A mértéktartás eleganciája - a CET Budapest terve a Szent György térre

"A pályamű elsősorban szellemiségével hat. Visszafogott megjelenése mögött rendkívül komplex módon átgondolt javaslatok sora húzódik. Szerénysége csak a részletek különösen elmélyült vizsgálatával tárja fel valódi értékeit!" - írja a Bíráló Bizottság Csomay Zsófia, Eke Dániel és Szijjártó Csongor a Szent György tér pályázatra beadott pályaművére. 

Megcélzott feladatok

• A Palota északi – Szt. György térrel érintkező szárnyával kapcsolatban új szituáció létrehozása.
• Olyan beépítési rendszert javasolni, ami ütemezhető és megfelelő szabadságot biztosít a jövőnek, megfelelő funkcionális lehetőségekkel.
• Olyan urbánus Szt. György teret létrehozni, ami ünnepélyes és hétköznapi is tud lenni.
• A Szt. György tér jelenleg üresen álló, dél-nyugati területén egy új – bejárható többszintes – térrendszer létrehozása.
• Dísz tér újraértelmezése.
• Torony
• Szobrok

 

Ad.1.

Fontos volt az a felismerés, miszerint az egyébként kétemeletes Királyi palota a Szt. György tér felé egyemeletes, „földbevert" arcát mutatja, az egész Palota léptékéhez képest kicsit pavilonszerű arányokkal. A méltánytalan helyzetet csak súlyosbítja, hogy a főbejárat is ide készülődik, ami eredendően is kicsit ellentmondásos, figyelembe véve az épületegyüttes Dunára merőleges, főtengelyre való elrendezését. Ez a helyzet így csak olyan méltánytalan építészeti fordulatokkal volt csak követhető, mint a neobarokk lépcső csatlakozása a Palotához és a rámpa mellett kialakuló szűk, angolakna szerű tér. Úgy képzeltük, hogy ez az anomália úgy oldható fel, ha az oldalszárny kiszabadul ebből a méltatlan helyzetből és olyan új téri szituáció keletkezik, ami új funkcionális lehetőségeket és új téri-, közlekedési összefüggéseket teremt, „helyzetbe" hozza a régmúlt emlékeit mai eszközökkel anélkül, hogy rombolná annak történeti értékét. Először is: kialakulna egy érdekes, újszerű helyzet, nevezetesen a majdani Palota főbejáratot hídon lehetne megközelíteni. Továbbá jelenleg elfogadhatatlan körülmények közt működő étterem egész évben működővé válhatna. Továbbá kialakulna egy gyalogos útvonal, ami a szökőkút előtti teret összekötné délnyugati mélyudvarral.

 

 

Ad.2.

A délnyugati terület beépítésére olyan három lépcsős beépítési rendszert gondoltunk, amelynek bármelyik fázisát is lehet egy időre véglegesnek tekinteni.

 

1. ütem:

• információs és kilátótorony
• kolonnád a tér lezárására
• építészeti múzeum két szintről elérhetően kávézóval, gyerek foglalkoztatóval, „belakva" a romterület szabadonálló alsó szintjét

A múzeum legalsó két szintje alkalmas volna nagy épületmakettek, építési rendszerek bemutatására a nagy belmagasság és az előtte kialakuló mélyudvar okán. Ebben az udvarban néhány szobrászműterem létrehozása is elképzelhető volna. A jelenlegi egész romterület Szt. György téri szintje parkkert funkciót kapna. A borpincék és bormúzeum maradna, étteremmel kibővülve. Mélyudvara meghosszabbodna az építészeti múzeum manipulációs terével. Itt borral, szürettel, farsanggal kapcsolatos eseményeket lehetne rendezni. A pince tömb elérhető volna a toronyból. A Honvédelmi Minisztériumot a kiírás ajánlásával ellentétben mégis továbbépítettük egyrészt a Színház utca utca-mivoltának visszaállítása végett, másrészt a tér aránya lényegesen kedvezőbb, ha az épület tömege megnő, két szűk utcából érkezünk a térre. A ház funkciója kizárólag kulturális, szórakoztató, nevelő volna: hagyományőrző szakkörök, színjátszás, zene, stb. A mélyített szinten ki lehetne alakítani egy olyan amfiteátrum- szerű színpados teret, ami adott esetben összenyitható volna a térrel. Ez a előadótér sokfajta műfajt be tudna fogadni és ha a kitelepített táncszínháznál sokrétűbben használt hely volna, közönség volna bőven. Az épület elnevezése Budavári Kultúrpalota. Fontosnak gondoljuk, hogy a kolonnád sorában – a kolonnád szerkezetéhez kapcsolódóan – ideiglenes, idényszerű használattal pavilonsor helyezhető el.

 

 

2. ütem:

• A kolonnád továbbépítésével épületsor létrehozása két oldalról két szinten közvetlen külső megközelítéssel
• Az alsó szint az árusok, vendéglátósok szintje volna (ld. Szt. Márk tér).
• Első szint a kézművesek, galériák szintje
• Második szint az utóbbi években annyira népszerű, kurrens, változó kiállítások helye
• Tetőszint kívülről megközelíthető tetőkert volna örökzöld növények telepítésével
• Az épületek és a mélyudvar közt park-kert

 

3. ütem:

A 2. ütem épületeivel párhuzamosan a mélyudvar szegélyével azonos vonalban épületsor létrehozása, ezáltal a kert belsőkertté válik. Az épületben ki lehetne alakítani speciális „művésztelepet" (minden műfajban) szálláshelyekkel. Ez a funkció összecsengene az ide települő összes funkcióval.

 

 

Ad.3.

A tér kialakításának fontos tulajdonsága, hogy a Sándor Palota a Honvédelmi Minisztérium új tömege, a Sándor Palota vonalában kialakított fasor és a kolonnád kirajzol egy klasszikus térarányt. A Sándor Palota főtengelyében elhelyezett, víztükörben álló Szt. György szobor a fókusza a térnek. Ez a pont mélyebben fekszik, mint a tér körvonala. Így a tér ünnepélyessége adott. A szükséges „hétköznapiság" az új funkció okán keletkezne: a kolonnádhoz kapcsolódó bazár-fogyasztó funkció és az új előadótér térrel való kapcsolódási lehetősége megfelelő használat esetén különleges eseményeket tud a téren generálni. Lásd pl. itáliai, felvidéki városok főtere városházzal, piaccal, éttermekkel.

 

Ad.4.

A Palota oldal szárnyának kiszabadítása és beépítendő területen kialakuló beépítés létre tudna hozni egy olyan érdekes, egymással többszinten összefüggő gyalogos útvonalat, ami különböző karakterű helyeket tudna összekötni, ami külső megközelítést biztosít az emeleti funkciónak. A legkarakteresebb új helyzet a neobarokk lépcső újraértelmezése, aminek eredménye, hogy a lépcsőtől szabad út nyílik az – új vendéglő érintésével – a mélyudvar szintjére eljutni.

 

 

Ad.5.

A Dísz tér a közlekedési javaslat és kompozíciós okon úgy változott, hogy a Honvédelmi Minisztérium tengelyében kialakítottunk egy karakteres fasort pihenőhelyekkel. Így próbáltunk összefüggést teremteni a két hely egymástól különböző térrendszere között. A Szabadságharcos emlékmű maradt a környezetében lévő fákkal együtt, csak az előtte lévő térség formáját terveztük át. A saroktelekre lakóház kerül (6 kétszintes és 2 x 7 egyszintes lakással) szintenként a lejtésből adódóan – felhasználva a benne lévő ablakokat, ajtót – a Hunyadi János út felöl nyílóan kialakítható egy étterem egy belső kerthelyiséggel.

 

Ad.6.

Kompozíciós és funkcionális szempontból fontosnak gondoljuk egy információs torony elhelyezését. Ez geometriai és gondolati kapuja volna a helynek.

 

 

Közlekedés

 

Behajtási rendszer

A javasolt közlekedési megoldás egyik célja a váron keresztüli átmenőforgalom megszüntetése. Jelenleg a Dísz teret jelentős átmenőforgalom terheli, ami részben a turistabuszok forgalmának, részben a Hunyadi János úti és a Palota úti sorompókon keresztül lehetséges áthajtásnak/fizetőparkolásnak a következménye. A turistabuszok tervezett kitiltása mellett az áthajtás/fizetőparkolás megszüntetését is javasoljuk. Tervünk szerint a Vár teljes területére csak engedéllyel, illetve közösségi közlekedéssel lehet behajtani, vagyis a Vár teljes területe védett területté válik. Az engedéllyel behajtó forgalom fő iránya a Vár északi és nyugati oldalára, a Bécsi kapu téri és a Palota úti belépő pontokra kerül. A Vár megközelítése ezeken a kapukon keresztül minden irányból biztosított. A Hunyadi János út felől csak a BKK autóbuszok és a kiemelt hivatali célforgalom (miniszterelnökség, Sándor-palota) érkezhetne a Várba. A Hunyadi János utat a Szabó Ilonka utca és az alagút közötti szakaszon újra kétirányúnak javasoljuk (a Clark Ádám térnél kisíves kapcsolatokkal), megszüntetve ezzel azt a mai helyzetet, ami a keleti várszoknya lakóit szinte kényszeríti a vári áthajtásra. A Dísz tér burkolatkialakítása is az átmenőforgalom kizárását tükrözi. Az engedélyes forgalom fő iránya a Palota út-Tárnok utca irány. Ehhez az irányhoz csatlakozik a Hunyadi János út felől érkező BKK autóbuszok útvonala. A Színház utca és a Szent György utca korlátozott forgalmú (előbbi csak kiemelt célforgalmú, utóbbi csak BKK és kiemelt célforgalmú). Megszűnik a Dísz téri parkoló, a helyén gyalogos tér, a Honvéd Főparancsnokság bejárata előtt szélesebb gyalogos burkolat alakítható ki. A Dísz téri sorompó okafogyottá válik.

 

Turistabuszok

Azzal számoltunk, hogy a turistabuszokat kitiltják a várból. Figyelembe vettük a tervezett buszterminált a Déli pu. használatlan vasúti területén, valamint a Palota úti Várgarázshoz készülő látogatóközpontot és buszfordulót. Mindezt beépítettük a javaslatunkba, vagyis a buszok a tervünk szerint is a látogatóközponthoz érkeznek, ahol az utasok le/felszállhatnak, a buszok a Tábor utcai körforgalomban tudnak visszafordulni, a Palota úton pedig rövid ideig parkolhatnak. A látogatóközpontból a turisták nagy kapacitású liftekkel juthatnak fel a Várba, a liftek a javaslatunk szerint a Fehérvári bástyánál (nem a Fehérvári kapunál) érkeznek a felszínre. A bástya kiváló fogadópont mind a palota, mind a polgárváros felé induló turisták számára. A turistabuszok közül egyedül a Hilton buszok (4-6 busz/nap) közelíthetnék meg a Várat a keleti oldal felől. Ezek a buszok a Hunyadi János úton keresztül (a Clark Ádám térnél kisíves kapcsolatokkal) érhetnék és hagyhatnák el a Hilton fordulót.

 

 

Közösségi közlekedés

A közlekedési javaslat illeszkedik a jelenlegi BKK autóbuszok útvonalához, és nincs akadálya a BKK járatfejlesztéseknek sem. A tervelőzményeknek megfelelően számoltunk a vári belső körjárat vagy járatok bevezetésével, következményként a Dísz téri végállomás megszűnésével. Az Oroszlános udvarig (vagy esetleg még tovább le a Sikló utca felé) haladó belső körjárat tökéletesen beleillik a javaslatunkba (de egy esetleges Batthyány tér irányú körjárat sem ellentétes vele), és a sikló hivatásforgalomba történő bevonását is segíti.

 

Gyalogos/kerékpáros közlekedés

A Dísz tér javasolt átalakításával jelentősen nőnek a gyalogos felületek, egyben megfelelő bevezető teret kap a Palota negyed. A gyalogos közlekedés számára kedvező a Várgarázsnál lévő lift, a sikló, és a vári belső körjárat találkozása. Az akadálymentes közlekedés mindenütt biztosítható. A kerékpáros közlekedés érdekében kerékpártárolók és BUBI terminál kihelyezését javasoljuk a belső körjárat megállói közelében. A BUBI rendszert javasoljuk kibővíteni a kisgyermekek szállítására is alkalmas kerékpárokkal, és az idősebbek, nehezen járók (de nem mozgássérültek) közlekedését segítő kerekesszékekkel.

 

 

Parkolás

A javaslatunk illeszkedik a védett területen belüli parkolás fokozatos visszaszorításának a szándékához. A Dísz téren lévő mintegy 30db parkoló kiváltható a Várgarázs I., és különösen a II. ütemének megvalósulásával.

 

Ütemezés

A turistabuszok várból történő kizárása a Palota úti fogadó pont és liftek, a Tábor utcai körforgalom, illetve az intelligens irányítási és foglalási rendszer megvalósulásának a függvénye. A Déli pályaudvarnál tervezett központi autóbuszparkoló a rendszer továbbfejlesztésének fontos eleme. A személygépkocsik fizetős áthajtásának és a Dísz téri fizetős parkolásnak a megszüntetése, az ehhez kapcsolódó új térkialakítás, azonnal megvalósítható. Nincs akadálya a BKK járatfejlesztéseknek, a vári belső járat vagy járatok bevezetésének.

 

 

Környezetrendezés

 

Burkolati struktúrák, anyaghasználat

A terület szabadterei a térhasználatból adódóan jellemzően burkolt felületek. A környezet megköveteli az igen magas minőségű, esztétikus anyagok alkalmazását, ezért kizárólag természetes kőburkolatokat terveztünk. Figyelembe véve a hely hagyományait és az utóbbi évek budavári tér- és utcarekonstrukcióit, a jellemzően utcai területeket fűrészelt felületű bazalt nagykockakő burkolatot kaptak, ami így tökéletesen illeszkedik a már kialakult vári utcaszövetbe. Egyes kizárólag gyalogos területeken a nagykockakő burkolat fűrészelt felületű, visszafogott raszteres mintával rakott kiskockakő burkolattal egészül ki, mint pl. a Sándor-palota déli homlokzata és a Budavári Palota északi szárnya által határolt terület. A kockakő burkolatban sziget-szerűen úszó nyílt terek nagyméretű csiszolt kőlap burkolattal készülnek, és széles gránitszegély is hangsúlyozza kiemelt jellegüket. A nyugati vársétány folytatásában a már megkezdett antracit színű klinkertégla burkolatot folytatjuk, és szintén ez az anyag kerül az átkötő ’hidakra’, valamint az új kolonnád alá. A tervezési terület egyedi kialakítású padjai igen visszafogott formavilággal, mészkő tömb lábakkal és fa ülőfelülettel készülnének. Egyéb utcabútorokban a kapcsolódó területekhez igazodnánk.

 

Növényalkalmazás

Az egybefüggő burkolt felületek árnyalására több helyen is kialakítunk facsoportokat ügyelve arra, hogy a karakteres homlokzatok, a fontos átlátások és vizuális kapcsolatok megmaradjanak. A burkolatba nagyméretű, előnevelt, a városi mikroklímát és levegőtlen talajt is jól elviselő, gyorsan növő fákat javaslunk. A nyugati oldal kertjeibe ligetes elrendezéssel kerülnek magas törzset nevelő facsoportok, amik ezáltal nem takarják ki a Budai hegyek látványát. A Budavári Palotához legközelebbi kertrészben egy virágzó díszalma liget is helyet kapott. A területen jelentősebb cserjefoltok telepítését nem terveztünk. A zöldfelületeken belül a kifejezetten használati céllal kialakított pázsitfoltok a leg hangsúlyosabb elemek, melyeket virágzó évelők és középmagas díszfű sávok szegélyeznek. A kertrendszer középső egységében helyeztünk el egy kortárs eszközökkel megfogalmazott, elsősorban magyar fajtákat felsorakoztató, és régi hagyományokat megidéző rózsakert.

 

CET BP. Kft.

 

A Bíráló Bizottság határozata alapján a pályamű kiemelt megvételben részesül. Részlet a zárójelentésből:

 

Tartalmi összefoglalás

A pályamű minden aktuálisan lényeges kérdésben állást foglal, elsősorban a téri viszonyok minőségére koncentrálva, az egyedi architektúra kevésbé határozottan érvényesül. Megtartja a polgárváros és a palotanegyed elkülönülését. Egy szerényen félrehúzott, mértéktartóan pici toronnyal meg is jelöli a két negyed határát, innen indítva a nyugati térfal több ütemben létrehozható beépítését. A Dísz téri foghíjtelket természetesen beépíteni javasolja, illetve kiegészíti és bővíti a volt Honvéd Főparancsnokság épületét is. A reprezentatív Szent György tér léptékére vonatkozóan, méretének csökkentésével határozott javaslatokat tesz és szellemesen rendezi a királyi palota új főbejáratának nehéz kérdését is. Ötletes megoldást ad a Szent Zsigmond-kápolna romterületére, valamint a téren tervezi felállítani a névadó szobrát. A reprezentatív tértől méltó távolságban, de nem elkülönítve helyezi el a közönség, kissé mozgalmasabb életet vonzó létesítményeit. Új elemmel gazdagítja a vár ezen a helyen funkcióhiányos nyugati oldalát, valamint alatta újabb funkciókra, kiállító térre, múzeumra tesz javaslatot.

Funkció

A pályázat által javasolt funkcionális összetétel „demokratikus", egyformán szolgál a vári lakosságnak, a várnegyedben dolgozóknak, illetve az ide látogató hazai és külföldi vendégek seregének. Az épületek megépültével élő város válik a palotanegyedből. A Dísz tér sarkán lakóház épül, pinceszintjén kisebb étteremmel és a lakásokhoz tartozó parkolókkal. A volt Honvéd Főparancsnokság Kultúrpalotává bővül egy klasszikus „U" alakú nézőterű többfunkciós rendezvénytérrel, ami reprezentációs célokra is alkalmassá tehető. A nyugati térfal épületeibe nyitott műhelyek, vendéglátás, múzeum kerülnek, ami a turistákon kívül, és ez hangsúlyozottan fontos, a helyi lakosság számára is használhatóvá teszi a területet. Az első ránézésre meghökkentő ötlet, a nyugati oldalon kialakított kert hivatott pótolni a Miniszterelnökség új épülete okán elvesztett kolostorkert idézetet, ami korábban illatával meghatározója volt a várba való felérkezés élményének. Az ötlet azért is nagyszerű, mert a fájón funkciótlan nyugati oldal romterülete értelmes, látványos és illatos feladatot kap, kiszabadulva a hátsó oldali méltatlan szerepéből. A Szent György tér reprezentatív térré válik, de szorosan kapcsolódnak hozzá a nyugati térfal szélesebb társadalmának funkciói.

Kontinuitás, értékőrzés-értékelemzés

A pályamű egyik legfőbb értéke, hogy értelmes méretűvé redukálja a Szent György teret. A névadó szobrának a Sándor-palota és a királyi palota új bejáratának metszésébe helyezésével visszaadja a tér elveszett identitását is. A sok magában aprónak tűnő gesztus egyesülő hatása olyan élő városrész létrejöttét ígéri, ahol nincs elkülönülés, vagy erőszakos szétválasztás, de ahol minden és mindenki a helyére kerül. Egyszerre lesz hétköznapi és reprezentatív, arisztokratikus és plebejus, mint egykor a középkori város főtere. Nem múzeumi, vagy adminisztrációs rezervátum keletkezik, hanem egy mindenki számára jól használható élettel teli térsor. Nincs direkt elkülönülés, de a nyugodtabb tartózkodásnak ugyanúgy megvan a helye, mint a zajló eseményeknek. A Szent György tér déli oldalának mellvéddel és fasorral való lezárása mintegy platóra emeli a teret, léptéket és egyszersmind a burkolatok keménységét oldó növényzetet is adva neki. A pályázó felismeri, hogy a királyi palota „beásott" homlokzata nem lehet a Szent György tér térfala, mindig furcsán disszonáns marad, ezért a teret fasorral határolja, ami mögött csak felsejlik a nagyobb tömegű „félbevágott" épület. A csatlakozó terepet elhúzza az épület homlokzatától, kiszabadítva azt, és a Szent György tér szintjéről hídon lesz az épület új főbejárata megközelíthető. A fasoron keresztül átsejlő palota csak a fasoron átlépve jelentkezik teljes tömegében, amikor már a percepció nem derékba vágott épületet mutat. Nem mellesleg a középkori falak is méltó keretet, megjelenést és a királyi palota izgalmas új bejáratot nyer. A Szent Zsigmond-kápolna romjainak színes, illatos virágokkal való kiemelése egyszerűségében megható. A kiültetések nyilván mindig új színeket és illatokat jelentenek természetes módon fenntartva, felmutatva az „életet" a téren. És a virágoskert folytatódik, kiterjed a nyugati térfal mögötti bástyasétányig, látványával és fűszeres illatával elbűvölve a várban élőket és ide látogatókat. A Dísz téren, pont szemben a volt Honvéd Főparancsnokság bejáratával szemben, nemes gesztusként helyezi el Görgey Artúr szobrát.

Városszerkezet, architektúra, lépték, sziluett és látvány

A javasolt épület-architektúra mindenhol korrekt, de jelzésszerűen mértéktartó, amit jelen estben nem hibaként, hanem a jövő építészének felkínált lehetőségként kell értelmezni. Ugyanakkor az épületek léptékéről határozott és minden esetben ízlésesen illeszkedő döntést hoz. A meglévő történeti épületek méreténél visszafogottabban alakítja ki a nyugati térfalat. A Szent György teret tagolja, az nem „folyik szét", megfelelő, értelmes méretet nyer. A torony pozíciójával, karcsúságával, magasságával finoman jelzi a két vári városrész határát, miközben minden tekintetben könnyen azonosítható irányító pontja is a várba látogatónak. A két emeletes Dísz téri lakóház kifejezetten mértéktartó magasságú, fontos gesztusként párkánya visszalép az egy emeletes vári épületek párkánymagasságára, szabadon hagyva a mellette lévő két emeletes épület tűzfalát. Ezek a rendkívül kulturált, szinte természetes, magától értetődő finom eszközök emelik a pályaművet a többi terv fölé.

Időtállóság, innováció, fenntarthatóság

A pályamű átgondolt részleteiben rejtőzködő kincs, rendkívüli érzékkel a legfontosabb és napi aktualitással bíró kérdésekre koncentrál. A precíz arányérzék, mérték- és léptéktartás mellet talán legnagyobb erénye az ütemezés, továbbépítés szabadságának biztosítása. De a korábban tárgyalt aprónak ható, de pontosan adagolt, fontos gesztusok, a valódi, a mindenki számára jól használható városi terek létrejöttét vetítik előre, ami jó minőségben való fennmaradásuk legfőbb feltétele.

Összegzés

A pályamű elsősorban szellemiségével hat. Visszafogott megjelenése mögött rendkívül komplex módon átgondolt javaslatok sora húzódik. Szerénysége csak a részletek különösen elmélyült vizsgálatával tárja fel valódi értékeit! Megfontolt ütemezése minden, a jelen pályázati kiírás által felvetett fontos kérdésre határozottan aránytartó és jól használható, alátámasztható választ talál, de a további ütemekben teret enged a későbbi pontosításoknak is. Már első ütemben is a teljes befejezettség érzését nyújtja, a teljes területre jól használható térrendszert alakítva ki, (elkerüli a torzó hatást), de a további építés részére a legfontosabb kérdésekben meghagyja a döntés szabadságát, ami talán az egyik legnemesebb ajándék. Szellemisége erényeiért, illetve a megvalósítás (feltehetően költségek tekintetében is) reális mértéktartása okán a pályamű kiemelt megvételt érdemel!