A Napur és konzorciuma tervezi az új Néprajzi Múzeumot
A Napur Architect Kft. építésziroda (Ferencz Marcel, Détári György, Ferencz István, Bodonyi Csaba, Rudolf Mihály, Őrfi József, Papp Dávid) és az Exon 2000 Kft - (Szántó László) tervét találta egyhangúlag a legjobbnak a nemzetközi zsűri, így ők tervezethetik az új Néprajzi Múzeum épületét az Ötvenhatosok terére. A tervek szerint 2019-ben készül el a Néprajzi Múzeum minden szakmai és látogató igényt kielégítő, új otthona.
Az új múzeummal nem csak egy újabb emblematikus épülettel gyarapodik a főváros, hanem 140 év után végre a gyűjteményéhez méltó otthonba költözhet a több százezer műtárgyat őrző intézmény.
A nyertes terv és a díjazottpályaművek ezen a linken találhatók.
A 1. helyezett pályamunkát a Napur architect Kft. - Ferencz Marcel DLA vezető tervező, Détári György DLA tervezőtárs, Ferencz István DLA, Bodonyi Csaba DLA, Rudolf Mihály DLA, Őrfi József, Papp Dávid - valamint az Exon 2000 Kft., Szántó László vezető szerkezettervező készítette.
A zsűri döntése értelmében a 2. helyezett a Sauerbruch Hutton terve, a 3. helyezett pedig a BIG – Bjarke Ingels Group pályaműve lett.
A Városliget Zrt. az elmúlt év végén nemzetközi építészeti tervpályázatot írt ki a Néprajzi Múzeum új épületére. A meghívásos pályázaton a zsűri 13 jelentős nemzetközi és magyar építészirodaterveit értékelte. A leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett a zsűri a tervekre jellemző technológiai és funkcionális elképzeléseket (például a várható látogatói élményt és múzeumtechológiai megoldásokat) a tervezett épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia) a környezettel kapcsolatos párbeszédet (többek között a városképi beágyazottságot, zöld területi szempontokat, a Városligettel való kapcsolatot vagy az épület megközelítését) és a várható költségeket is értékelte. A Bírálóbizottság nemzetközi és magyar tagjai által egyhangúan nyertesnek választott pályamű ezek alapján tökéletesen illeszkedik a Városliget és a Dózsa György út közötti környezetbe, tiszta vonalvezetésű, emblematikus épület, amely nemzetközi szinten is jelképpé válhat. A pályamű múzeum-működési szempontból messzemenően kielégíti a Néprajzi Múzeum technológiai és gyűjteményi igényeit, és fenntarthatósági szempontból is az egyik legmagasabbra értékelt terv.
Az építészeti tervpályázatnak köszönhetően végre méltó körülmények közé kerülhet a most az egykori Kúria szűkös és múzeumnak alkalmatlan épületében működő intézmény. Az 1872-ben alapított Néprajzi Múzeum a néprajztudomány, az európai etnológia, a kulturális antropológia első számú magyarországi intézménye, múzeumtudományi műhelye, amely soha nem működött egy múzeum számára tervezett, így a gyűjtemény bemutatására igazán alkalmas épületben. Az intézmény új, korszerű épületbe való költözése lehető teszi majd, hogy a közönség elől eddig elzárt, raktárban pihenő műtárgyak egy jelentős részét végre állandó kiállításon és korszerű módon mutathassa be az intézmény, amely az új múzeumépülettel „hazatér" a Városligetbe. Először ugyanis itt, a Ligetben, a millenniumi kiállításon mutatkozott be széleskörűen a néprajzi gyűjtemény, majd 1906 és 1924 között a városligeti Iparcsarnok üresen álló épülete adott otthont a Néprajzi Múzeumnak.
A nemzetközi építészeti felhívásra összesen 13 iroda nyújtott be pályázatot (Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft, Bernard Tschumi Architects, BIG – Bjarke Ingels Group, Budapest University of Technology and Economics + Balázs Mihály, COOP HIMMELB(L)AU Wolf D. Prix & Partner ZT GmbH, Dominique Perrault Architecte, EAA Emre Arolat Architecture, Középülettervező Zrt., Napur Architect Kft, Sauerbruch Hutton, Architecture-Studio, gmp International GmbH, Zaha Hadid Limited)
A most elbírált pályázatnak köszönhetően újabb kiemelkedő értékű középülettel gyarapodhat a főváros. A Liget Budapest Projekt keretében eddig két új épület megvalósításáról született döntés, melyeket világhírű japán építészek terveznek. Az elbontandó, volt Hungexpo irodaházak helyén épülő Magyar Zene Házát Sou Fujimoto, a Petőfi Csarnok helyén felépülő Új Nemzeti Galériát pedig a Pritzker-díjas SANAA építésziroda tervezi.
Az évtized végére minden elemében megújuló Városligetben nem csak új intézmények épülnek, hanem a régi épületek is megújulnak, egyben rehabilitálják és nagy mértékben bővítik a Liget zöldfelületét is. A park és az épített környezet kapcsolata kiemelt fontosságú a Városliget megújulását szolgáló Liget Budapest Projekt megvalósításában, így a Liget beépítettsége az előírt 7 százalék alatt marad, a park zöldfelülete pedig a mostani 60 százalékról több tízezer négyzetméterrel, 65 százalékra nő majd.
forrás: Liget Budapest
