„Római Part 2100” néven szeptemberben pályázatot írt ki az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK). Az ötletbörzével az IFK a Római Parttal kapcsolatos víziókat, a városon belüli, távoli jövőben betöltött szerepét és funkcióját akarta felmérni egyetemi diákok, a jövő szakembereinek mozgósításával. A nyertes pályaművet kiválasztó bíráló bizottság tagjai: Finta Sándor főépítész, Noll Tamás, a Magyar Építész Kamara elnöke, Szerdahelyi-Németh Klára a Magyar Urbanisztikai Társaságtól, Ongjerth Richárd szociológus, Varga-Ötvös Béla várostervezési közgazdász, Tihanyi Dominika tájépítész, valamint az IFK képviseletében Horváth Emese és Kocsány János. Az egyesület az ötletpályázat győztesét pénzjutalomban részesíti, a nyertes használhatja az IFK által adományozott „IFK Talentum 2013” címet, valamint lehetőséget kap arra, hogy pályaművét a szélesebb nyilvánosság előtt is bemutathassa.
A győztes pályázatot a Budapesti Corvinus Egyetem négy hallgatója, Horváth Bettina, Hrabák Luca, Papp Márton és Városy Dóra Marianna nyújtotta be. „A nyertes csapat azzal emelkedett ki a többi közül, hogy rendkívül alapos helyzetértékelést követően határozta meg a víziót, a megvalósítását célzó koncepciót illetve ennek ütemezését – mondja Takács Ernő, az IFK elnöke - Az árvízi helyzetet figyelembe véve első lépésként az árvízvédelem színvonalas megoldását, majd a lakóterület fenntartható erősítését javasolják, miközben kialakítják a közösségi tereket és a szabadidő eltöltésére ideális rekreációs projekteket is.”
A pályázat koncepciója szerint 2100-ban a Római part „egy árvízvédelmi szempontból védett, közkedvelt természetes rekreációs terület lesz, amely a lakók, látogatók és befektetők által egyaránt kihasználható sport és pihenési funkciókat jelent.” A pályázók úgy látják, hogy ma a part jelenlegi helyzetét tekintve elhanyagolt, szabályozatlan, leromlott, funkcióját elveszített, árvíz által veszélyeztetett terület a politika ütközőzónájában. Azonban természeti környezetével, és egyediségével, a budapesti agglomeráció és általa vonzott idegenforgalom megnövésével jó vásárlóerőt jelent a Római parton létesülő vállalkozásoknak.
Korábban már több mint 2700 ember megkérdezésével készült egy felmérés: ebből az derült ki, hogy a látogatókat leginkább a rendezetlen környezet, a kerékpárút megoldatlansága, az illemhelyek hiánya zavarja, és úgy gondolják, az evezést egyensúlyba kellene hozni más szempontokkal. A megkérdezetteket leginkább az árnyas, fás környezet és a víz közelsége vonzotta.
A terv 2030-ig tartó első ütemében a létrehozandó mobilgát megóvja a területet az árvizektől, így annak egyharmada lakóterületté minősülne. A beinduló ingatlanfejlesztések és a partmenti sétány kiépítése révén többen költöznének oda és a parthasználók száma is növekedne. A 2070-ig tartó második szakaszban zöld közösségi tér, teniszakadémia, termálfürdő kialakítása és nemzetközi jelentőségű evezős fejlesztések következnek.
Az utolsó ütemben (2100-ig) az első ütemes közmű rendezés miatt a Duna vizének megfelelő tisztasága várható, így indokolt a partszakasz rendezése és fürdőzhetővé tétele. A parton végigfutó galériaerdőben kígyózó szalagszerű, pihenésre alkalmas objektum kiépítésével, a termálfürdő vízen lebegő kávézó teraszának bővítésével vonzó és változatos partszakasz kialakítása adja a projekt végkimenetelét.
forrás: Ingatlanfejlesztési Kerekasztal Egyesület