Számos, múzeumi kérdéseket középpontba állító kritikus tanulmány és cikk született az elmúlt két év során a Múzeumi Negyedről, de párbeszéd nem alakult ki a kormány és az érintett szervezetek, szakértők között.
Lezajlott úgy egy elhelyezési ötletpályázat, hogy nem volt átfogó elemzés a projekt lehetséges hatásairól, a múzeumi rendszer átalakulásáról, vagy a várható turisztikai változásokról. Nem volt, és még mindig nincs tehát valódi, demokratikus nyilvánossága a projektnek, ezért a Múzeumi Negyed keletkezésének tényleges okaira is csak következtetni lehet.
A Múzeumi Negyed létrehozásnak igénye több okra vezethető vissza. Legfontosabb oka a Budai Vár kiürítésének, kormányzati, és reprezentációs célokra történő újrahasznosításának politikai szándéka. A második érv a múzeumok ingatlanproblémája. Hiszen a Múzeumi Negyedbe tervezett valamennyi múzeum, különféle módokon ugyan, de jelenleg elhelyezésének problémájával küzd. A harmadik indok a nagyberuházásokkal élénkített gazdaság unortodox elképzeléséhez kötődik, ahol a stadion, a művészet palotája, vagy adott esetben a múzeumkomplexum nemcsak egy politikai korszak monumentális emlékműve lehet, hanem az adott terület münchhauseni felemelkedésének reménybeli záloga is. Az indokok közös jellemzője, hogy alapvetően politikai jellegűek, nem társadalmi igényekre adnak választ.
A világ egyes részein találhatunk hasonló múzeumi negyedeket, olyan országok, városok is vannak, amelyek ma is folytatják hasonló együttesek építését (például Abu Dhabiban, vagy Kína több városában), a múzeumi boom időszaka Európa nyugati részében azonban már elmúlt. Budapesten az európai múzeumi trend ellenében nagyszabású beruházások felé tartunk.
A jelen gondjaiból kiindulva ma Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Japánban sok helyen, sokan foglalkoznak a múzeumok jövőjével. Egyre több tanulmány, kutatás veti fel a kérdést: milyenek lesznek a múzeumok 30-40-50 év múlva? A virtuális- és vegyes valóságok korában milyen technika lesz majd nélkülözhetetlen? A pontos másolatok és szimulációk világában vajon felértékelődik-e az eredetiség, vagy éppen teljesen elveszti értelmét? Ha valaki ma a világon új múzeumi rendszerek kiépítésébe fog, óhatatlanul is ezekbe és ehhez hasonló kérdésekbe ütközik. De nem Magyarországon.
Ha a jövőt csak találgatni lehet is, Budapest múzeumi szerkezete a Múzeumi Negyed kialakításával mindenképpen átalakul. Az eddigi kiegyensúlyozott, szétszórt struktúrát, amelyben ott volt az óbudai és a várbeli múzeumi negyed csírája is, egy koncentrált és valószínűleg intézményesen is centralizált rendszer váltja fel, annak ellenére, hogy a szakemberek már évekkel ezelőtt megfogalmazták, hogy ennek az ellentéte lenne kívánatos. A magyar múzeumok jelenében a Múzeumi Negyed mégis egyfajta lehetőséget rejteget: valószínűleg létezniük kell a projekten belül egymásba dobozolt, kisebb volumenű B- és C-terveknek. Adott esetben ezek egyes elemei valóban felhasználhatók lehetnek a magyar múzeumi rendszer elengedhetetlen, teljes átgondolásának, megújításának részeként. Az A-terv szerint nincs értelme Múzeumi Negyedet építeni, mert annak nincs jövője.
Mélyi József, művészettörténész előadásának összefoglalóját közétette, és rendelkezésünkre bocsátotta a progresszivtajekoztatas.hu csapata