervezés során kevesebb helyigényű, de a járműmozgások szempontjából kedvezőtlenebb fogas elrendezés elvetésre került, a pályaudvarra érkező összes autóbusz számára a le- és felszállóhelyek, valamint a tároló helyek is párhuzamosan lettek kijelölve. [...]

Parkolás

Az „A” területre került egy kétszintes parkolóház, melynek épületében 509 db merőleges kialakítású férőhely biztosított, ebből 12 db mozgáskorlátozott férőhely. [...] A parkolóházból külön szinten biztosított a gyalogos közlekedés a terminál épületébe.

A „B” területen egy 650 férőhelyes, merőleges kialakítású felszíni parkoló került megtervezésre. A mozgáskorlátozottak számára kialakított helyek a terület északi részén, a gyalogos átkelőhely által biztosított szintbeli kapcsolat mellett lettek kijelölve. [...] Az aluljáró egyszerűbb elérése érdekében a területen lépcsőkar létesül.

K+R és taxi várakozóhelyek

A K+R célú és a taxik számára kijelölt helyek a Péterhegyi út két oldalán az Alsó-Beregszász út és a Boldizsár utca közötti szakaszon kerültek megtervezésre. A mindkét oldali elhelyezés biztosítja, hogy a Budaörsi út és az Egér út irányából érkezők is ki legyenek szolgálva. A Budaörsi út felől érkező járművek számára a Boldizsár utca vonalában lévő körforgalom kitűnő visszafordulási lehetőséget biztosít.

Kerékpáros kapcsolatok

Az intermodális csomóponthoz kerékpárral érkezők számára két helyszínen B+R kerékpár tárolókat helyeztünk el: az autóbusz pályaudvar északi végében 120 db férőhely, mely az autóbusszal vagy metróval továbbhaladni szándékozók igényeit elégíti ki. A „B” terület északi végében 180 db férőhely, mely inkább a vasúton vagy metróval közlekedők számára jelent tároló helyet, mely további jelentős tartalékot tartalmaz. A tervezési terület kerékpáros hálózata úgy került kialakításra, hogy érintse ezeket a tároló helyeket. Megtervezésre került egy kelet-nyugati tengely a Budaörsi csomópont és a régi gyalogos aluljáró között, valamint egy észak déli tengely a Péterhegyi út mentén. A két tengely az Alsó-Beregszász út – Péterhegyi út csomópontnál összekapcsolásra került.

A kerékpáros megközelítése a következő irányokból biztosítható: a Budaörsi út és a lakótelep felől érkezők az Alsó-Beregszász út északi oldalán a támfal mellett érkeznek a tervezési területre. Az autóbusz pályaudvari tároló az „A” és „C” terület határánál lévő jelzőlámpás csomópontban egy kerékpáros átkelőhelyen keresztül közelíthető meg. A kerékpárút az Alsó-Beregszász út mellett tovább van vezetve a B területen elhelyezett tároló helyekig. A Péterhegyi úton a lakótelep felől az útpályán érkezik a kerékpáros forgalom a tervezési területre. A B terület déli csomópontjától kerékpárút halad a Péterhegyi úttal párhuzamosan a B terület északi részén lévő kerékpár tárolóig. Innen az Alsó-Beregszász út melletti kerékpárúton keresztül elérhető az autóbusz pályaudvar melletti tároló hely is. A régi gyalogos aluljárón érkező kerékpárosok egy rámpán keresztül érik el az Alsó-Beregszász úti kerékpárutat és azon keresztül a kerékpár tárolókat.

Gyalogos kapcsolatok

A gyalogosan érkezők célja vagy az autóbusz pályaudvar, vagy a gyalogos aluljáró elérése a lehető legrövidebb úton és a lehető legkevesebb közlekedési célú terület keresztezésével. Ezen úti célok elérése a következő irányokból lehetséges:

• a Budaörsi úti csomópont felől a gyalogosok az Alsó-Beregszász út mindkét oldalán vezetett járdán érkeznek az „A” és „C” terület határán lévő csomóponthoz, ahol kijelölt gyalogos átkelőhelyen érik el a buszpályaudvart és az aluljáró lépcsőjét.
• A lakótelep felől érkezők a Boldizsár utca és Cirmos utca kereszteződésénél egy gyalogos hídon át jutnak a parkolóház szintben lévő födémjére, majd azon átkelve egy másik hídon át érkeznek a pályaudvar épületének tetejére, ahol lejuthatnak az állomás és az aluljáró szintjére.
• Az „A” területen parkolóháznak egy lépcsőkaron keresztül közvetlen kapcsolata van az aluljáróval. A parkolót használók az alsó szinten az alujárón keresztül, míg a felső szinten várakozók a parkoló födémét és a terminál tetejét összekötő hídon keresztül érhetik el az autóbusz pályaudvart.
• A „B” területen lévő parkolóból és kerékpártárolótól érkezők egy lépcsőkaron közvetlenül lejuthatnak az aluljáróba, amin keresztül a buszpályaudvar is megközelíthető. A B terület déli végéről érkezők számára és a Péterhegyi úton keresztüli szabálytalan átkelések elkerülésére két további szintbeli gyalogos átkelőhelyet jelöltünk ki a Boldizsár utca és az Alsó-Beregszász út vonalában.
• A „C” terület felől a lakótelephez hasonlóan gyalogos hidakon át juthatnak szintben a gyalogosok a parkolóház és a terminál épület födémjére, ahonnan már elérhetik a buszmegállókat és az aluljárót.

II. ütem

A II. fejlesztési ütemben az „A”,”B” és „C” területen is megjelennek más funkciók. Az új funkciók miatt a parkolóhelyek bővítése elkerülhetetlen. A „B” területen a P+R férőhelyek számának esetleges bővítése mellett kb. 800 férőhelynyi, míg a „C” területen kb. 1200 férőhelynyi parkoló kapacitás kiépítése várható. Az „A” és „B” területek elérése távlatban is az I. ütemben kialakított csomópontokon keresztül történik. Az „A” terület parkolóházának felső szintjére szintbeli bejárat létesíthető a megépülő Boldizsár utca irányából. A „C” terület elérésére megmarad az Alsó-Beregszász úti kapcsolat, mely a területen létesülő épületek mélygarázsának szintjére érkezik. Emellett a hatalmas kapacitás kiszolgálására további két ki- és bejárat kialakításának vizsgálata javasolt a Budaörsi út csomópontja és a Boldizsár utca felől. A Boldizsár utca kikötésre kerül a Péterhegyi úti körforgalomba, megteremtve a közvetlen kapcsolatot a Péterhegyi út és a „C” terület között. A Boldizsár utca Balatoni út és C területi bejárat közötti szakasza továbbra is egyirányú maradna a Péterhegyi út irányába. Az őrmezői lakótelep védelme érdekében a Boldizsár utcára csatlakozó utcák egyirányúsítása vagy elépítése válhat szükségessé. Az „A” és „C” területek fejlesztése szükségessé teszi a két terület közötti út sávszámának növelését és az Alsó-Beregszász úttal való kapcsolatának erősítését.

Útépítés

Az intermodális csomópont környezetében lévő úthálózat tervezésekor a cél a Péterhegyi út és a Budaörsi úti csomópont meglévő terveihez történő megfelelő csatlakozás volt. Figyelembe vettük a csatlakozási pontokon az útpálya magasságát és szélességét. A Péterhegyi úton a csatlakozás a B területen lévő P+R parkoló legdélebbi ki- és bejárata után történik. A Péterhegyi út nyomvonala ettől északra az eredeti tervektől eltérően a lakótelep irányába elmozdul a Boldizsár utca vonalában található körforgalom nagy helyszükséglete miatt. [...]