A MOME+ és a Start Up Guide

Hogyan indítsuk be saját vállalkozásunkat, hogyan legyünk sikeresek és mi segít az előttünk tornyosuló akadályok legyőzésében? A designerek életútjában, karrierépítésében mindig kritikus pont a pályakezdés. A Start Up Guide és a MOME+ csapata egy kerekasztal-beszélgetésen adott hasznos tanácsokat a fiataloknak. Takács Andrea beszámolója.

A 2015. szeptember 25-én a Design Hét 2015 rendezvények keretében megtartott kerekasztal-beszélgetésnek az Iparművészeti Múzeum díszterme adott otthont. A gondolatébresztőn a Magyar Formatervezési Tanács által 10 éve indított Start Up Guide szerkesztői, a MOME kísérleti inkubációs projektjeként 2014 elején indult MOME+ csapata, mentorok és mentoráltak, a Magyar Formatervezési Díj idei díjazottjai és kiállítói beszélgettek Szemerey Samu építész, urbanista moderálásával.

A Start Up Guide, a kreatív startupok „Bibliája”, a kreatív generáció fiataljait irányjelzőként segíti a kreatívipari-piaci környezet korlátlan lehetőségei közti érvényesülésben. A MOME kísérleti inkubációs projektje, a MOME+ az oktatás gyakorlati folyamatai felől nézve szerzett komoly tapasztalatait szeretné továbbadni jelenlegi és volt hallgatói számára. A kerekasztal-beszélgetésen olyan kérdésekre keresték a válaszokat, mint milyen ismeretek nyújthatnak segítséget a tanulmányaikat befejező, a karrierjüket indító fiatal designerek felkészültségében, sikerességében és az akadályok legyőzésében, illetve hogyan segíthet a mentor-mentorált kapcsolat kiépítése, hol tart e program, melyek a továbblépés lehetséges irányai. Végül ezen gondolatokat a Magyar Formatervezési Díj kiállítás összefüggésében is értelmezhettük egy a kiállításon történő tárlatvezetéssel.

dr. Bendzsel Miklós az MFT elnöke, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának képviselője szerint a különleges dolgok energiaközpontok mentén jönnek létre, ahol a hallgatók, oktatók hozzáállásán és az állam támogatásán múlik a lehetőségek kiaknázása. Baróthy Anna, a Magyar Formatervezői Díj termék kategória megosztott díjazásban részesülő Luminari Glass csapattagjaként említette saját tapasztalatát, miszerint a MOME végzőseként 2002-ben szembesülnie kellett az utógondozás nélküli, információhiányos és lehetőségek nélküli valósággal.

Az elmúlt 10 év startupjai a kényszervállalkozásoknak köszönhetik létrejöttüket, ez mára sem változott. A cél olyan idő eltöltése, amelyben a kreativitás valóban megélhető. A gazdasági ismeretek és a piaci szereplőkkel való párbeszéd a két legfontosabb tényező a sikeresség elérésében, ám még mindig élnek a művészekkel szembeni tévhitek. Az MFT elnöke hozzáfűzte, a tájékozottság megszerzéséhez elengedhetetlen a 360 fokos tudás, ezért a MOME-nek be kell építenie a gyakorlatba a mentor-mentorált kapcsolatot, így a művésztervező képzés életszagúsága is megvalósulhat. 

Góg Angéla designer, a Goga Food Design vezetője, a MOME+ kísérleti programban a gazdasági szakember segítségét és a személyes kapcsolatot értékelte a legtöbbre. „Anyagi szemszögből vizsgálva nem működhet semmi, a lényeg a saját műhelybeli szerepemről szól.” Szepesi Zsuzsa, aki coach-ként fiatal felnőttek önismereti csoportját vezeti hangsúlyozta, hogy minél szélesebb tudással rendelkezünk és vertikálisan átlátjuk a kapcsolatok területeit, annál életképesebbek vagyunk.

Schmidt Andrea, a MOME egyetemi adjunktusa elmondta, hogy meg kell találni azokat a továbbvihető és életképes formákat, amelyek a követelményeknek megfelelően eredményessé és minden hallgató számára elérhetővé teszik a programot.

Szemerey Samu fontos kérdést tett fel a mentoráltak koráról, miszerint másodévesként vagy már vállalkozást működtetve is lehet-e csatlakozni a programhoz. Mindig van egy „jókor jó időben”, akár az önmagukat kereső 11. osztályosok, akár a 20-27 éves vagy a 40-50 éves korosztály is kerülhet olyan élethelyzetbe, amiből érdemes kihozni a legjobbat. Fontos a fókuszálás. A formatervezői tudás és a vállalkozói fókuszáltság összeegyeztethetősége folyamatában, egy többlépcsős önismeret során derül ki. Dr. Bendzsel Miklós hozzáfűzte „A mentor feladata, hogy olyan spektrumot villantson fel a mentorált előtt, ami széles vertikális és horizontális képet ad. A mentoráltat feladatában terelni kell és önfegyelemre tanítani, úgy, hogy a létrejött érték az övé maradjon.”

Dr. Radácsi László PhD, a BGF tudományos főmunkatársa felhívta a figyelmet a csapatalakítás tudatosságára és a megfelelő személytől való szakmai tanácsra. A világ legnagyobb vállalatai designereket alkalmaznak, mert a fogyasztói élmény szakembereiként szükség van a jelenlétükre. A területek és az ő tudásuk kombinációja révén nem marad egyedül a tervező, nem veszíti el az érvényesülés lehetőségét.

Baróthy Anna szerint a személyes tapasztalatok elgondolkodtatóak e téren. Az első és másodévesek náluk folyamatosan fejlődnek, míg végül ők válnak mentorrá és látják el az újakat tanácsaikkal. A működő és sikeres design cégeket is igyekeznek bevonni a mentori folyamatba, hogy a diákok minél több ismeretre tehessenek szert. 

A Magyar Formatervezési Tanács alapításának célja volt, hogy a felkészültséget közelebb hozzák a piaci igényekhez. „Feladatunk, hogy a kreatív réteget mentori programmal segítsük, emellett növeljük a résztvevők számát és mindig legyünk nyitottak az újdonságra.” – mondta dr. Bendzsel Miklós. Abban mindenki egyetértett, hogy a legfontosabb, hogy higgyünk abban, amit csinálunk és így a siker sem marad el. Ha a tervező hisz a tervében, energiát fektet a készítésébe és a mentori tanácsokat elfogadva túlteszi magát azon, hogy az, amit megálmodott, esetleg nem eladható, ám kisebb-nagyobb mértékben átalakítható, akkor tulajdonképpen bármit meg lehet csinálni.

A lényeg az egyetemen kívül, a designer körül kialakuló hálózat felépülésében van. A kerekasztal beszélgetés résztvevői a mentori-gyakornoki rendszer mielőbbi felépítését szorgalmazzák, amely segít a diákok kapcsolati tőkéjének bővítésében. Apró, ám mégis jelentős gesztus lenne az egyetemektől a sikeres startup cégek nyílt listája, ahonnan a tanulók pár hónap erejéig választhatnának, hogy önmagukat kipróbálják és konkrét feladatok által tanuljanak.

Az inkubációs programban már zajlanak a kapcsolati háló nyilvánosságra kerülésének lépései, amelyhez tisztában kell lenni a MOME kapacitásával. Jelenleg érdekes szituáció figyelhető meg: mivel a végzett hallgatók nem képesek elhelyezkedni, ezért vállalkozásokat alapítanak. Koós Pál, aki a MOME Design Intézetet képviselte, elmondta, hogy ez egy öngerjesztő folyamat, de már tapasztalható, hogy a cégek gyakornoki felajánlásokkal keresik meg a MOME-t. Ezt a tendenciát szeretnék a jövőben kihasználni és fejleszteni.

Dr. Radácsi László úgy gondolja, hogy „A vállalkozóvá vált hallgató saját aktivitással építi cégét, nem 8 órás munkával. Az intézmények fizikai elérhetősége javítható, fejleszthető. Magyarország nincs rossz helyzetben, a nagy vállalatok esetében a kreatív ötletek gyorsan tesztelhetők, a design thinking ideológiája működik.”

A Magyar Formatervezési Díj kiállítás tárlatán Koós Pál, Dr. Radácsi László PhD és Szemerey Samu vezette végig az érdeklődőket, amelyen a négy kategóriában – termék, terv, vizuális kommunikáció és diákmunka – díjazottak munkáit kiemelve ismertették a látottakat. A Magyar Formatervezési Díj kiállítása november 15-ig látogatható.

Takács Andrea