A Római Magyar Kulturális Intézet díszvilágítása

A külföldi magyar kulturális intézetek sorban újulnak meg. A modernizált épületek és a színvonalas műsorok egyre nagyobb vonzerőt gyakorolnak, jól szolgálják a magyar kulturális missziót. A külföldi magyar intézetek egyik legpatinásabb helyszíne a Római Magyar Akadémia, amely egy XVI. századbeli palotában van.
Deme László írása

A külföldi magyar kulturális intézetek sorban újulnak meg. A modernizált épületek és a színvonalas műsorok egyre nagyobb vonzerőt gyakorolnak, jól szolgálják a magyar kulturális missziót. A külföldi magyar intézetek egyik legpatinásabb helyszíne a Római Magyar Akadémia, amely egy XVI. századbeli palotában van.

A Tevere rakpartja és a via Giulia közötti Falconieri-palota a környék egyik meghatározó épülete. Ez annak ellenére is igaz, hogy Rómában szinte számolatlanul található ebből a korszakból műemlék, és jellemzően a nem túl hosszú via Giuliában is több templomot fedezhetünk fel. Egyébként sokan úgy tartják, hogy a külföldi hasonló érdekeltségek közül csak a közeli Farnese palotában akad vetélytársa, amely jelenleg a francia intézet székhelye.

A mintegy nyolcvan éve a magyar kultúrát népszerűsítő intézménynek helyet adó palota komplett felújítása a befejező szakaszába érkezett. A külsőleg is megújult épület az eddig betöltött szerepén túl is nagyobb hangsúlyt kapott a nappali látványban. Ezt a rangot szerette volna továbbvinni a tervezett új díszvilágítás az esti városképben is.

A négyemeletes épület mérete, bonyolult felépítése, elhelyezkedése vitathatóvá tette, hogy mit is érdemes megvilágítani. Végül is a következő berendezés épült meg.

A folyó felőli oldal, mely a nyitott belső díszudvart is magában foglalja, az épület legfrekventáltabb része. A díszvilágításnak főleg ezt kellett bemutatnia, hiszen ez a külső szemlélőnek is élményt jelent.

Ugyanakkor nem volt célszerű a baloldali, az előkertet határoló, már a járdáig előrelépő homlokzati részt megvilágítani, hiszen az itteni nátriumlámpás útátfeszítéses közvilágítás jórészt deríti (1. kép).

Az öt szintes homlokzatokat olyan lámpatest elhelyezéssel kellett lehetőleg egyenletesen megvilágítani, ami nem zavarja az udvari rendezvényeket. Így csak a kerítés mellé kerülhettek földre telepített, kis tartókra szerelt fényvetők (2. kép), míg a világítás döntő részét járószintbe süllyesztett lámpatestek adják (3. kép).

A kertet díszkerítés zárja le, melyet szintén láttatni kellett. A vandáloktól való félelem azonban nem a külső megvilágítást, az utcán való lámpatest telepítést szorgalmazta, hanem a az udvar felőli derítést, ezért az oszlopok belső oldalára szereltek fel kisméretű lámpatesteket (4. kép). Az így kialakított világítás negatív képet ad, vagyis a világos homlokzatok előtt még hatásosabban megrajzolja a kerítés sziluettjét (5. kép).

Az épület legszebb és legértékesebb része a palota fókuszában elhelyezkedő Janus - fejekkel díszített, Francesco Borromini által épített loggia (6-7. kép), melyet frekventált világítással kellett ellátni. Mivel azonban még éppen a loggia felújítása nem készült el, a jelenlegi világítás részleges.

Most a csarnokon belüli lámpatestek az oszlopok, boltívek vonalát árnyképként érzékeltetik, míg a kétoldali tetőteraszokra szerelt fényvetők a címert és környékét világítják meg. A végleges világítás a Janus-fejek helyi kiemelésével egészül ki.

Az összesen nyolc szobrot két-két kis teljesítményű és méretű, a felső párkány fölé szerelt fényvető fogja hatásosan láttatni. Vagyis nem csak az udvar, hanem az utca felőli szobrok is világítást kapnak. Ezek ugyan az utca szintjéről nem láthatóak, de távolabbi nézőpontokból feltűnnek és nyilván vonzerőt fognak jelenteni.

A Via Giulia-i fronton egyébként egyelőre csak a főbejárat díszvilágítása készült el.

A statikus díszvilágítás jellemzően fehér színű, azaz fémhalogénlámpás lámpatestek az alkotói. Ezt azért érdemes kihangsúlyozni, mivel az udvari díszkút világítása színes LED-es lámpatestekkel épült meg.

A látványos reneszánsz díszkút medencéjébe három speciálisan kialakított víz alatti 36 W-os, 12 V-ról működő, IP 68 védettségű, 30 fokos félértékszögű lámpatest került (9. kép), melyekkel a medencén kívül a kompozíciót átkaroló feljárókat és a szobrokat egyaránt láttatni lehet előre beprogramozott színváltós világítással.

Miután a díszkút két részre választható, hiszen magát a külön kis medencével rendelkező kutat körülöleli a nagyobb medence, mód nyílt a színekkel is játékosan hol az egybetartozást, hol ezt a különállást bemutatni.

A színeket természetesen bármilyenre lehet választani és sorrendjük, a váltás ritmusa is beállítható, változtatható. Ezt a néhány képet ízelítőnek szánom a kollekcióból (10-14. képek)

A program bármikor elindítható és úgy tűnik az udvari rendezvények, fogadások egyik érdekes desszertje lehet.

A díszvilágítás mellett elkészült a teraszok, a loggia belseje térvilágításának korszerűsítése is.

A palota külső világításán kívül számos belsőtér világítása is korszerűsödött, melyek ismertetésére nyilván lehetőség nyílik majd.

Most mindenesetre örömmel állapíthatjuk meg, hogy a díszvilágítás elérte kitűzött célját, már messziről, a folyó túlpartjáról is észrevehető az épület és vonzza a tekintetet. És miután a világítás színvonala miatt sem kell röstelkednünk, még példát is nyújthatunk, hiszen az esti órákban Róma utcáin sétálgató turisták könnyen megállapíthatják, hogy bizony a nappali látványhoz képest alaposan elmarad a város esti képe főleg a vitatható színvonalú díszvilágítások miatt.

Deme László
műszaki igazgató
Lisys Fényrendszer Zrt.