A megújult Tihanyi öregkikötő, bazársor és kávézó

A '60-as évek tihanyi fejlesztései napjainkaban már nem elegendőek a jelenegi látogató forgalom kiszolgálására. Földes László és Sugár Péter építészek a hajóállomás területén lévő bisztró és bazársor új funkcióval történő megtöltésére, áttervezésére, továbbá az épületek közötti park fejlesztésére vállalkoztak, miközben törekedtek az építészeti értékek megtartására is. 

Történeti előzmények

Trianont követően a Balaton pihenő- üdülő funkciója megnövekedett. Részben az elveszített  felvidéki és erdélyi fürdők pótlásaként, az érdeklődés a Balaton felé fordult és jelentős fürdőberuházások történtek. Tihanyban is elindult ez a folyamat a '20-as évek második felében. Megépült az apátság emblematikus épületegyüttesének lábánál József főherceg nyaralója, a Limnológiai Intézet és a mostani hajóállomás területe is akkor épült ki. A partot feltöltötték, hajókikötő, hajóállomás, akvárium épült, illetve akkor emelték az akkori középosztály egyik közkedvelt igényes szórakozó helyét, a hangulatos Sport éttermet és szállót. 

A '60-as évek balatoni fejlesztései Tihanyban a rév környékére és a hajóállomás területére koncentrálódtak, figyelembe véve és érintetlenül hagyva a félsziget természeti adottságait. 1962-ben  új vasbeton szerkezetű móló épült az öböl védelmére és a balatoni személyszállító hajók fogadására. A rév megnövekedett forgalma miatt a dimbes-dombos területet átszelő közút, közúti felüljáró, a tömeges turistaforgalom kiszolgálására pedig új hajóállomás, bazársor és bisztró épült, a feltöltött terület keleti oldalán strand létesült.
Mára a 60-as évek fejlesztései nem elegendőek a jelenlegi látogató forgalom kiszolgálására.

A  jelen terv a hajóállomás területén lévő két meglévő épület (volt bisztró és bazársor) új funkcióval történő megtöltésére, áttervezésére, továbbá az épületek között park rendbetételére, fejlesztésére vonatkozik.
Az 1960-as évek balatoni pavilonépítészetének fontos munkái a területen található egykori Bisztró és csemegeüzlet (Gulyás Zoltán, 1962) és az egykori Idegenforgalmi és postahivatal a bazársorral (Bérczes István és Szittya Béla, 1962). A két épületet különleges formai és szerkezeti megoldásai a korszak emblematikus alkotásaivá avatják (a bisztrónál a lebegtetett vasbeton kazettás födém, a másik épületnél a különleges vasbeton héjszerkezet).  
Feladatunk és törekvésünk volt a felsorolt két épület funkcióváltást is megoldó átalakítása, építészeti értékeik megtartása és kibontakoztatása mellett.

Építészeti koncepció

Koncepciónk kiindulópontja részben funkcionális, részben metaforikus. A funkcionális értelmezés szerint az épületek a domboldal - közút és a parti sétány - vízpart közötti gyalogos közlekedés és tartózkodás elemei. Ezért a bazársor tetejét terasszá alakítjuk, amely összeköti a buszmegállót és az információs irodát a parttal, kilátó terasz, ahonnan a tájat, a Balatont és a hajóforgalmat lehet nézni és fogyasztó terasz, kávézásra, vendéglátásra alkalmas hely.

A meglévő épület födémét megszélesítjük, ezáltal a parti sétányhoz kapcsolódva egy árnyat adó árkád jön létre. A megszélesített fedett helyen – tervezett dizájnú mobil árusító polcokkal és építészetileg szabályozott formában, a vizuális kultúrát tekintve európai színvonalon – árulhatnák portékáikat a kiskereskedők. A lépcső és az akadálymentesítésre alkalmas személylift, a kerékpáros központ befogadására új pavilon épület szolgál, a felső szintjén kilátó- kávézó. A volt bisztró épületet, eredeti architektúráját megtartva szállóépületté alakítjuk. A földszinten  portát - irodát és reggeliző- klubhelyiséget alakítunk ki, a két emeleti szintre kerülnek a vendégszobák.

A metaforikus megközelítés szerint a domb tövében álló bazársor és a bisztró a dombhoz kikötött úszó stégekre emlékeztetnek, amikhez vitorlás van kikötve (vasbeton gömbhéj). Ezt az asszociációs sort folytatja a bazársor fölé emelt új kávézó pavilon (a stéghez kikötött motoros hajó) és a volt bisztróra emelt két új szint (elegáns jachtépület). Az értelmezést teljessé teheti a Sport szálló helyreállított épülete, mint a parton (a vízben) úszó elegáns személyszállító gőzös.

A Balaton felől a Hajóállomásra érkezve a vasbeton héj körvonala messziről kirajzolódik. Ez a karakteres szerkezet a félszigetre való megérkezés jelszerű eleme. A héjfelület alatt hídként működő vasbeton lemez bújik át, mely lendületesen folytatódik a mellette sorakozó bazársor egységek tetejeként. Így a görbült héj különleges formájának a lendületét egy hosszú horizontális elem csillapítja le. Ezt a térkoncepciót a tervezett átalakítás egyik fontos, folytatandó elemének tartottuk. 

A hajóállomás előtti tér síkja az úttesthez kapcsolódó felső teresedéshez képest egy szinttel lejjebb található. Biztosítani kell a két szint közötti gyors átjárhatóságot az érkező tömegek részére. A bazársor épületegyüttesét úgy terveztük meg, hogy a jelenlegi terepben nem történik jelentős változtatás. A végigfutó tető szintje a fölső terepszinttel közel megegyezik, onnan a tetőre acélszerkezetű fapallós hidak vezetnek. A tető síkját az alsó tér síkjával egy szabadtéri közönséglift és két lépcső köti össze (a kávézóhoz tartozó lépcső és a héj alatti hengerben található lépcsőház).





Az úttest a terület egy részén hídban folytatódik, ez alatt tudnak az autók lehajtani a területre. A híd szintén az 1960-as években épült, alsó síkját érdekes mintázattal zsaluzták. Szellemes szerkezeti kialakítása miatt a szomszédos épületekhez hasonlóan értékes műtárgy. Javasoljuk a híd két oldali kiszélesítését, hogy a megnövekedett kerékpáros- és gyalogosforgalmat kiszolgálhassa.

A hídról és az új jachtklub épülete mellett az útról lépcsőszerkezet illetve tereplépcső vezet a park szintjére.  A héjszerkezet alsó szintje a kikötő felé néz és büféként működik. A fölső szinten helyeztük el az információs pontot, mely alulról   a hengeren belül fölvezető lépcsőn közelíthető meg, illetve fölül kapcsolatban van a kialakított új átszálló-várakozó teresedéssel. A bazársor törtvonalú íves homlokzati geometriáját megtartjuk, a bazár egységek „balatoni termékeknek” (úszógumi, matrac, képeslap) és lángosos-palacsintázóknak adnak továbbra is helyet.





Az épület horizontális eleme egy vasbeton tető, amely a héj alól indul, lefedi a bazársor egységeit, és egyúttal a sor végére épített új elem, a kávézó tömegének közbenső födémét, illetve teraszát is adja. A bazársor egységek elé kiköltöző vásári termékek lehatárolására az új tető a kirakodás területe fölé nyúlik, amit oszlopok tartanak. Az oszlopsor új megjelenő elem, az út mellé épített fasorral kommunikál. A kávézó tömeget egy másik tetőlemez fedi, mely irányultságával folytatja a horizontális épületrészt és az új jachtklubbal is felveszi a kapcsolatot.

A fölső szinten található terasz nyugodt hely napvitorlás árnyékolással, balatoni kilátással, rálátással a kikötői nyüzsgésre. A kávézó tömege egy építészetileg hangsúlyos külső lépcsőt is magába foglal. Ez az egyik fő összekötés a végigfutó lemez és a kikötő szintje között. A bazársor után fedett-nyitott tér alakul ki a lemez alatt, szabadtéri pulttal. Itt található egy terepet követő lépcsősor, mely az alsó területről fölvezet az úttest és a felső tér szintjére. A másik ilyen tereplépcső a héj és a bazársor között indul, a végigfutó lemez kapuzatot formál. 

A három erőteljes vasbeton elem (héjfelület, végigfutó tetőlemez, kávézó fölötti lemez) mellé fém-üveg szerkezeteket illetve faburkolatokat terveztünk. A terasz vasbeton lemezére a felső területről acél-fa szerkezetű hidak csatlakoznak.

A tervezett épületegyüttes visszatérő eleme a ritmikusan ismétlődő elemekből összeálló térelhatárolás, burkolatstruktúra, vagy sorolt konzolos bútorelemek, lépcsősor. Ilyen szerkesztésű a héjszerkezet alatti hengerben a vasbeton elemekből összerakott eredeti lépcsőház is. Ezt a katonás-játékos merevséget oldja a teraszon sorolt napvitorlák laza egymásutánja. Ez a kortárs építészeti elem átvezet a '60-as évek világából a 2010-es évek építészetébe.

Sugár Péter, Földes László