A sárospataki Római Katolikus Bazilika külső rekonstrukciója
A sárospataki bazilika és a kassai dóm közös (HUSK, SARKA) turisztikai pályázatot nyújtott be a két templom megújítására. A sárospataki bazilika rekonstrukciós programjának három fő turisztikai eleme: az oratórium fölötti harangház és harangjáték megvalósítása, a nyugati torony távcsöves városnézési hellyé alakítása, a barokk orgona felújítása hangversenyek rendezéséhez. A megújuló templom Rudolf Mihály DLA építész tervei alapján valósult meg.
"Isten neve a legerősebb torony - ehhez menekül az igaz és üdvözül."1
A Bodrog folyó mellett, Hegyalja és az Alföld találkozásánál fekszik Sárospatak. A település a kora középkorban fejedelmi, majd királyi birtokközpont volt, plébánosa Esztergom alá tartozott.2 A hely „történelmi képeskönyvként" szemlélhető3 századonként fontos oldalakkal, „emléklapokkal,” képekkel. Jelen közlés nem ad lehetőséget ahhoz, hogy a város és a bazilika minden történeti képéről írjak a IX. - XX.4 századig, ami az első 12 képet jelentené. Engedjék meg, hogy alább csak a 13. oldalról - a XXI. század egyik momentumáról szóljak.
13. kép: Az ezredfordulóra a rendszerváltoztatás előtti nyomás alól felszabadult egyház már nemcsak joggal, de eredményesen is felmutathatta szentjeinek tiszteletét. Árpád-házi Szent Erzsébet 800 éves születési évfordulóját 2007-ben ünnepelhettük. A pápa erre való tekintettel – a születés és keresztelés helyének megbecsülésével – basilica minor rangra emelte a pataki vártemplomot.
A sárospataki bazilika és a kassai dóm közös (HUSK, SARKA) turisztikai pályázatot nyújtott be a két templom megújítására. A sárospataki bazilika rekonstrukciós programjának három fő turisztikai eleme: 1.) az oratórium fölötti harangház és harangjáték megvalósítása, 2.) a nyugati torony távcsöves városnézési hellyé alakítása, 3.) A barokk orgona felújítása hangversenyek rendezéséhez.
A teljes külső rekonstrukciót érintő terveink alapján a templom teteje és a nyugati torony felülete is rézfedést kapott. Az oratóriumra oromfalas harangház épült. A harangház oldalain tűzzománc képekkel borított ajtók nyílnak ki a harangjáték idején. A képek alul a Bodrog hullámait idézik, felül pedig rózsák szolgálnak füzérként.
A fix oromfal egyenlő oldalú háromszögek, ill. a kettős hármasságot5 idéző hatszögek szerkesztésével mutat az ég felé, ahol új tűzzománccal díszített életfa/kereszt szolgál. Az oromfal rézlemezzel borított, geometrikus szerkesztésének csomópontjait tűzzománc csillagok szúrják át. Alatta az oratórium négy osztatú ablaka színes művészi festett üveget kapott, elmesélve azt a kevéssé ismert Szent Erzsébet csodát, mikor Marburgban a szent hátrahagyva minden földi hívságot és értéket, szegényeknek és elesetteknek osztott kenyeret egy hideg hajnalon a tűz körül.6 Száját a következő mondat hagyta el (az üvegfestményen szalagdísz feliratozza): "Tegyétek boldoggá az embereket!"
A templom kőmunkái, az ablakok mérművei, a támívek kváderei, a templom lábazati kövei megújultak. Kőlazúrozással, festéssel védelmet kaptak. Pótlásokkal és újrafestéssel felújításra került a homokszínű höbörcsös vakolat. A bazilika körül új süttői kőburkolat készült 12 helyen tardosi kőrózsa gravírozással. A romos rotunda új burkolása szintén tardosi kővel történt.
Rudolf Mihály
1 Perényi Gábor vésette kőbe ezt a mondatot a pataki várban.
2 Szűcs Jenő: Sárospatak kezdetei és a pataki erdőuradalom. In: Történelmi szemle XXXV. (1993) 1-57.
3 Ft. Kuklay Antal ny. körömi plébános, művészettörténész, a Sárospataki RK. Gyűjtemény igazgatójának felvetése.
4 A XX. század jelentős rekonstrukciója Ferenczy Károly tervei alapján valósult meg, mely Détshy Mihály levéltári- és építészettörténeti kutatásaira, Gervers-Molnár Vera és Gömöri János régészeti feltárásaira és kőkutatásaira támaszkodott. Forrás: Magyar Műemlékvédelem 1969-1970, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972., pp. 89-102, 103-141, 143-159, 161-174.
5 lásd Pesti József, SJ és dr. Badiny Jós Ferenc közléseit.
6 Ft. Kuklay Antal művészettörténész határozta meg az ikonográfiai rendet.
