A Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervpályázat és a Sosemvolt Budapest című kiállítás az elmúlt időszak építészeti közéletének két jelentős eseménye volt. Péterffy Miklós és Dőry Bálint pályaműve ugyan nem nyert díjat a pályázaton, az alkotók mégis úgy látják, tervük publikálásával megmutathatják az általuk képviselt gondolkodásmódot, hiszen a nem díjazott és meg-nem-épült pályaművek is képviselik és továbbadják a kor történetét, ahogy azt a Sosemvolt Budapest kiállítás is bizonyította.
Nemrég lejzajlott építészeti közéletünk két jelentős eseménye is. Azért e kettőt emelem ki, mert összefüggenek:
2023 nyarán kiírták a Magyar Építészeti Múzeum pályázatát a Városligeti fasor és Bajza utca kereszteződésében található, egykori Grünwald és Herczel szanatóriumok különleges adottságú helyszínére, telkeire, épületeire, kertjeire, valamint a Fischer József legendás Walter Rózsi villájának szomszédságára.
A Vigadóban múlt év novembere, ez év februárja között rendezték meg a ’Sosemvolt Budapest’ kiállítás. E kiállítás pótolhatatlan, üzenetértékű anyagot mutatott meg. Elgondolkodhattunk kis hazánkban termett igen színes és értékes építészeti kérdésfelvetés és megválaszolás változatain egy-egy témára. Ezek a meg-nem-épült építészeti kérdésfelvetések, válaszok a megépültekkel összevetve az ország egykori eszmetörténeti-kultúrtörténeti- társadalmi-(politikai) helyzetére vonatkozóan fontos önismereti támpontokat adhatnak, arról nem is beszélve, hogy kirajzolhatják akár a ma kultúrtörténeti-eszmetörténeti vonatkozásait is.
A két esemény kis időre egyszerre történt: a pályázat eredményhirdetése decemberben volt, a kiállítás februárban zárult. A pályázat második fordulójának eredményhirdetése megtörtént. Sokat elmond társadalom – kultúra – politika viszonyáról, a szakmáról, a szakma állapotáról, ismerős jelenségeket láthattunk a kiállításon szereplő meg-nem-épült de egykori fontos pályázatokra készült tervekben.
Erre gondolva éreztük úgy, hogy annak ellenére, hogy tervünk a fenti pályázaton nem nyert díjat, fontos megmutatni azt a gondolkodásmódot is, amelyiket képviseltünk, mert eszmetörténetileg és kultúrtörténetileg a mai egész része és színvonalas. Hadd látszódjon ez is egy következő, akár virtuális Sosemvolt Budapest kiállításon. Ez a pályázat már a történelem, ezt a történelmet a nem díjazott és meg-nem-épült pályaművek is képviselik és adják tovább az utókornak. A Vigadóban bemutatott kiállítás ezt is bizonyította.
Péterffy Miklós
MŰLEÍRÁS
TELEPÍTÉS
A Városligeti fasor cour d’honneur-ös palotái archetipikusan a kertre néző rizalitukkal nagy összefüggő kertet követelnek maguknak. Ebben a kertben maximálisan egy pavilon vagy kerti casino (lásd eredeti jelentését) tud feszültségmentesen megjelenni. Ennek a pavilonnak az elhelyezése is csak kötötten elegáns: a palota kerti rizalitjának főtengelyére illik szerkeszteni. Így van ez a Herczel szanatórium és a Grünwald szanatórium esetében is, funkcióváltás ellenére is ezek a paloták megkövetelik ezt a fajta gondolkodásmódot.
Különös helyzetet teremt egy intézmény (MÉM) két hasonló franciás szerkesztésű palotába való költöztetése. A két egykori szanatóriumkert egyesítése révén, valamint a funkcióváltás következményeként, a két épület közös felismerhető karaktert kíván.
A javasolt telepítésünk a két fasori palotát egy újabb court d’honneur két oldalszárnyának tekinti. E két szárny között jön létre az a portikusz, amelyik mögött kialakított épület a funkció által megkövetelt legnagyobb tereknek ad otthont. Ez a fasorra merőleges szárny egyben megoldja a két palotakertben elhelyezett pavilon karakterű épület feltárását. A főépület által két részre tagolt kertbe két pavilonépület kapott helyet: a Grünwald épület kertjében a rendezvényterem pavilonja; míg a Herczel épület kertjében a space box pavilon jellegű épülete.
A Városligeti fasorra merőleges tengelyű portikusz mögé kialakított térsor, egyszerre összeköti és feltárja úgy a két palotakertet, mint a kért kiállítási funkciókat. A fő kiállítási épület hosszú tömbje, a Városligeti fasorban otthonos telepítésekre is reflektál. Ez a főépület a Bajza utcai oldalról úgy zárja le a tömböt, hogy karakteres háttérül szolgál a Walter Rózsi villának, amelyik a Grünwald kertben elhelyezett Bajza utcára néző rendezvényterem pavilonjával értelmezhetőbb léptékváltást nyer. A Bajza utcai nagy kertben (kertekben) elhelyezett két pavilon jellegű épület az egész tömböt karakteresen és egyértelműen zárja, nem léptékzárványként jelenik meg ezután a Walter Rózsi villa, hanem egy együttes részeként.
TÉRHASZNÁLAT - KÖRNYEZETALAKÍTÁS
Az új épületegyüttes főépületének tömegével a két szanatórium között felidézi a korábbi telekosztást, az itt álló korábbi vízgyógyintézetet, valamint kezeli a telekösszevonásokkal kialakult területet környezetétől idegen léptéktelenségét a két szanatóriumépülethez tartozó kertrészek téri szeparálásával. A space box és a rendezvényterem egy-egy légies pavilonként jelenik meg a kertekben, hasonlóan a Walter Rózsi-villához, melynek telepítése a múzeumépületek által értelmezhetővé válik.
Az épületegyüttes látogatói főbejárata a két szanatóriumépület között, a Városligeti fasorra kikacsintó portikuszon található. Az új múzeum csak úgy tud szervesen kapcsolódni a fasor villáinak és középületeinek elegáns épületegyüttesébe, ha fizikailag is jelen van a térsorban. A főbejárati portikusz előtt az utcai kerítés megszakad és hátrahúzódik a szanatóriumok homlokzati fala mentén egy térbővületet kialakítva a főbejárat előtt. Ezzel a két szanatórium közti új cour d’honneur térileg és karakterében is elkülönül a zárt előkerttel rendelkező szanatóriumépületek bejárataitól, egyértelműen főbejárati szerepet fejez ki.
A portikusz mögött húzódó főépület és az akörül holdként megjelenő pavilonokban található minden jelentős térigényű közönségforgalmú tér. A pavilonok a szanatóriumépületek hátsó homlokzatainak rizalitjaihoz szerkesztettek, s egy-egy kertet, ’hortus conclusus’-t foglalnak keretbe.
A Grünwald szanatórium mögötti kert nyitott, bejárattal rendelkezik mind a fasor (a portikusz szélső mezőjén át) és a Bajza utca felől. Az épületek nyaktagjánál egy terasz jön létre, mely egyszerre szolgálja ki a főépületben található kávézót és a rendezvénytermet is. Akár a rendezvényterem bejárataként is szolgálhat ez a terület, amennyiben annak leválasztására van szükség funkcionálisan.
Bár a telepítést főként a Városligeti fasori történelmi-morfológiai tényezők határozták meg, megjelenik egy, a főépületre merőleges tengely/szerkesztettség a Bajza utca irányába. Ezt a tengelyt egyúttal kifejezi a Bajza utcai bejárat, s a bejárat vonalában kialakuló kerengőkertek és a főépület előcsarnokán való átlátás. Másfelől a rendezvényterem bár a Grünwald szanatórium rizalitjához szerkeszett, homorúan íves tetőfelületével és nagy északkeleti homlokzati megnyitásával karakteresen csatlakozik a Bajza utcához, a Walter Rózsi-villához léptékben csatlakozva.
A rendezvényterem Bajza utcai homlokzata előtt egy vízfelület tervezett, mely még légiesebbé teszi a mögötte megjelenő pavilont, valamint térileg elválasztja a Walter Rózsi villa ősfás-ligetes kertjét a nyitott parkként is működtethető térrésztől. A Walter Rózsi-villa telken belül, a kerítés mentén kialakított sétányon keresztül érhető el.
A Herczel szanatórium mögötti kert a Space box-hoz és az időszaki kiállítótérhez kapcsolódó szabadtéri kiállítótér. A Space box-hoz vezető nyaktagnál alakul ki a burkolt felületű installációs udvar ami alkalmas ideiglenes pavilonok építéséhez.
A terület gépjárművel való feltárása a Walter Rózsi-villa és a Bajza utca 8. sz. alatti bérház közti bekötőúton történik. Egyúttal innen biztosítható a 6-os és 7-es épületek feltárása is. A mélygarázs a főépület mögötti rámpán keresztül érhető el. Ez a rámpa vezet a műtárgyszállító helyiséghez, s egyúttal ezen keresztül biztosítható a későbbi ütemben megvalósuló mélygarázs elérése is. A szabadtéri parkoló a telek délkeleti nyúlványába tervezett.
Mivel az említett bekötőút szélessége nem elegendő a gyalogos közlekedés mellett kétirányú forgalom kiszolgálására, így úttestbe épített érzékelős közlekedési lámpa irányítja a befelé-kifelé irányuló forgalmat. A Bajza utcai párhuzamos parkolósáv átalakításra kerül: 3 db busznak biztosítunk várakozási helyet, valamint egy kanyarodósáv is kialakításra kerül a mélygarázs elérésére és a feltorlódás elkerülése érdekében. Egyúttal a telekhatár menti járda kiszélesítésére is lehetőség adódik.
ÉPÍTÉSZETI FORMÁLÁS, ANYAGHASZNÁLAT
Az új főépület magas műkő pillérek által kialakított portikusza mögött türkíz színű selyemfényű mázas kerámia burkolatot kap. A kerámiahomlokzat selyemfényű és matt, türkíz színe a magyar szecesszió közeli kiemelkedő épületének kerámiahomlokzatához is igazított (Árkay Aladár), valamint a Herczel, Grünwald házak kertjének levegőjét kívánja megjeleníteni.
E kerámiaburkolat a csatlakozó Herczel szanatórium kváder/ párkányzat/kannelúra rendszeréből származtatott vízszintes, változó magasságú sávrendszerként képez regisztereket. E regiszterek szándékaink szerint megjelenítenek a magyar építészettörténethez köthető tematikus ábrázolásokat, neveket, évszámokat és jeleket. Reliefszerű plasztikaként megjelenhetnek rajta a magyar építészettörténetben jelentős ornamentikák, rajzok, díszítések (pl. sgraffito részletek, homlokzati díszítőfestés részletek, várostérképek grafikái stb.). Az épület önmaga is egy kiállítási interfésszé válik, anélkül, hogy formai interpretálásokkal élne.
A főépület kert felőli földszinti regisztere üvegezett mindkét oldalon a két kerti pavilonok csatlakozásáig. Az üvegezett regiszter fölött emeletmagas kerámiaregiszter fut, ezt zárja le a Grünwald kert felőli oldalon (észak-keleti) a shed tető üveg lanternasora.
A főépület északkeleti irányú shed tetővel fedett, biztosítva az előcsarnok és kiállítóterek megfelelő megvilágítását. A Herczel épület felőli raszterben, amelyben bevilágító felület nincs, futnak végig a gépészeti-légtechnikai vezetékek az épületben, valamint ennek a térnek a ’kinyitása’ biztosítja a teret a Herczel ház I. emeletére felvezető elegáns lépcső számára, mely lépcső szintén északkeleti irányú bevilágítókkal derített. Az I. emeleti átkötés üvegezett kialakítású.
A főépülethez a Herczel- és Grünwald-kertek irányába csatlakozó két üvegezett nyaktaggal kapcsolódó pavilon matt fehér kerámiaburkolatot kap. A kerámiaelemek kannelúrákkal sorolt íves homorú elemek. E homorú elemek fény-árnyék plasztikájával teszi könnyed pavilonkarakterűvé a kerti építményeket. Szoborszerű karakterüket erősíti a minden felületen homogén, hófehér felületképzés. A Space box nagy belmagasságú terét lapostető fedi, míg a rendezvényterem homorúan íves, változó belmagasságú terével a Bajza utca felé tárul fel.
A szanatóriumépületek műemléki felújításon esnek át az építészettörténeti és kutatási eredmények felhasználásával.
FUNKCIONÁLIS TÉRALAKÍTÁS
A terv követi a pályázati programban kiadott funkcionális- és a szanatórium épületekre kiadott elrendezési javaslatot:
Látogatói funkciók:
Az épületegyüttes látogatói főbejárata az új főépület portikusza. A szélfogón át az előcsarnokba lépnek a látogatók/vendégek, ahonnan áttekinthető és közvetlenül elérhető minden látogatói funkció. A főépület terét tömbszerű dobozok tagolják, melyek minden kiszolgáló funkciót, lépcsőt és liftet magukba foglalnak. A bejáratnál található kétoldali ’kubusok’ egyfelől a porta-jegypénztár-szélfogó együttesnek, másfelől lépcsőknek-liftnek adnak teret. Az itt található közlekedőmagok több irányba vezetnek:
A főépület terébe található további, belsőépítészeti elemként kezelt kubusok kávézót, múzeumshopot és gépészeti aknákat/teherliftet foglalnak magukba. A köztük létrejövő áramló flexibilis tér egy olyan multifunkcionális teret eredményez, ami szabadon alakítható a változó igények szerint.
Az előcsarnok tere hátrafele keskenyedig, s a kávézó belső fogyasztótere és a múzeumshop is helyet kap benne. A Grünwald szanatórium irányába terasz kapcsolódik hozzá. A kiállítótér hátrafele szélesedik és a szabadtéri kiállítótér felé nyitott.
Az előcsarnok és a kiállítótér határvonala ettől függetlenül a raszter mentén módosítható, a kiállítási helyigény vagy egyéb rendezvények függvényében. A kiállítási tér ezzel párhuzamosan tekinthető egy összefüggő térként, de akár hagyományos, változatos méretű termek térsoraként is kialakítható a kiállítandó tárgyak/kurátori koncepció függvényében.
A két pavilon egy-egy nyaktaggal csatlakozik a főépülethez. A rendezvényterem nyaktagja az előcsarnok végéből nyílik. A nyaktagban kialakul egy kiszolgáló funkciókat tartalmazó sáv, ami a rendezvényterem terébe is benyúlik mögötte egy kiszolgáló folyosót kialakítva. Ez a sáv foglalja magába a mosdókat, catering helyiséget és a bútorraktárt. A nyaktagon keresztül ez a pavilon önálló bejárattal is elérhető igény szerint.
A space box nyaktagja egy, az installációs udvar belső-fedett tereként funkcionáló előtér, ami egyúttal biztosítja a space box-al való közvetlen kapcsolatát is. Ebbe a térbe érkezik fel a teherlift is, így a space box és installációs udvar közvetlen összeköttetésben áll a raktárokkal, műtárgyszállítóval.
A főépületen kívül a Herczel szanatórium tartalmaz nyitott látogatói funkciókat. A földszinten található étterem és múzeumpedagógia a kiadott alaprajzi javaslathoz képest meg lett tükrözve figyelembe véve a főépülethez való csatlakozást.
A kiállítási terek összekötésére az I. emeleten keresztül kerül sor. Az átkötés és az állandó kiállítás terei teljesen szeparálhatóak a Herczel ház egyéb funkcióitól. A füstmentes lépcsőház áthelyezésével egy olyan közlekedőmag jött létre, ami összeköti az állandó kiállítás tereit, így térileg a többi funkciótól (pl. könyvtár) teljesen szeparált kiállítási útvonal alakítható ki.
Üzemeltetési-személyzeti-raktározási funkciók:
Mind a két szanatóriumépület saját, portával őrzött bejárattal rendelkezik, ezek a fő gyalogos dolgozói bejáratok. A két épület a -1. szinten közvetlen összeköttetésben vannak egymással és a főépület terepszint alatti raktározási-üzemeltetési funkcióval. A pontos személyzeti útvonalak, megnyitások, lezárások a későbbi tervfázisok során építtetővel egyeztetve részleteiben egyeztethetőek, tisztázhatóak.
A raktárak feltárása a főépület mögötti rámpán keresztül lehetséges. A műtárgyszállításra kijelölt zárt helyiség közvetlenül a rámpáról, a mélygarázstól elkülönítve elérhető a -2. szinten. A műtárgyszállítás mellett lettek elhelyezve az 5,5 méter belmagasságú raktárhelyiségek (installációs raktár, tárgykezelő stb.), a műszaki személyzet és a hulladékraktár is. A -1. szinten található, 3,5 méter belmagasságú raktárakkal személyzeti lépcső és teherlift köti össze a -2. szintet. A -1. szinten került elhelyezésre minden egyéb raktárhelyiség (könyvtár raktárai, MÉM és MDK raktárak), melyek egy közlekedőre vannak felfűzve. A közlekedőrendszer közvetlen összeköttetésben van a Herczel- és Grünwald-szanatóriumok közlekedőrendszereivel. Mind a könyvtártól, mind a restaurátor műhelyektől rövid útvonalon elérhetőek a szükséges raktárak.
Péterffy + Dőry architects
A zsűri értékelése a pályaműről ide kattintva olvasható.
Szerk.: Hulesch Máté