A Magyar Építészeti Múzeum és Központ koncepciója - A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építész Kamara munkaanyaga

A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építész Kamara kiemelten fontosnak tartja és egységesen támogatja a Magyar Építészeti Múzeum és Központ létrehozását, amelynek részletes koncepcióját - a javaslatot kidolgozó Munkabizottság nevében - Csontos Csaba írása ismerteti.

A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) és a Magyar Építész Kamara (MÉK) kiemelten fontosnak tartja és egységesen támogatja a Magyar Építészeti Múzeum létrehozását. A Programiroda felkérésnek eleget téve egyetértésben fogalmazzák meg koncepciójukat.

A MÉM kettős funkciójú kulturális létesítmény: múzeum és központ.

Küldetés

Tudatosítja a társadalomban, hogy mi is az építészet, hogyan használjuk a teret. Nemcsak ismereteket ad át, hanem a látogatókat bevonja, élményt adó módon elősegíti az építészet mélyebb megértését, árnyaltabb megítélését. Fórumot biztosít a nagyközönség és a szakma minél hatékonyabb kommunikációjához. A Magyar Építészeti Múzeum és Központ feladata a magyar építészet történetére vonatkozó emlékek gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése, restaurálása, tudományos feldolgozása, valamint kiállításokon és más módon történő bemutatása.

A Magyar Építészeti Múzeum intenzív, magas színvonalú program-kínálatával, de legfőképpen nyitottságával, befogadó-kisugárzó szellemiségével kommunikál.

Program-célcsoportok:

• 1. óvodások, általános és középiskolások: „vizuális kultúra”- tematikus program-csomagok

• 2. hazai érdeklődők: rendszeres építészeti/egyéb kulturális programok; céljuk
  1. a magyar építészet értékeinek bemutatása-elemzése-közvetítése;
  2. kapcsolatteremtés annak érdekében, hogy az építészek a mainál jóval  nagyobb létszámban tartozzanak a kortárs kulturális közélet szereplői közé!

• 3. külföldi kulturális turisták: a magyar építészet értékeinek bemutatása-elemzése-közvetítése

• 4. művészeti egyetemisták: hallgatói FÉSZEK-klub, közös workshopok, pályázatok
• 5. építészhallgatók: érezzék magukénak!, legyen természetes, hogy kihelyezett órákat rendszeresen a MÉM-ben tartanak. Szülessen együttműködési megállapodás az egyes építészeti karokkal. A hallgatók a stúdium szerves részeként tartsanak tárlatvezetéseket és kutassanak a MÉM-ben.
• 6. építészek: fontos deklarálni, hogy a MÉM nem budapesti, hanem országos intézmény, minden építészre számít program-látogatóként, program-javaslóként/kezdeményezőként is.

• 7. külkapcsolatok/I. legyenek a MÉM-nek utazó kiállításai, amelyek bemutatják történeti és kortárs építészetünket
  1. külhoni Magyar Kulturális Intézetekben
  2. más országok Építészeti Múzeumaiban.

• 8. külkapcsolatok/II.: intenzív kapcsolatokat, kiállítás/előadás „cserekereskedelmet” kell folytatnia más országok építészeti központjaival és múzeumaival.

Állandó kiállítás

Az épület megfogalmazott céljainak nem egy, hanem KETTŐ állandó kiállítás egyidejű megvalósítása tud legárnyaltabban megfelelni, mégpedig két, tartalmi struktúrájában és térstruktúrájában egyaránt markánsan eltérő tárlattal, amelyek teljesen eltérő kiállítási élményt, teljesen eltérő szellemi kalandot kínálnak a látogatóknak!

1. állandó kiállítás:
irányított térsor, konkrét kezdő-, és végponttal; természetesen nem csak a nyitótere felől feltárható, hanem mintha „kerengőként” ölelné körbe a másik állandó kiállítást, s ezáltal számos ponton megközelíthető annak teréből.

Tartalma: A magyar építészet kronológiája
A magyar építészet arcképcsarnoka

2.  állandó kiállítás:
az előző irányított térsorral szemben itt a tematikus stációknak hangsúlyozottan nincs szigorú útvonala, hierarchiája.

„Elengedem a látogató kezét”, de természetesen vannak a kiállítás létrehozói által fontosnak ítélt, a kiállítás koncepciója mentén átgondolt logikai kapcsolatai. Ezek akár meg is jeleníthetőek, de inkább indirekt impulzusok, amelyek így a látogató számára nem információként, hanem inkább felismerésként jelentkeznek. Ezáltal sokkal közelebb kerül ahhoz, hogy megértse, vagy inkább „megérezze” az építészet hátterében lévő gondolatvilág komplexitását.

Tematikus stációk (nem fontossági sorrendben, de a kapcsolatokat jelölve)

1. Építészet és elmélet
- építészet mint szakrális tevékenység, az építészeti filozófiától az építészetkritikáig

2. Építészet és épülettípusok >>> Építészeti fogalomtár/I.
- lakó-, köz-, stb. épületek rendszerbe foglalva (kialakulás, előzmény: hajlék, jurta, szakrális, stb.)

3. Építészet és szaknyelv, „szak-fogalmak” >>> Építészeti fogalomtár/II.
természetesen nem az építészeti metanyelv elsajátíttatása a cél, itt maximálisan fontos a tartalom lépcsőzetes felépítése, például a fontos, ám nem közismert alapfogalmak ismertetése

4. Építészet és stílusok >>> Építészeti fogalomtár/III.
- korszakok, stílusjegyek ismérvei

5. Építészet és néprajz
- népi építészet általában,
- tájegységek karakterológiája

6. Építészet és történeti korok
- épített örökség műemlék, műemlékvédelem elmélete,
- konkrét rehabilitációk bemutatása

7. Építészet és kortárs
- a modern építészet elemző ismertetése,
- irányzatok, tradíciók, regionalizmus

A Múzeum és Központ fontos küldetései közé tartozik a kortárs építészettel, napjaink vizuális kultúrájával, a „csak az a szép, ami régi”- tévhit cáfolatával való foglalkozás,  amelynek eszköze a kortárs építészet értő ismertetése, értékeinek bemutatása.

8. Építészet és urbanisztika
- településtervezés, településfejlesztés, városépítészet

9. Építészet és szabadtér
- a köztér fogalma és felelőssége
- közkertek, közparkok
- tereptárgyak: térarchitektúrák, térbútorok, fények
- telepített növények, növény-tér kompozíciók, "land art"

10. Építészet és szaktervezők  

A legfontosabb, hogy mindenki lássa, érezze, hogy egy épület, lakás, otthon csak számos szakember együttműködése során alakulhat ki. Sőt, kompromisszumok vállalása kell például egy szép, energiatakarékos és mégis komfortos otthon, vagy iroda megvalósításához. Ez a cél legegyszerűbben enteriőrökön keresztül, az építészethez, belsőépítészethez igazodva, ezekkel egységben érhető el.

- tartószerkezet-tervezés, technológia
- épületgépészet
- áttekintő fejlődéstörténet, vívmányok                                                                                    

11. Építészet és belső tér
- belsőépítészet-elmélet, tér-ritmusok

   ↓↓  történeti terektől mai térkompozíciókig

12. Építészet és társművészetek
- építészethez szervesen kapcsolódó társművészet
- társművészet befogadására komponált építészet
- kiállításra komponált építészet/konceptuális kiállítás

                     ↓↓↓                                          

13.Építészet és képzőművészet
-  festő- és szobrászművészet a magyar építészet épületein és tereiben
                      ↓

14. Építészet és iparművészet
- textil/üveg/fa/fém, valamint bútor- és tárgytervezés a magyar építészet tereiben

15. Építészet és ökológia
- aktív/passzív ház, fenntartható fejlődés, környezettudatosság

16. Építészet és oktatás
- általános vizuális neveléstől a konkrét építészképzésig

17. Építészet és megjelenítés/bemutatás
- műszaki rajz (archív rajzoktól a számítógépig)
- építészeti grafika
- építészeti modell, makett
- építészeti fotó
- építészeti film
- építészeti animáció

18. Építészet és ismertetés/bemutatás
- építészeti könyvek
- építészeti folyóiratok
- építészeti online médiafelületek
- építészeti online magazinok
- építészeti blogok, tematikus oldalak
- építészek, építészirodák honlapjai

Bővebben

Az Építészeti Múzeum és Központ tudatosítja, hogy az építészet az egyik legfontosabb, együttműködésen alapuló, komplex emberi alkotótevékenység. Az épített és táji környezet minősége alapvetően befolyásolja mindennapi testi és lelki egészségünket, megfelelő keretet adhat az emberi méltóság kiteljesítéséhez. Az országról magunk és külföldiek által alkotott képet az épített környezet, a magyar kultúra legjobban látható része és annak minősége határozza meg. Ezért elsőrendű fontosságú, hogy mindenki, aki az építési folyamatban valamilyen módon részt vesz (nagyközönség - akiből potenciális megbízó lehet, tervező, kivitelező, használó, fenntartó), tisztában legyen a magas építészeti minőséggel és annak irányában fejtse ki tevékenységét. A Múzeum és Központ látogatója képet kap az alkotás folyamatáról, a megvalósulás állomásairól. A Központ fórumot biztosít ahhoz, hogy az építészet, az épített környezet alakítása valódi nyilvánosságot kapjon.

A távlati cél az, hogy Magyarország valódi gondolatisága, építészeti hagyományai és újításai méltó módon jelenjenek meg épített környezetünkben.

A Múzeum átfogó, az építészet, építészettörténet és a művészettörténet területén kiemelkedő jelentőségű, művelődéstörténeti, tudományos teljességre törekvő gyűjteményt gondoz; gyűjtőterülete az egész országra kiterjed. Bemutatja, hogyan változott a múltban és hogyan alakul a jelenben az ország és a Kárpát-medence építészete (népi, történeti és kortárs), amit közép-európai és tágabb, nemzetközi kontextusban is elhelyez.

Fő funkcionális elemek

1. A közönségnek szánt nyilvános terek: előcsarnok, ruhatár, állandó kiállítások terei, időszaki kiállítások terei, múzeumpedagógiai foglalkoztató műhely, előadóterem, kutatóterem, könyvtár, múzeumi bolt, kávézó, étterem

2. Őrzés és feldolgozás: szárító, portalanító, hagyaték-rendező helyiség, tervtár, fotótár, képző- és iparművészeti (tárgyi) raktár, film- és hangtár, modellraktár, reprográfiai műhelyek (fotó, digitalizálás, fénymásolás). Állományvédelem: restaurátor műhelyek, könyvkötészet. Háttér: gépészeti, számítástechnikai, gazdasági, szociális helyiségek (öltözők, mosdók), kutatói és egyéb irodák, irattár, porta, parkoló, stb.

Elhelyezése

A megvalósíthatóság mérlegeléséhez a Magyar Építész Kamara szükségesnek tartja a Városliget rekonstrukciójának részletes vizsgálatát, mivel történeti kertként, műemléki védelemre érdemes zöldterület jelentős épülettömeggel való megterheléséről van szó. Az új építésnek az adott helyszínen is több alternatívája van és Budapest kulturális szövete további lehetőségeket is kínál. A Magyar Építész Kamara tagjai, építészek, város-, magasépítészeti tervezők és tájépítészek készen állnak a lehetőségek és következmények részletes vizsgálatára.

A javaslat kidolgozásában részt vettek:

Borsos András, Bugár Mészáros Károly, Czéh Judit, Csontos Csaba, dr. Chappon Miklós, Dulácska Zsolt, Eleőd Ákos, Ertsey Attila, dr. Finta József, Göde András, dr. Jámbor Imre, Kálmán Ernő, Mányi István, Ritoók Pál, Sáros László, Ulrich Tamás, dr. Vukoszávlyev Zorán.

A Munkabizottság nevében:

Csontos Csaba
A Magyar Építész Kamara elnökségi tagja és
Szakmagyakorlási Munkabizottságának elnöke