A nádasdladányi Nádasdy kastély

Bemutatjuk a felújítás alatt álló Nádasdy kastélyt.

Magyarországon mintegy 800 kastélyt és kúriát tartanak nyilván. A műemléki védelem alatt nem álló épületekkel együtt ez a szám közel 2000. Többségükben ma is szociális intézmény működik, de még mindig sok épület gyakorlatilag gazdátlanul vár a sorsára. A nemzeti kastélyprogram szerint ezeket a használaton kívül álló, de jelentős kulturális és turisztikai értékkel bíró épületeket kívánják hasznosítani. Ezekből az épületekből a Nádasdy kastélyt mutatjuk be.

 

1851-ben Nádasdy Lipót gróf Schmidegg Károlytól vette meg Sárladányt, amelynek nevét később a család kérésére a hatóságok Nádasdladányra változtatták. 1873-ban Nádasdy Ferenc elhatározta, hogy új, nagyszabású kastélyt építtet a 18. századi Schmidegg-kastély helyén, s itt egyesíti a családi kincseket, a képtárat és a könyvtárat.

Az épületet az angol késő-romantika által kedvelt Tudor-stílusban Linzbauer István tervezte. A kastélyt a kor legfejlettebb technikájával szerelték fel. A szobákat "beszélő csövekkel", később telefonvonalakkal kötötték össze, gázlámpákkal világították és légfűtéssel melegítették. A konyhát a kastélytól különálló épületbe telepítették, amelyet föld alatti alagút kötött össze a főépülettel. Nádasdladány ékessége az arborétum volt, melybe száznál is több növényfajtát telepítettek.

 

Víztorony biztosította a kastély vízellátását, ez táplálta a mesterséges tavat is. Az új főszárny földszintjén helyezkedett el az ősök Csarnoka, az ünnepi ebédlő s a nagy szalon. A földszinten rendezték be a biliárdszobát is. A belső tereket több száz kínai váza és 426 kép díszítette, a vendégszárny folyosóját pedig szarvasagancsok övezték. A díszes könyvtárban volt a család könyvgyűjteménye. A Nádasdy család tagjai évszázadokon keresztül jeles szereplői voltak Magyarország történelmének. A Nádasdyak már a XIV. század elején Károly Róbert mellett harcoltak Csák Máté ellen. Nádasdy Ferenc kiváló hadvezér volt a török elleni időkben, a kortársak "Fekete Bég"-nek nevezték. 1625-ben Nádasdy Pál szerezte meg a családnak a grófi rangot. Nádasdy Lipót (1802-1873) és neje Forray Júlia (1812-1873), a reformkori Magyarországon, mint a jótékony intézmények, az irodalom és a művészetek pártolói szerepeltek. Nádasdy Lipót rendkívül nagy vagyon ura volt. A család bécsi ágának 1801. évi kihalása révén Lipót apja örökölte annak dunántúli birtokait. Ehhez jöttek még Forray Júlia nagy kiterjedésű birtokai a Dunántúlon és Délvidéken. Nádasdy Lipót törekedett birtokainak továbbgyarapítására és összpontosítására. A központot Fejér megyében hozta létre.

(Dr. Sisa József tudományos dokumentációjából)

A jelenleg folyamatosan zajló felújítási munkák során a homlokzatfleújításoknál Naturit szilikátfestéket (Trilak Haering) alkalmaznak.