A kulissza feléled - megújuló terek a Central Passage-ban

Egy hálátlan tér felpezsdítésére kérték fel Sárközi Csabát és az Archiplan Építész Irodát. A vonzónak aligha nevezhető Central Passage legbelső bugyraiba szállodarecepciót és egy minőségi éttermet terveztek, ezzel némi frissességet vittek a lassan éledező passzázsba. Bán Dávid írása.

A budapesti belváros egyik legforgalmasabb, turisták által is kedvelt részén, a Király és a Paulay Ede utcát összekötő telekegyüttesen 2008-ban megépült Central Passage-on egyfajta átok ül. A monumentális, robusztus, a környezetéhez nem alkalmazkodó komplexum a beígért luxus helyett igen silány színvonalon épült meg, éppen ezért a 270 lakás bérlői és tulajdonosai sokáig reménytelen perlekedésben álltak a beruházóval, igazukért a fogyasztóvédelem sem állt ki. A tömb ideális elhelyezkedése ellenére sem találta helyét a nyüzsgő belvárosban, a három belső udvar alkotta passzázs üzlethelyiségei is sűrűn cseréltek gazdát. Sajnos még a főváros egyetlen Fair Trade boltja sem élt itt hosszú életet.

Mindeközben a város növekvő szállásínségét kiszolgálandó a lakások egyre nagyobb részében apartmanok nyíltak, a ház élettel kezdett megtelni, a passzázs azonban megmaradt egyfajta mostohagyereknek. Az épületegyüttesben évek óta működő 7SEASONS Apartments nemrég úgy döntött, hogy a vendégei számára egy recepciós teret létesít, és ehhez egy éttermet is kapcsol. A megvalósításhoz a Király utcától legtávolabbra eső, harmadik udvar körül találtak üzlethelyiségeket, amelyeknek élettel való megtelítése, a közönség odavonzása komoly kihívás elé állította a tervezésre felkért Sárközi Csaba építészt és az Archiplan Építész Irodát.

Első körben a recepció készült el, a hazai megszokott formától eltérő, bár korántsem ismeretlen módon: a fogadótér nem kapcsolódik közvetlenül a szálláshelyekhez. Ide megérkezik a vendég, elvégzi a bejelentkezést, kap egy kis térképet, amely elvezeti az épületegyüttes egy másik pontján található lakásához, majd csak a távozáskor veszi igénybe ismét ezt a teret. Idővel egy étterem, az Antré kapcsolódott a recepcióhoz, amely a nap kezdetén reggelizőhelyként szolgál a szállóvendégeknek, később pedig étteremként a nagyközönségnek. A recepció külső adottságai nem voltak ideálisak, egy mozgólépcsővel részben kitakart, közepes méretű, egyszerű kidolgozottságú üzlethelyiséget kellett vonzóvá tenni.

Az eredeti elképzelés szerint egy dús, növényekkel felfuttatott zöldfal választotta volna el a világos tónusú, csillogó recepciót a szomszédos terasztól. A növényfal vonzotta volna be a belső térbe az érkezőt, ebből az elképzelésből azonban sajnos csak egy műnövényekkel kirakott táblaszerű falszakasz valósult meg. A szinte teljesen fehérben pompázó, tejüveg felületekkel és nyílászárókkal finoman tagolt térben domináló recepciós pult márványozott hatású mintázata egy itthon még kevéssé ismert, új eljárással készült. Az olasz gyártó az adott méretre készített egy nagyobb darabokból álló amorf mozaikfelületet, amelyhez pontos, egyedi burkolási útmutatót is mellékeltek. Az előtérben helyet kapott egy szatellit pult is, ahol a vendégek különböző programokról kaphatnak ajánlatot és válthatnak azokra jegyet. Mellette falba süllyesztett képernyő és rejtett nyomtató, amelyen az utazók a beszállókártyáikat kinyomtathatják. A recepció oldalában kisebb folyosó kúszik a háttérbe, ahonnan mellékhelyiségek és egy akadálymentesített mosdó, pelenkázó nyílik. Ennél a helyiségkomplexumnál már az ezüst színvilág uralkodik, de a csillogás következetesen megmarad.

A recepció mellett még egy kisebb várakozóhelyiséget is kialakítottak, mivel a tapasztalat azt mutatta, hogy a szállóvendégek szívesen gyűltek össze a lakásokon kívül, de erre korábban csak a folyosók, lépcsőfordulók adtak alkalmi, szűk teret. A találkozások spontaneitása azonban nem ismétlődött meg a most kialakított előtérben, ahol a vendégeket váró fotelek és pamlagok egyelőre általában üresen állnak.

A recepció folytatásaként, de attól független bejárattal is ellátva nyílt meg decemberben a belső udvarra néző Antré étterem. A két teret egy sokat sejtető, lamellás válaszfal különíti el egymástól vizuálisan, a légtér azonban azonos. A recepció felé világos, a sötétebb tónusú étterem felé tölgyszínű lamellák 30 fokban képesek elfordulni, így azokat tetszés szerint lehet szabályozni, ezzel különböző térélményeket elérni.A két tér dualitása a belsőépítészeti kialakításban és az anyaghasználatban is tetten érhető, a recepció világos világához erős kontrasztot nyújt az étterem sötét tónusa.

A megrendelő célja egy magas minőséget nyújtó, de elérhető árú étterem létrehozása volt, amely filozófia a belső tér kialakításában is megjelenik. Az elegáns, de a maga módján visszafogott világ kevésbé hozza zavarba a betérőt. Az alapvetően sötét tónusok a recepció világos csillogásával állnak kontrasztban, ezt helyenként a nyers fa használata oldja fel.

Maga az étterem a tervezők és a tulajdonosok folyamatos mérlegelése után, több bérlemény összevonásával jött létre. Eredetileg lényegesen kisebb területet szántak a célra, de az igények felmérése után kiderült, hogy a tervezett professzionális szintű konyha kialakítása mellé nagyobb területű vendégteret kell csatolni. A korábbi üzletportálok nagy részét mozgatható falakra cserélték, a belső udvarba pedig egy teljesen új elem, egy nyáron minden oldalában kinyitható üvegdoboz került, a tavaly nyáron átadott Czakó Kertben alkalmazott megoldáshoz hasonlóan. Az így létrejött belső teraszt teljes mértékben ki lehet csomagolni, hidegebb időben azonban jól szervesül az épület belső tereivel. Az üvegdoboz tetőszerkezetén kialakított diagonál faberakásos mintázat, ha nem is ugyanazzal a formai kiképzéssel, a kontinuitást kissé megtörve, de a zárt belső térben is folytatódik. A belsőépítészeti munkák egyfajta finomításában, valamint a bútorzat kiválasztásában Szegő Gábor és csapata segítette az Archiplant: az ő kezük nyomán jelentek meg az aprólékos részletek, mint például az oszlopokra kerülő állványzatok vagy a pultfront kialakítása.

A hányatott sorsú Central Passage egyes üzlethelyiségeinek igényesebb kialakításával lassan talán élet költözik az olcsó megoldásoktól hemzsegő, szegényesen árválkodó terekbe, és ennek jó példája a 7SEASONS recepciója és az Antré étterem kettőse. A tervezőknek a sanyarú örökség mellett azzal is meg kellett küzdeniük, hogy ide, a Király utca felől legmesszebb eső térségbe bevonzzák nemcsak a célirányosan ide érkező szállóvendégeket, hanem a környéken sétáló turistákat is. A passzázs életre keltése azonban nem állhat meg az egyes bérlemények egyedi kialakításánál, hanem cél lehet a közösségi terek minőségi javítása is, akár egy új színvilág alkalmazásával vagy a világítás átalakításával. Ha a reális befektetéssel hatalmas csodát nem is lehet megvalósítani, azért pár jól megtervezett lépéssel némi ráncfelvarrás elérhető, s ezzel talán vonzóbbá tehető az „önmaga kulisszájaként” vergődő passzázs.

Bán Dávid