A logika rendszerei – a rendszerek logikája: Agnes Denes művészete
A kiállítás grafikai és fotósorozatok, rajzok, fotódokumentációk és videók segítségével járja körül Agnes Denes életművének jelentős alkotói állomásait. A június 1-ig látható tárlat a nemzetközi kortárs művészet egyik meghatározó jelentőségű alakjának mintegy 60 művét mutatja be.
Agnes Denes 1931-ben született Budapesten, később családjával Svédországba, majd az 1950-es években az Egyesült Államokba költözött. Fiatalon versírással próbálkozott, majd a vizuális művészetek felé fordult, ám hamar szűkösnek érezte a hagyományos képzőművészet kereteit. Szisztematikus kísérletezésbe kezdett, mely során a tudomány és a művészet kölcsönös összefüggéseit kutatta: műveiben eredeti és invenciózus módon használta fel és értelmezte újra a matematika, a filozófia, a pszichológia, vagy a nyelvészet eredményeit. Az 1960-as években kezdte el analitikus jellegű Filozófia rajzok című sorozatát, melyet az 1970-es évektől olyan jelentős sorozatok követtek, mint a Piramisok, vagy az Izometrikus rendszerek izotropikus térben – térképvetületek, mely az emberi tudás mibenlétét és paradoxonjait jelenítette meg nagy gonddal megformált rajzokon és grafikákon.
Különféle médiumokat és tendenciát ötvöző alkotásaiban az elsők közt vonta be az ökológiai szemléletet a képzőművészetbe. A jelen környezet- és társadalom tudatos művészetének számos irányzata elképzelhetetlen Agnes Denes kezdeményezései nélkül. Konceptuális gyökerű művészete egyaránt kötődik a land art és az environment műfajához, akárcsak a költészethez és a filozófiához, a grafikához, vagy az installációművészethez. Denes az 1970-es évek elején alkotta meg az öko-logika fogalmát, mely komplex művészi gondolkozásának két alappillérére, az ökológia és a logika kettősségére utal.
A kiállítás a művész rajzaiból, grafikáiból és fotóiból válogatva kísérli meg áttekinteni az életmű összes jelentős műcsoportját és alkotói periódusát. A tárlaton szerepelnek a művész emblematikus ökológiai munkáinak fotódokumentációi, többek közt az 1982-es Búzamező – szembesítés című akció, melynek során – önkéntesek bevonásával – búzával vetett be, majd aratott le egy 0,8 hektáros törmeléklerakó területet Manhattan déli végében, az akkor még álló ikertornyok közelében. A táj behatolása New York metropoliszába a környezetvédelmi kérdések mellett gazdasági és társadalmi problémákra is felhívta a figyelmet. Hasonlóan korszakalkotó jelentőségű volt a Fahegy – élő időkapszula (1982–1996) című közösségi projektje is, amikor egy matematikai képletből származó mintázat alapján tizenegyezer fát ültetett el ugyanennyi ember Finnországban. E „matematikai erdő" fáinak – a művész szavaival – „túl kell élniük a jelenkort és életben maradásukkal át kell ültetniük elképzeléseinket egy ismeretlen jövőbeli korba".
Agnes Denes projektjeinek régóta visszatérő eleme az időkapszula. E kiállításhoz is kapcsolódik egy a művész által összeállított, az emberiség jövőjével kapcsolatos kérdőív, amelyre a beérkezett válaszokat egy időkapszulában fogjuk elhelyezni a Városligetben.
Agnes Denes műveit a jövő generációinak, mi több, jövendő civilizációknak szóló üzeneteknek szánja. Napjaink klíma- és ökológiai válságának tükrében projektjei, üzenetei nem is lehetnének aktuálisabbak. Egyedülálló, sajátos környezettudatos érzékenységről tanúskodó művészete arra tanít, hogy a természet, az emberi értékek és a tudás fenntartható rendszerében elkerülhető az ökológiai katasztrófa.
A kiállítás kurátora Kumin Mónika, a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze. A kiállítás a Szépművészeti Múzeum és az acb Galéria együttműködésében valósult meg.
Forrás: Szépművészeti Múzeum
