"A munkafolyamatok optimalizálása a cél" - Jorma Ehrnrooth

Május végén tartották a Nemetschek-csoporthoz tartozó finn Solibri Model Checker kétnapos szakmai képzését. A világ egyik legkifinomultabb platformfüggetlen szakági szoftveréről van szó, amely a különböző építőipari ágazatok közötti ütközésvizsgálatokat végzi. Hazai forgalmazója a GRAPHISOFT, amely a finn fejlesztőkkel közösen végzi a rendszer magyar jogi és szakmai környezethez való adaptálását. Jorma Ehrnrooth, a Solibri kereskedelmi igazgatójával Bán Dávid beszélgetett.

Bán Dávid (BD): Ha laikusoknak kellene elmagyaráznia, miként mutatná be a Solibri rendszer működését?

Jorma Ehrnrooth (JE): Amikor épületinformációs modellezésről (BIM) beszélünk, akkor a hagyományos építészeti tervrajzok helyett modulokkal dolgozunk, olyanokkal, amelyeknek minden egyes eleme lényegesen több információt tartalmazhat a papírra vetett, sőt akár a számítógépen megjelenített rajzoknál is. Ezek természetesen bizonyos követelmények szerint működnek. Az általunk kifejlesztett megoldás ezeket a modulokat, információkat ellenőrzi meghatározott szabályok, standardok szerint, és azt vizsgálja, hogy mindez megfelel-e a követelményeknek. Mégpedig úgy és akkor, amikor még az első kapavágás sem történt meg, hogy minden ellenőrzést és módosítást még a tervezési időszakban meg tudjunk ejteni, mielőtt akár az első téglát lefektetnénk az építkezésen. A mi eljárásunk különbözik a hagyományos ellenőrzési rendszerektől. Ha például veszünk egy egyszerű gerendát, amelynek egy adott falrészhez van csatlakozási pontja, az alapvetően egy egyszerű geometriai kérdés, a hibaforrás általában könnyen adja magát. Ezzel szemben mi például ellenőrizni tudjuk a megközelíthetőséget vagy ki tudjuk jelölni a menekülő utakat. Vegyük például a mozgáskorlátozottak számára kialakított mellékhelyiségeket: a tervrajzokon előre ellenőrizhetjük, mekkora ív szükséges a kerekes székek fordulásához, illetve megfelelőek-e az alkalmazott nyílászárók.

BD: A szoftvert Finnországban fejlesztették ki. Mennyire lehet egységesen megtervezni egy ilyen modellrendszert, mennyire tud igazodni az adott építési jogrendhez, szabályozáshoz? Vagy szükség van bizonyos mértékű adaptációra a különböző felhasználó országok esetében?

JE: Ha le akarjuk egyszerűsíteni a kérdést, akkor azt látjuk, hogy végső soron mindenhol többé-kevésbé hasonló követelményekkel találkozunk. Azonban ezeknek a magyarázata, értelmezése és megjelenése már valamelyest eltérhet egymástól. Hetven országban vannak partnereink és azt látjuk, hogy a szabályokat és a paramétereket össze lehet hangolni. Ezeket általában az adatok és mutatók ismeretében, a paraméterek megváltoztatásával meg lehet oldani. Természetesen mindig vannak bizonyos helyi szabályozások, amelyek országonként eltérőek, s amelyekkel külön számolni kell. De a fejlesztések nem állnak meg, ezért igyekszünk mindig lépést tartani az igényekkel, és ezeket beépíteni a program újabb verzióiba.

BD: A magyar adaptációt a GRAPHISOFT-tal közösen készítették?

JE: Igen. A kezdetektől fogva nagyon jó a munkakapcsolatunk. Közös anyavállalatunkon, a Nemetschek-csoporton belül mind a GRAPHISOFT, mind mi egy nyitott felhasználású BIM-rendszer megtervezésére törekszünk, amely természetesen megfelel az IFC-fájlok [Industry Foundation Classes] formátumának. Mindannyian a nyitott BIM-megoldásokat szeretnénk elérni. Az építészek, akik Archicaddel dolgoznak, a tervezés során közvetlenül rá tudnak kapcsolódni a Solibri rendszerre, azon belül könnyen megtalálják a témaköröket és az ellenőrző felületeket. Így azonnal le tudják ellenőrizni a tervezett modulokat, meg tudják csinálni az ütközésvizsgálatot a Solibri Model Checkerrel.

BD: A fejlesztés során milyen mértékben dolgoznak együtt építészekkel, mérnökökkel?

JE: Annak idején, amikor 1999-ben megalapítottuk a céget, rögtön az építőiparral közösen kezdtük kifejleszteni a szoftvert. A kezdetektől fogva, mind a mai napig állandó kapcsolatban vagyunk építészekkel, mérnökökkel, építőipari és tervezővállalatokkal, ingatlantulajdonosokkal, akikkel folyamatosan konzultálunk.

BD: Most tartják kétnapos szakmai képzésüket Budapesten. Kiknek szól ez a program?

JE: Elsősorban a GRAPHISOFT munkatársainak, akiknek finomíthatjuk az ismereteit, és ezáltal szorosabbá válhat a kooperáció. Ugyanakkor az építőipar különböző területének képviselőit is meghívtuk. A szoftver adaptációját és magyarországi forgalmazását végző GRAPHISOFT közvetlen kapcsolatba léphet a helyi építőiparral, amely így a Solibri Model Checker magyar nyelvű verziójához hasznos segítséget kaphat. Ezáltal pedig közösen dolgozhatunk a magyar piacra kerülő program fejlesztésén, adaptációján.

BD: Elsősorban milyen felhasználókat céloz meg a szoftver?

JE: Ha megnézzük, hogy világszerte kik használják a programot, azt látjuk, hogy elsősorban építőipari cégek veszik igénybe. Ez alapvetően azért van így, mert ők azok a szereplők, akik egy beruházásnál a leginkább átlátják az időbeni és pénzügyi keretet, akiknek a kezében összefutnak a szálak, ugyancsak ők rendelik meg az építőanyagot, és így tovább. De emellett persze a teljes iparág többi képviselője, minden érintett – legyen az építész, mérnök, kivitelező vagy akár ingatlantulajdonos – számára is előnyösen hasznosítható a gyakorlatban a Solibri Model Checker rendszer.

BD: Milyen módon lépnek be egy ország piacára? Mindenütt hasonló képzésekkel indítanak, mint most Budapesten?

JE: Akárcsak Magyarországon a GRAPHISOFT-tal, minden országban partnerségre törekszünk egy helyi céggel, amelyik otthon van az adott területen, ismeri az építőipar adottságait, a környezetet. Fontos egy olyan céget találnunk, amelyik nemcsak az ország nyelvét, hanem az építőipar nyelvezetét is pontosan ismeri, ezáltal képes elérni a szoftver potenciális felhasználóit. És valóban, mindenhol először egy kezdőtalálkozóval nyitunk, melynek során felmérjük, hogy mindketten kellőképpen fel vagyunk-e készülve arra, hogy a rendszer belépjen az adott ország piacára. Világszerte mindenhol egy partnerhálózat kialakítására törekszünk. Közvetlen irodát működtetünk Finnországban, Nagy-Britanniában, Németországban és az Egyesült Államokban, illetve van egy kis szatellit irodánk Spanyolországban, de a világ többi részén a partnereken keresztül érjük el az ügyfeleket. Ahogyan Magyarország esetében a GRAPHISOFT-on keresztül.

BD: Említette, hogy világszerte 70 országban vannak jelen. A világ különböző részein milyen fokú a nyitottság az ilyen jellegű rendszerek alkalmazására?

JE: Alapvetően a világ minden részén jelen vagyunk. Az természetesen változó, hogy egy-egy területen milyenek a tervezési és szabályozási szokások, milyen az ellenőrzőrendszer. Az északi országokban elég rég meghonosodott a BIM-rendszer használata. Hasonlóak az építésügyi szabályozások és, talán a kulturális közelség miatt is, aránylag könnyen és gyorsan ment a Solibri Model Checker beemelése a tervezési munkába. Elég erős a jelenlétünk Közép-Európában is, de persze sok múlik a partnerségen, a helyi képviselők aktivitásán, kapcsolatrendszerén is, hiszen ők találkoznak az ügyfelekkel. Hollandiában például, ahol eléggé eltér a szabályozás, a jó partnerségek miatt mégis viszonylag erős a jelenlétünk. Emellett gyorsan fejlődik a forgalmazás Franciaországban, a német ajkú országokban és Ázsiában is. Az Egyesült Államok önmagában a világpiac harmadát teszi ki, így nagyon fontos terület számunkra. Ugyan a Solibri Model Checker egy egyedülálló rendszer, így hagyományos értelemben vett konkurenciáról nem beszélhetünk, de Amerikában mégis nagyon jelentősek az egyéb szoftverfejlesztések, amelyekre nekünk is mindenképpen oda kell figyelnünk, azokat nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

BD: Ön hogy látja, mi a helyzet Kelet-Európában? Milyen mértékben fejlődik az építőipar, a tervezés és az informatika kapcsolata?

JE: Mindenképpen fejlődik. A legnagyobb nehézséget azonban a hozzáállás jelenti, az, hogy változtatni kell a megszokott munkamódszereken, de lépésről lépésre azért beindult valami. Az is igaz, hogy ha megnézzük a tanulmányokat és a kutatásokat, kiderül, hogy az informatika és az építőipar kapcsolatának fejlődési tendenciája világszerte nincs éppen az élvonalban – talán csak az agrárszektor informatikai fejlesztései maradnak le a mi területünktől –, de azért haladunk.

BD: Mi lehet az építőipari szoftverfejlesztés jövője? Milyen irányba mennek a kutatások?

JE: Talán furcsán hangzik egy szoftverfejlesztő cég képviselőjének szájából, de úgy gondolom, a jövőben a legfontosabb az emberek által végzett munkafolyamatok optimalizálása lesz. Leginkább arra kell megoldást vagy megoldásokat találnunk, hogy a munkavégzés folyamatát miként tegyük minél zökkenőmentesebbé. Nézzük meg például a bankok ilyen irányú fejlődését. Nem is olyan rég az emberek még ragaszkodtak a bankfiókokhoz, a banki alkalmazottakhoz, míg ma már teljesen természetes, hogy a legtöbbünk mobiltelefonon, tableten intézi pénzügyeit. Ez egy ilyen jellegű fejlődési irány, hiszen nem kell elmenni a bankba, figyelni a nyitvatartási időt és sorban állni, hanem úgy intézhetjük az ügyeinket, ahogy és amikor nekünk a legkényelmesebb. Ugyanígy azt látjuk, hogy néhány országban már jobban használják az épületinformatikai rendszereket és az építőipar számára kínált információs technológiát is, ezeken a helyeken a digitális modellezés már megjelent a munkahelyeken. A tervezők most már nem papíralapú tervekkel mennek az építkezésekre, hanem digitális kijelzőkön látható modellrendszerekkel. A fejlődés iránya már látszik, az információs technológia hamarosan már mindennapos lesz az építőipari munka területén is.

BD: A Solibri mennyivel tud többet nyújtani a hagyományos építőipari tervek és adatok digitalizálásánál? Ha jól értem, a megjelenítés mellett az ellenőrzésen, az ütközésvizsgálaton van leginkább a hangsúly.

JE: A módszerünk lényege a következő: ez egy jól átlátható, egyszerűen kezelhető platform, amely könnyen képes egy vagy több BIM-fájlt olvasni és azokat kombinálni. Szintén jól megmutatja azt is, hogy egy építészeti elképzelés miként illeszkedik a szerkezeti tervekhez, tehát rögtön kimutatja, hogy a terv technikailag kivitelezhető-e. De elmenthetjük az egész folyamat történetét is, így bármikor bármelyik korábbi fázis visszakereshető. Másrészt pedig a minőség ellenőrzésére és biztosítására használhatjuk a szabályokat. És ezzel voltaképpen az egész területen megvalósuló összehangolt munkafolyamatoknak tudunk egy olyan háttértámogatást nyújtani, amely képes a minőség biztosítására. Ugyanis az iparág számára – akárcsak az emberiség egésze számára – az egyik legnagyobb kihívást a kommunikáció jelenti. Ha persze az egész világon magyarul beszélnének, akkor semmi gond nem lenne, de mint tudjuk, az iparág alapvető kommunikációs csatornája a rossz minőségű angol nyelv.

A nyitott forrású BIM szemléletében épp az a lényeg, hogy egy nyitott standardot hozzunk létre, hogy ezáltal megoszthassuk egymással az információkat, kommunikálhassunk a többiekkel és legyen egy olyan platform, ahol közösen keresünk megoldást a problémákra. A Solibri Model Checker éppen erre ad lehetőséget: az összes résztvevő és érintett számára olyan platformot teremt, amely a közös munkafolyamatokat támogatja. Vagyis az iparág minden érintettje számára egy optimalizált felhasználói környezetet biztosít, olyat, amelyben az építészek, a mérnökök, az építőipari cégek és a tulajdonosok egy értékes szakmai láncolatba kapcsolódhatnak egymással. Említettem már, hogy cégünk 1999-ben alakult, a kihívások azóta nyilvánvalóan megváltoztak. Ma már mindenki számára a mobilitás a legfontosabb. Mi most azon gondolkozunk, hogy a jövőben, egy ilyen környezetben, miként lehet a lehető legjobban megosztani egymással az információkat.

Az egész rendszerben nagyon fontos, hogy kirajzolódjanak a hozzáadott értékek, illetve hogy az összes érintett megkaphassa a számára legfontosabb információt. Ha dióhéjban akarnánk összefoglalni, az a lényeg, hogy mindenki, aki a munkafolyamatban részt vesz, értékes információkat, hasznos adatokat kapjon, célirányosan, pontosan megtalálja azt, ami számára a leginkább használható.

Bán Dávid