A Magyar Építész Kamara elnökségének közleménye
A "300 négyzetméteres törvény" kapcsán ma délelőtt még úgy tűnt, hogy a Kamara vezetősége - teljesen egyetértve a kormány azon céljával, hogy csökkentse az építési engedélyezéssel kapcsolatos bürokráciát - nem akart elhamarkodottan nyilatkozni, nehogy az elmúlt hetekben az ezzel kapcsolatos egyeztetések jó irányát veszélybe sodorja: de úgy látszik, pár órán belül mégiscsak közzé kellett tenniük az alábbi, határozott hangú közleményt.
A Kormány 1032/2015 (I. 30.) számú határozatában döntött az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekről. Az erre épülő 1567/2015 (IX.4.) Korm. határozatba foglalt intézkedési terv kiemelten kezeli a lakossági építkezések ügyintézésének egyszerűsítését és hatékonyabbá tételét, a teljes építésügy átfogó felülvizsgálata mellett.
A Miniszterelnökség és a Magyar Építész Kamara között létrejött stratégiai együttműködési megállapodás alapján egy éve dolgozunk közösen a szakmánkat felügyelő helyettes államtitkársággal, ennek eredményeként koncepció szinten kialakult egy szakmai garanciákat tartalmazó komplex rendszer. Ez egyértelművé tette az építési folyamat szereplőinek (az építtető, az önkormányzat, a hatóság, a tervező) jogait, kötelezettségeit és felelősségét. A javasolt rendszer biztosította volna a bürokrácia csökkentésére irányuló kormányzati szándék megvalósíthatóságát és az épített környezet jó építészeti minőségét.
A 2015 decemberében kivételes eljárásban elfogadott 2015. évi CCXII. törvény, valamint a 456/2015 (XII. 29.) Korm. rendelet e rendszernek csak egy kis szegmensét szabályozza, ami nem tükrözi az egy éves munka eredményét. Ez a Magyar Építész Kamara elnöksége számára nem elfogadható.
A hatályba lépett jogszabályokban nem biztosított:
- az épített környezet védelme, mint közérdek (településkép, utcakép, környezet),
- az önkormányzatok jogszabályban biztosított joga,
- a védett környezet megóvása (világörökség, természet- és tájvédelem, országos vagy helyi örökségvédelem),
- az építészeti-műszaki terv alapján történő kivitelezés, a megvalósítás szakmaisága és szakszerűsége,
- a tervek építészeti-szakmai kontrollja, az elvárható minőség biztosítása.
A hatályba lépett jogszabályokban nem tisztázott:
- az építési folyamatban résztvevő tervezők joga, kötelezettsége és felelőssége,
- az építési folyamatban résztvevő további szereplők joga, kötelezettsége és felelőssége,
- az egyszerű bejelentési eljárást „értékelő” kijelölt jegyző és a hatósági bizonyítványt kiállító helyi jegyző jogköre.
A hatályba lépett jogszabályban nem egyértelmű az egyszerűsített bejelentési dokumentáció tartalma.
A fenti problémák kezelésére a Magyar Építész Kamara elnöksége javasolja:
- az építési, kivitelezési tevékenység műszaki tervdokumentáció alapján történjen,
- a tervező kövesse végig felelősséggel a megvalósítás teljes folyamatát,
- a tervezett és megvalósult épület feleljen meg a helyi építési szabályzat illeszkedésre, védelemre, karakterre és a közműellátottságra vonatkozó előírásainak,
- a bejelentés során az eljáró illetékes jegyző hívhassa fel az építtető figyelmét olyan hiányosságokra vagy hibákra, amelyek a megvalósulás során kárt okoznak és anyagi veszteséggel járnak,
- a tervezési és megvalósítási folyamat konzekvencia-rendszere legyen egyértelmű.
A Magyar Építész Kamara elnöksége továbbra is felajánlja, hogy szakmai segítséget nyújt a Miniszterelnökségnek a kitűzött célok elérése érdekében.
Budapest, 2016. január 8.
a MÉK elnöksége
