A Mátyás templom tervezett új díszvilágítása

A Mátyás templom felújítása kapcsán a díszvilágítás átépítésére is sor kerül. Ez immár a templom negyedik díszvilágítása lesz. Kevesen tudják, de épp a Mátyás templom, pontosabban a tornya, és a látványban hozzá kapcsolódó Halászbástya volt az első állandó díszvilágítása Budapestnek és egyben Magyarországnak.

A Mátyás templom felújítása kapcsán a díszvilágítás átépítésére is sor kerül. Ez immár a templom negyedik díszvilágítása lesz. Kevesen tudják, de épp a Mátyás templom, pontosabban a tornya, és a látványban hozzá kapcsolódó Halászbástya volt az első állandó díszvilágítása Budapestnek és egyben Magyarországnak. Az 1928-ban megépült berendezés idején még csak normálizzólámpák léteztek, de a nagyobb teljesítmények (1 kW, 1,5 kW és 2 kW) már rendelkezésre álltak, így ezt a nagyszabású világítási feladatot 72 fényvetővel sikerült megoldani.

A II. világháború „természetesen” a díszvilágítást is elpusztította, de az éledező ország figyelme nem kerülte el a hajdan működő berendezések sorsát, és rövidesen számos díszvilágítást helyreállítottak. Így újraélesztették a vári díszvilágítási együttest is.

Komoly átépítésre, felújításra azonban csak 1965-ben került sor. Ekkor épült meg igazából az első teljes díszvilágítás, vagyis a templomot minden oldalról összesen 50 db 1500 W fényvető világította meg. Az új világítás másik érdekességét a helyi fények jelentették. A toronycsúcs alatti erkélyre 8 db 500 W, egy emelettel lejjebb 6 db, az áttört oromzathoz 8 db 150 W lámpás lámpatestet szereltek. A Halászbástyával közös esti kép a Duna-part leglátványosabb része lett, és a díszvilágítási együttes a kor színvonalas berendezésének számított.

A ma is látható díszvilágítás a nyolcvanas évek második felében épült. Többek között az energiaválság negatív eredményekénti hosszú stagnálás után, akkor kezdtek foglalkozni a díszvilágításokkal is. Ekkor már divatossá vált, a közvilágítási siker után, a nagynyomású nátriumlámpák és a fémhalogénlámpák díszvilágítási szerepeltetése.

Bár nappal legtöbbünk emlékezetében a templom és a Halászbástya, mint fehér színű épület együttes szerepel, érdekes módon a korabeli próbavilágítások nem a fehér színt erősítő fémhalogénlámpás díszvilágítást preferálták. Így előbb a Mátyás templom, majd kicsivel később a Halászbástya is melegsárga színű nátriumlámpás díszvilágítást kapott.

A templom díszvilágítása, helyi fények nélkül, fényárvilágításos stílusban épült meg. A díszvilágítás a torony minden irányból való egyenletes láttatására koncentrált és ahol lehetett az épület általános világítását is igyekezett megoldani. Összesen 46 db 250 W és 400 W forgásszimmetrikus nátriumlámpás fényvetőt szereltek fel. A lámpatestek a templom tetőzetére, a főhomlokzattal szemközti, a Szentháromság tér és az Országház utca torkolatánál két épület között kialakított tartószerkezetekre és oszlopokra kerültek. A toronyban és az oromzati ablakok mögé nem helyeztek el lámpatesteket.

A 20 év óta meglévő díszvilágítás esti városképi szerepe vitathatatlan, de néhány hiányossága az általunk készített képekről is kitűnik. Ha a Duna-part felől szemléljük a templomot a világítás aszimmetriája feltűnő. A szentély feletti tetőzet sötétnek látszik, a Hilton szálló felőli oldalt pedig mintha meg sem világították volna. Messziről ugyan a színeknek már kisebb szerepe van, de a nappal többféle élénk színben tündöklő majolika tetőzet közelebbi nézőpontokból tekintve is „elsárgult”.

Bár a torony közelről igen világosnak látszik, messzebbről a toronysisak kezd elhalványulni, még távolabbról, például a Gellérthegyről, pedig sötétnek tűnik.

Az új díszvilágítás tervezésekor a fő kérdést az jelentette, hogy a megszokott látványt kívánják-e modern világítási anyagok felhasználásával reprodukálni, kiegészítve a jelzett látványbeli egyenetlenség feloldásával, vagy a mai kor szellemének megfelelően gyökeresen új látványt szeretnének-e kínálni.  

A kérdés három területen kristályosodott ki. Milyen világítási szinten kell megmutatni este a templomot, milyen színű legyen a templom díszvilágítása, és milyen jellegű, felépítésű legyen a világítás?

A világítási szint megfogalmazásánál tudomásul kell venni, hogy a templomnak egyenrangú partnerként kell részt vennie az esti dunai városképben a fő látványalkotó berendezésekkel. Ez lényegében a Budavári palota, a Lánchíd, a gellérthegyi Citadella, a Szent István bazilika, a Parlament épülete és a Mátyás templom – Halászbástya együttesének egyensúlyát jelenti.

A felsoroltak közül egyedül az Országház díszvilágítása nem új, a hiányos berendezés jelenlegi állapotát nem szabad kiindulásnak tekinteni. A többi berendezés jelenleg jóval hatásosabban jelenik meg, mint a templom, vagyis javítani szükséges a megvilágítási szinten.

A Mátyás templom rangjához méltó esti panorámában való láttatása három pilléren nyugszik:

• az egész épületet körben olyan szinten kell egyenletesen megvilágítani, hogy az messziről is élvezhető élményt nyújtson,
• a tornyot ebből a látványból is ki kell emelni,
• a világításnak élethűen kell visszaadni a tetőzet sokszínűségét

A díszvilágítás színének megválasztásánál a dilemmát az okozta, hogy miután a budapesti díszvilágítások zöme nátriumlámpás berendezés, és a Mátyás templomot eddig is nátriumlámpás fényvetők világították meg, logikusnak tűnik, hogy ezentúl is sárga tónusú, romantikus hatást keltő világítást lássunk, mely szervesen illeszkedik a hagyományos díszvilágítási városképbe.

Ugyanakkor manapság egyre több fehér színű világítás épül, mely igyekszik feloldani az egyszínűséget. De fehér színű például a 4. képen is látható Lánchíd, valamint a Parlament díszvilágítása is. A templom nappali megjelenése szinte előírja a fehér színű láttatást, mely színben kapcsolódni tud a másik két berendezéshez. A fémhalogénlámpás világításoknál igen fontos a jó fényforrás választás, hiszen köztudottan nagy az egyes gyártmányokon és sorozatokon belüli színszórás. Emellett ügyelni kell arra, hogy meleg színű fémhalogénlámpákkal készüljön el a berendezés, mert a túl hideg szín disszonanciát vált ki.

A színnel kapcsolatos döntést, mint ahogy az egyéb vitatott kérdéseket is próbavilágításokon kívánták eldönteni. E próbavilágítások adhattak részben arra is választ, hogy milyen felépítésű legyen a díszvilágítás.

A templom mindenkori díszvilágítása eddig fényárvilágításos jellegű volt. Ezt az akkor rendelkezésre álló világítástechnikai eszközök meg is szabták. Ma viszont hozzáférhető az a lámpatest választék, mely földbe süllyesztett vagy homlokzatra szerelt lámpatestekkel, helyi fényekből az építészeti elemek, szobrok kiemelésével építi fel a korábbinál izgalmasabb, mozgalmasabb  esti látványt, mely az épület egészét tekintve egységes képet nyújt. A részletek megvilágítása különösen a templom körül sétálóknak ad utánozhatatlan élményt.

A Mátyás templom homlokzati gazdagságáról 5. képünk ad némi tájékoztatót. Ha jobban megvizsgáljuk a toronynak ezt a szeletét, rengeteg vonalas, spot, aszimmetrikus jellegű kis teljesítményű lámpatestet lehetne már ezen a szakaszon is elhelyezni, hogy helyi fényekkel a legértékesebb építészeti jellemzőket láttassuk. Ha ezt a szisztémát az egész templomon alkalmaznánk a sok kiemelés a kívánt hatás ellenkezőjét válthatná ki, vagyis a túl tagolt világításnál jobban megmutatja az egységes fényárvilágítás az építészeti értékeket.

Ennek nem mond ellent a nagyobb felületek (toronycsúcs, toronyfülke, gótikus ablakok stb) helyi világítása, melyet látványképekkel szemléltetnek. Ezeken a képeken a már jelzett szín változatok is láthatóak voltak, még együttes szerepeltetéssel is.

A legextrémebb változattól (6. kép) a legszolidabb variánsig (8. kép) is azonban néhány motívum változatlanul szerepeltet. Ez a toronycsúcs helyi fehér színű világítással való kiemelése és a tetőzet egységes ugyancsak fehér színű megvilágítása.

Az előzetes konzultációk, tervvéleményezések eredményeként a 8. képen látható verzióra készült el a kiviteli terv, melynek helyességét az egyik próbavilágítás képei is igazolják.

A 9. képen az eddigi nátriumlámpás világítás szerepel, a 10. képen pedig a főhomlokzatra kialakított ideiglenes fémhalogénlámpás verzió látható. A képekről virít a különbség az utóbbi megoldás javára. A színek megélénkültek, a helyi fények kiemelései érvényesülnek. Különösen igaz ez a toronysisak élein felfutó fehér csipkesorokra (11. kép). A tornyot világító helyi fény másik eredménye, hogy megerősíti a világítás szintjét, így távolabbról is jobban látható majd a templomtorony.

A 10. képen a homlokzat alsó traktusai is láthatóak. Így kivehető az a törekvés, hogy közel elhelyezett, járófelületbe süllyesztett különleges optikájú lámpatestek emeljék ki a kapuzatokat, a szobrokat, vagy világítsanak meg egy-egy szélesebb falfelületet. Ugyanakkor a homlokzatokra sehol nem kerülnek lámpatestek.

A próbavilágítások eredményeként résztvevők elfogadták a világítás kialakításának koncepcióját.

A díszvilágítás az alábbi lépcsőzetes felépítésű lesz:

• a homlokzatokat körben kísérik a járószintbe süllyesztett lámpatestek. Ezekkel az
  alsó traktusok súrolt fényű derítése, a kapuzatok, szobrok kiemelése történik.
• a templom körüli 4 m magas Budavár típusú közvilágítási kandeláberekre két-két szélesen sugárzó fényvetőt szerelnek a felső homlokzati részek, a Béla (kistorony) világítására
• a tetőzetet és a Mátyás tornyot csak kívülről világítják meg, így a tetőzetről lekerülnek a korábbi fényvetők. Az északi toronyoldal és tetőzeti rész világításában kizárólag a Hilton szálló tetejére telepítendő fényvetők vesznek részt
• a tetőre csak néhány kisebb teljesítményű fényvetőt kell felszerelni a három kis torony (huszártorony, észak-keleti és dél-kelti lépcsőtorony) világítására
• a Mátyás torony két felső erkélyére 8-8 kisebb teljesítményű lámpatest kerül

Az így kialakított világítás amellett, hogy minden szempontból kielégíti a tervezetteket, biztosítja a káprázás mentességet is, hiszen a távolabbi fényvetők nem a homlokzatokat, hanem az épület felsőbb régióit világítják majd, így a jelenlegi zavaró hatás megszűnik.

A világítás színét érdekeltek kompromisszumban próbálták megtalálni, vagyis a fehér és a sárga szín között képzelték el, ami a fémhalogén- és a nátriumlámpás lámpatestek együttes alkalmazását jelenti. Ennek arányát a díszvilágítás próbaüzeme során kell véglegesíteni.

A tervezett díszvilágítás minden eddiginél komolyabb lesz, összesen 136 db lámpatestet tartalmaz majd. A legkisebb teljesítmény 35 W, a legnagyobb 1000 W lesz. A világítás összes beépített teljesítménye 45 kW.

Úgy gondolom a Mátyás templom megújult díszvilágítása új színfolt lesz az esti budapesti panorámában és érdekes megjelenésével, a világítás színvonalával méltóképpen illeszkedik a közelmúltban átépített többi fővárosi díszvilágítás sorába. Büszkék leszünk rá.

Deme László
Lisys Fényrendszer Zrt.