A Pesthidegkúti Waldorf Iskola bővítése

Első helyezett az 5. bírálati sorszámú pályamű:
Felelős építész tervező: Nagy Tamás

Első helyezett az 5. bírálati sorszámú pályamű:
Felelős építész tervező: Nagy Tamás
Építész munkatársak: Meditz Anna, Krajcsi Sarolta, Lévai Tamás

Részletes bírálat:

Telepítés
Az új épület elhelyezése – a rendkívül kötött adottságok között – okos, tiszta és nagyvonalú. A Kossuth Lajos utcán a Rákóczi úti bejárat felé haladva, a templommal együtt, szép dramaturgiával követik egymást a feltáruló tömeg- és térkapcsolatok. Az „L" alakú beépítés kívülről véd, a bejárathoz érve befogad. A kompozíció, – ahogy illik, – az érkezésnél a legerősebb: az új épület transzparens, eleven, kétszintű aula-homlokzatával, az összekötő bejáratokkal és a két épület között kialakított hosszú térrel. A süllyesztéssel jó arányú a két épület tömege, és jó a közrefogott és a telekhatárok felé osztott terek léptéke.

Alaprajzi szervezés
A funkció-elosztás legfontosabb feladatait, - a tantermek elhelyezését, illetve az iskola kapcsolatát déli telek-szomszédaival – hibátlanul oldja meg. A tantermek kelet-nyugati tájolásúak, a beépítés a magántelkek felé zár. A nyugati telekhatár irányába emelkedő rézsűbe vágott új természettudományi előadó kialakítása a meglévő épületben koncepcionálisan jó megoldás, megvalósíthatósága – az önkormányzati tulajdon miatt – lehet kérdéses. A hidakon megközelíthető kert, a műhelyek szabadtéri kapcsolatai, a külön teherkapu és gazdasági bejárat – mind átgondolt jól működő részletek.

A kétszintes süllyesztés nem csak a tömegarányoknak kedvez – nyáron a termek hőterhelése kisebb így, télen a fűtési költségük.

Építészeti megoldások
A terv a tanulmánytervek paradoxonával küzd – homlokzatot kell tervezni, anyaghasználatot eldönteni, térburkolatokat komponálni akkor, amikor ilyen döntéseket – azon a színvonalon, ahogy a tervező a telepítést, térszervezést, funkcióelosztást megoldja – még korai. Talán ezért van, hogy innen nézve szélsőséges a terv. A homlokzatokat alul-, a térburkolatot túltervezi, a porszórt ablakokra és üvegfalakra pedig lehet, nem elsősorban költségigényük miatt ad kifogásolható javaslatot. Nem csak tervezni, bírálni is nehéz ebben a léptékben egy tervet. Nehezen eldönthető például, hogy a homlokzatok „szőnyegszerű" komponálása koncepcionális választás a „nyílás-fal" architektúrával szemben, vagy egyszerűsítés. Vagy, hogy az a fémes „technikás" karakter, amit a nyílászárók és napkollektorok hoznak megnyugtató összhangba tud-e kerülni a nyugati üvegfal játékos fa árnyékolójával, illetve a csillagképes déli homlokzat tömörségével és lírájával.

A pályázat alapkérdéseire adott minőségi válaszokból ítélve úgy gondoljuk, hogy itt a jó döntés csak idő kérdése.