Helyek/Köztér

A miskolci Kandia utcai park kialakítása és a Szinva parti vízi látványosság megvalósítása

2007.08.24. 10:02

A belváros akkor él, ha az embereknek van miért felkeresniük és idejük egy részét ott eltölteniük. A miskolci Kandia utcai park kialakítása és a Szinva parti vízi látványosság megvalósításának vezető tervezője Puskás Péter volt. 

Expozíció

Egy város belvárosának az arculata – akár maga a város. A vele való törődés, felújítás, karbantartás kötelező feladat. Sebhelyei, torzói a városra jellemző tükörképek. A vele való együttélés, a város életébe való bevonása, hangulatformáló közérzet és közízlést befolyásoló. Elsődleges szerepe elvitathatatlan és még megkérdőjelezhetetlenebb, ha történelmi hagyományai vannak. A belváros életének működése, az ott fellelhető folyamatok tudatos irányítása átgondolt, igényes és a jövőt megalapozó gondolkodás kell legyen.

Az építészeti eszközökön túlmenően a történelmi belváros lüktető életének visszahozása a területre politikai, kereskedelmi, közlekedési feladat is. Politikai feladat, mert a városvezetés konkrét és következetes elhatározásának kell megszületnie, ahol a kitűzött cél érdekében olyan döntéseket kell meghoznia, melyek jelentősen eltérhetnek a megszokottaktól.

Döntéseinek következményeképpen a kereskedelem profilja, nyitvatartási ideje, szokásrendszere is meg kell, hogy változzon. Nélkülözhetetlen a közlekedési rendszer teljes átgondolása, a belvárosba érkezők gépkocsijának parkolási lehetősége, árufeltöltések időpontjai és módjai, a biztonságot és közbiztonságot jelentő gépkocsik felvonulási útvonalai. A belváros akkor él, ha az embereknek van miért felkeresniük és idejük egy részét ott eltölteniük.

Építészeti kialakítás

A történelmi belváros rehabilitációjának meghatározó eleme a Kandia utca és a mellette lévő parkírozó területének átgondolása és újraértékelése. Az üvegfedésű autóbuszváró pavilon és a kialakított Szinva parti sétány első lépésként valósult meg. A történelmi belváros megvalósíthatósági tanulmányában is szerepelt az a folyamat, amely szemléletében, térstruktúrájában és a városszerkezetben elfoglalt helyében is új gondolatot tükröz. Az új gondolat olyan elemeket tartalmaz, melyek építészeti, iparművészeti, kertészeti, vízgépészeti és világítástechnikai eszközökkel formálják újra és alakítják mássá a területet.



A Szinva ezen szakaszán az előző tervek vízduzzasztást irányoztak elő. A felduzzasztott Szinva szakasz lehetőséget ad a Szinvának mint látványosságnak a megjelenítésére és lehetőséget ad a meder falán belül vízi látványosság létrehozására. Erre az attrakcióra és ennek az attrakciónak a nyomvonalán értékelődik át a terület, s parkírozóból és taxi állomáshelyből válik térré, mely tér kezdő illetve végpontja annak a Szinva parti sétánynak, melynek másik végpontja a Szent István tér.

A Kandia utcának a Szemere utca felé való átkötését megszüntetve, a térfalakat a lakóépületek homlokzata által határolt síkoknak tekintve az egész területet egy egységként kezelve alakul ki az a szintbeli mozgásokat tükröző tér, amely funkciójában új tartalmat tükröz. A szintbeli mozgások a Szinva lineáris vonalával párhuzamosan kialakított térkapcsolatok a pihenés, a felüdülés, a találkozások színtere. A növényzettel sűrűn telepített terület a Szinva felől lépcsőzetesen lelépcsőződő térkialakítások, a Szinva északi partfalán megjelenő széles szakaszon ömlő vízesés, a vízesést közrefogó teraszokkal új városi térszerkezetet hoz létre.

A Kandia köz és a Szemere utcai buszváró és üvegtető térszintjét egy egységes felületi textúra köti össze, mely felületi textúrában elhelyezett magas növésű fák sora szegélyezi a területet. Ez a térszint szerves része a városi kerékpárútnak és a Kandia utcai épületek földszintjén található kereskedelmi egységek árufeltöltését is szolgálja. Az árufeltöltés mellett természetesen a mentők, a rendőrség gépjárműveinek áthajtását is biztosítja.

A Kandia utcának a térbe való bekapcsolásával olyan térfelületek jönnek létre, melyek lehetőséget biztosítanak az itt található vendéglátó egységek térre való „kitelepedésére". Erről a szintről – melyet összekötő szintnek is nevezhetünk – tereplépcsőkkel lehet lejutni az alacsonyabb térszintre, melyet végig teraszosan kialakított növénytelepítés szegélyez. Ennek a térnek a burkolata szintén természetes kőburkolat, de méretében és színében különbözik a felette lévő szint természetes kőburkolatától. Ezen a sétálószinten szinte a burkolatból tör elő egy vízfolyás, mely egyenes irányba az amfiteátrumszerűen kialakított pihenőlépcsők között a Szinvába szalad, míg a másik irányban, térszintben elrejtett búvókon keresztül szintén a Szinva felé veszi az irányt. A térszerkezet alatt újabb két térszint süllyesztéssel és a legalsó térnek a szintmagasságával majdnem a duzzasztott Szinva vízszintjét érjük el. A lépcsőzetesen kialakított térkapcsolatokat a Szinva mederfalából kialakított teraszos, növényzettel intenzíven beültetett térkapcsolatok szegélyezik, előkészítve az északi mederfalon megjelenő Szinva parti vízi látványosságot, a vízesését. A legalsó térszint tengelyvonalában elhelyezett északi partfalból kiugró vízszintes peremszakasz mintegy 15,00 m szélességben ontja a vizet, ezáltal látványos vízfüggönyt alkotva, mely a vízfüggöny alól megvilágítást kap. A fények játékának nagy szerepe van, hiszen a Szinva északi mederfalán az iparművészek által tervezett és megvalósított acélkorlát monotonitását megtörő kőpillérek kiugró vállöve alatt elhelyezett lámpatestek súrolt fényű világítása esztétikailag is megragadó látványt tárnak elénk.

A vízesés két oldalán újonnan kialakított terasz nemcsak a Szinva parti sétány kiszélesítését szolgálja, hanem a vízesés két oldalának építészeti eszközökkel való megfogását. Ezek a teraszok a pihenés és a bámészkodás helyei, melyek nem konkurálnak a lépcsőzetes térkapcsolatokkal a szemben lévő parton.

A fény itt is hangsúlyozott szerepet kap, hiszen az összekötő szintet szegélyező magas növésű fák között meghúzódó 4,00 m magas fa oszlopú kandeláberek mellett a teraszosan kialakított növényzet csak alacsony fényforrásokat tartalmaz. A szemben lévő Szinva parti sétány homlokzatra szerelt falikarjai ugyanazzal a formai elemmel és anyaghasználattal jelennek meg, mint a sétány kandeláberei. Az alacsony fényforrások megjelennek a kiszélesített sétálószint nyomvonalán is és az itt megjelenő vízfelület optikai kábellel történő víz alatti megvilágítása – mint „fényfolyó" – hasítja föl az amfiteátrumszerű térkialakítást. Az iparművészek által tervezett utcabútorok szinten jelenik meg Kutas László szobrászművész térplasztikája, a „Miskolci lányok" bronzplasztika 1:1 léptékben. A padon ülő 2 lány és harmadik társuk,- ki a pad mögött áll- ideális és kedvenc témájává válhat a fotósoknak.

A teraszos kialakítású Szinva partfal növényfelületei között elhelyezhető 4 db fa szerkezetű zászlótartó, melyeken a három állandóan lobogó zászló mellett – ország zászló, város zászló, európai unió zászló – a városba látogató külföldi delegációk nemzetségének zászlója negyedikként felhúzható.

A Kandia tér kialakításával olyan városi pihenőpark jön létre, mely mozgalmasságában, állandó lüktetésében a Szinva lineáris vonalvezetésével párhuzamosan a Szinva folyására asszociál, zöld felületeivel, ültetett fáival, ülőpadjaival a pihenés és a felüdülés színtere.

A Szinva felé való lelépcsőzésével és új vízfelület megjelenésével mediterrán hangulatot áraszt, s vízi látványosságával turistacsalogató helyszíne a városnak. A turisták tájékozódását elősegítően éppen ezért iparművészek által tervezett információs táblák kihelyezése is megtervezésre került.

Puskás Péter