Épülettervek/Hallgatói terv

A népligeti Planetárium rehabilitációja – Nagy István János diplomaterve

2024.07.12. 17:30

Nagy István János MSc diplomatervében a jelenleg használaton kívüli álló, leromlott állapotú Planetárium rehabilitációjával foglalkozott a Népligetben. Munkája során törekedett a lehető legtöbb megmentésére az eredetiből, miközben napjaink követelményeit is szem előtt tartotta.

 

Helyszín

Az általam választott helyszín Budapest fővárosában található, a X. kerületben. Ez a helyszín nem más, mint a Népliget, amelyet a VII., IX., és X. kerület határol. A tervezési helyszínem előzménye, hogy itt található az 1970-es évek közepén Lux László és Thömöry Tamás által tervezett Planetárium. Ez a két építész remek munkát végzett az épület tervezése során, azonban a permanens karbantartás elmulasztása miatt az épület rossz kondíciója addig fajult, hogy be kellett zárni, a felújításra szánt pénz pedig nem érkezett meg. Gyermekkorom egyik meghatározó élménye fűződik a Planetárium előadásához, és diplomamunkám során szerettem volna a Népligetet és vele együtt a Planetáriumot is rehabilitálni. A jelenlegi épület nem alkalmas az akadálymentes megközelítésre. A Planetárium körüli fák 1,00-1,50 méteres átmérőjűek, ezeket mind a környezettudatosság, mind a klímatudatosság ökológiai hálózata miatt meg kell őrizni. A népliget Budapest elsőszámú és legnagyobb zöldfelületeivel rendelkezik. 

Kutatásom során megtudtam, hogy az angol kert kialakítása és megtartása fontos szempont volt, a a tájépítészeti munkákat Csorba Vera tervezte. Munkám szerteágazóan vizsgálta az Európán belüli hasonló kialakítású helyszíneket, így találtam a bécsi, a marseille-i, és a milánói planetáriumokra is. Ezekben a planetáriumokban ugyanaz a közös, mint a népligetiben: mindegyik egy zöld parkban található. Feladatom helyszíne így a Népliget lett, és korszerű megoldással kezdtem meg mind a kutatási, mind a tervezési feladatomat.

Koncepció

Az épület tervezési koncepciójához az egyiptomi látogatásom segített hozzá, ahol 2024 januárjában tartózkodtam. Az egyszerűbb építészeti formák inspiráltak –  a Sphinx reptér felé vezető úton található egy fehér épület, amely önmagában egy csigamotívum. Ezt a csigamotívumot gondoltam tovább, hogy lehetne belevinni egy kis ötletet, hogy egy bolygó reprezentációját lássuk viszont. Ehhez három féle vázlattervet készítettem el, amelyből az egyiket tovább dolgozva jutottam el az épület formálásáig. 

Program

A kiszolgáló blokkot, amely nem az épület szerves részeként működött, valamint a ,,V-nyak" csatlakozását bontásra ítéltem. Kutatásom során egy műszaki állapotfelmérésre akadtam, ami részletesen leírja, hogy csak a kettős körgyűrű belső gyűrűje – ahol a két kupola található –,  az maradt épségben. Éppen ezért, én a körülötte lévő gyűrűt is megőriztem, úgy, hogy a felette lévő avult lapostetőt teljesen felújítottam.

A főbejárat eredeti pozícióját szintén megtartottam, és a másodlagos bejárat pozíciója is megmaradt, ugyan, ide már a dolgozók számára kerültek át a funkciók. A főbejáratnál kapott helyet a jegypénztár, a brossúra-raktár, az itt dolgozók szociális blokkja, egy kis ajándékbolt, valamint a ruhatár. Innen lehet megközelíteni a múzeumteret, ahol interaktív kiállításokat tartanak, és innen lehet majd bejutni a kupola alatti térbe, az előadótérbe. A külső körgyűrűn kapott helyet az összes vizesblokk, orvosi szoba, az itt dolgozók kiszolgáló és üzemeltetési blokkja. Itt található két teher és utasszállító lift, valamint a földszinten egy kávézó, ami kívülről az előadás után közelíthető meg, vagy az ide látogatók számára elérhető. Az emeletre megérkezve egy szendvicsbár kapott helyett, valamint a további épület üzemeltetéshez szükséges irodai blokkok. A lépcsőházi térből lehet feljutni az épület tetőkertjébe.  A pinceszinten a gépészet található, amelynek a kávézó felőli rámpája egy rácsos, kiszellőztetett szerkezet, így a teljes kültéri gépészeti egység rejtetten, és fedetten lett kialakítva. Fő szempont a teljes tervezés alatt az volt, hogy körülbelül ugyanannyi teret vegyek el a természettől, mint amennyit elbontottam a korábbi tervből, többet ne.

Tömeg

Az épület számára kortárs megoldásokat alkalmaztam. Szerettem volna az eredeti épület hagyományát megőrizni, valamint azokat a technológiai feltételeket alkalmazni, amivel a planetárium működhet. Az épületet uraló gyűrű egy 28 méter átmérőjű körgyűrű lett, amelynél a már korábban említett 1,00-1,50 méter átmérőjű fák megőrzése prioritás volt. Így – a körgyűrűből kivágva azokat a helyeket, ahol a fákkal érintkezik a tömeg – kaptuk meg a jelenleg is látott épületet. A kivágást követően 7 fokos lejtésűre állítottam a tetőt, ennek két oka volt: az egyik, hogy a legkedvezőbb tömegformálást elértem ezzel, a másik, hogy állókorcos fémlemezfedéssel tudtam burkolni az épületet. Az épület kettős kupolája maradt a rézlemezfedés, és a kontakt korrózió elkerülése érdekében pedig a Prefa által forgalmazott eloxált rézhatású anyagot tettem rá. A nyílászárók tekintetében víztiszta, áttetsző üvegfelületeket alkalmaztam, a közösségi tervezés elveinek érvényesülésére, és hogy az épületbe beengedhessem a természetet. Az épület falburkolataira műanyag szálerősítésű látványbetont alkalmaztam, így a kortárs építészeti motívumok is helyet tudtak kapni az épület kialakítása során.

Szerkezet

Az épületszerkezetek megőrizték eredeti falaikat, csak azokat a részeket bontottam el, melyeket létszükséges volt. A falszerkezeteim monolit vasbetonból készültek, amelyet kőburkolati rögzítőelemekkel rögzítettem, az átszellőztetett rétegrenden keresztül. A hatalmas épületet uraló gyűrűt meglépcsőztem, így a szerkezet ki tud szellőzni, szakaszosan tudom róla levezetni a vizet, amelyet a későbbiekben szürkeesővíz hasznosításként a népliget növényeire szeretném áldozni. Így egy sokkal ökologikusabb és perspektivikusabb épületet tudunk adni hazánknak. A meglévő lapostetős szerkezet teljesen vissza lett csupaszítva, és utána kialakítva az új tetőrétegrend. A lapostetős rész által kialakult magasság egyfajta kötöttséget adott, hiszen ahhoz a padlómagassághoz kellett igazodnom.

Köszönet

Dr. Ferencz Marcel Habil. DLA hétről hétre segítette tervezési munkámat. Tőle nem csak azt tanultam meg, hogy az egyetemi tervezési feladat lehet élvezetes, hanem azt is, hogy ő hogyan tudja átadni azokat a szakmai tapasztalatait, amik széppé és egésszé tették a tervezési feladatomat. Külön köszönöm a családomnak, az élettársamnak, barátaimnak azt, hogy támogattak és velem voltak. Kiemelten köszönöm a főnökömnek és társtervezőnknek Cser Eszternek és Lovrencsics Brigittának a lelkesítést, és sok szakmaisegítséget! Remélem a kedves olvasók is sok szeretettel fogadják a munkámat!

Nagy István János