A soproni Papréti Zsinagóga - a BAHCS Művek III. díjas munkája

Bemutatjuk Báger András, Helmle Csaba, Báger Nóra pályaművét, amelyben a műemlék hátsó kertjében, hatásosan és ésszerűen bővíti a Zsinagóga épületét. Megtartja a historizáló épület tiszta, szimmetrikus alaprajzi- és térrendszerét, ehhez szervesen kapcsolja hozzá a kétszintes bővítmény rendeltetéseit.

Műszaki leírás

I – Gondolatok a helyszínről és a zsinagóga épületének helyzetéről

A papréti ortodox zsinagóga beépítése kifordított helyzetben van a környezetéhez képest, hiszen zártsorú környezetben szabadonálló beépítésként jelenik meg. Az utcafronttól hátrébb tolt épület kiemelt helyzetét egyértelműen jelzi a kupola tömege is, mely a Paprét észak-déli tengelyére illeszkedik. Az épület esetlegesen felmerülő térbeli bővítésekor felmerülhet az utcavonal beépítésének gondolata és a zsinagóga tömegének besimítása az utcaképbe. Ez a viselkedés azonban nem oldaná, hanem károsan továbbfeszítené a térbeli helyzet ellentmondásosságát és sértené a zsinagóga feltárulásának látványát.

Az épület hasznosításáról való gondolkodás kiindulópontjaként tehát megállapítható, hogy az utca felől szerencsés lenne, ha megmaradna a zsinagóga épületének eredeti térbeli feltárulása, a szomszéd épületek tűzfalainak jelenlétével együtt. A téri helyzet megfelelő kezelése a hangsúlyozás: a tűzfalak megfelelő kezelésével, mely lehet egységes festés, vagy növényfuttatás is.

A kifordított helyzet térileg izgalmasan magyarázza a zártsorú épületek térbeliségét is, ha gondolatban visszafordítjuk a beépítést és a zsinagóga tömegének helyére udvart képzelünk, a zsinagóga körüli udvart pedig épülettel töltjük fel. A kifordítás és visszafordítás gondolati játéka megfeleltethető az ünnep és a hétköznap viszonyának is.

II – Gondolatok a használati lehetőségekről

A pályázati kiírás – érthetően – nem ad konkrét támpontot a funkcionális használathoz. Amikor tervezőként a hasznosításról gondolkodunk, nem konkrét funkcionális ötletekkel kívánjuk segíteni a Kiírót, hanem egy olyan rugalmas térszerkezet meghatározásával, amely lehetőséget teremt a későbbiekben – a továbbtervezés közös gondolkodása során – pontosított funkció befogadására.

Munkahipotézis: multifunkcionális rendezvénytér / kiállítótér
A zsinagóga épülete ünnepi épület, melyet a közösség elsősorban ünnepnapokon használt. A funkcionális átértelmezés során fontos, hogy a beköltöző új funkció ünnepi jellege megmaradjon. A szakrális épület legértékesebb tere a 13m x 15m alapterületű és 9,6m belmagasságú imaterem, mely ideális méretű multifunkcionális rendezvénytérré, ill. kiállítótérré alakítható. A pályázati tervben szerepeltetett térrendszer és műszaki tartalom komplex és flexibilis működést feltételez, amelynek kiszolgálása a szükséges kiszolgálóterek mellett akusztikai burkolatokat, komoly gépészeti rendszert és egyéb műszaki elemeket igényel. Az anyagi lehetőségek és a konkrét funkcionális használat ismeretében a műszaki tartalom egyszerűsíthető anélkül, hogy a téri kialakítás rendszere változna.

III – Építészeti koncepció 4 lépésben

A zsinagóga lényegi tere a belső szakrális tér, mely a térileg kibővített együttesnek is lényegi, központi eleme marad, ezért az építészeti koncepciót a belső térből kiindulva fogalmazzuk meg.

1. Az egykori imatér átértelmezése
a. Fehér szalag a tér felett: A régi imatér kortárs ünnepi ruhába öltözik, amely az akusztikai hangolás és a természetes fény koordinálása mellett biztosítja a flexibilis használathoz szükséges gépészeti (pl. légtechnikai) és világítástechnikai elemek elhelyezését is: vetíthető és hangolható akusztikai burkolatot helyezünk el 3,0m és 10,0m magasság között. A légies, fehér színű – helyenként egyedi minta szerint perforált – burkolat egybefüggő szalagként félköríves kapcsolattal fordul át a sarkokon. A fehér felületen 4 vetítő segítségével akár összefüggő körpanoráma vetítés is megvalósítható. A fehér szalag és a meglévő fal között kisebb alaprajzi méretű galéria helyezkedik el, ami a burkolat tábláinak nyitásával látogatói galériaként is működhet, a burkolat zárt állapotában szolgálhat az előadók, színészek rejtett átközlekedésére is.

b. Galériaszerkezet eltávolítása: Az eredeti imatér fontos része volt a galéria, melyet a nők és gyermekek számára alakítottak ki. A galéria az eredeti állapotában jelentősen korlátozta a tér átláthatóságát: leszűkítette a földszintről érzékelhető légteret és a ma is meglévő acél oszlopok tovább osztották a teret. Ez a kialakítás megfelelt az eredeti funkciónak, hiszen ott nem volt követelmény a tér akadálytalan átláthatósága. A galéria által leszűkített tér hangsúlyozottan vertikálissá vált, ami összhangban volt a szakrális funkcióval. A galéria eredeti állapotban való visszaépítése azonban akadályozná a tér használhatóságát ezért javasoljuk a megmaradt acélszerkezet eltávolítását. A tér eredeti kialakításának jelzése céljából a galéria kontúrját jelöljük az új padlóburkolat felületén. A teherátadás a padlóburkolaton keresztül a meglévő pontalapokra biztosítható, így a pillérek eredeti támaszkodási pontjai használhatók lesznek bármilyen a térben épített installáció számára is.

c. Új padlófelület: Az imatérben a fehér szalag mintázatával összhangban egyedi mintázatú nagy teherbírású kő padlóburkolatot helyezünk el, mely flexibilisen használható. A padlófűtéssel ellátott padlóburkolat egy szőnyeg leterítésével akár zenés baba-mama programok megtartására is alkalmas lesz.

d. Kiállítási falak: A földszinti falfelületek kiállítási falként is működhetnek, melyek megfelelő megvilágítása a galéria peremén végigfutó világítási sínről biztosítható.

2. A műemlék épület méltó felújítása, kisebb módosításokkal

a. Homlokzatok: Az épület külsejének kialakítása a műemléki szempontok figyelembevételével az eredeti állapot rekonstrukciójaként történik. Kisebb módosítások szükségesek a megfelelő földszinti kapcsolatok biztosítása miatt.

b. Belső terek: A belső terek jelenlegi lepusztult állapota elevenen megjeleníti az épület történet. A belső falat nem vakoljuk vissza, hanem a meglazult vakolati részek eltávolítása után állagmegóvó felületkezeléssel látjuk el. A rusztikus téglafelületek élettel teli nyers ereje mellett új padlóburkolatok és gondosan megtervezett kortárs építészeti elemek teszik a teret maivá.

c. Eredeti bejárat: Az utca felőli eredeti megközelítési irányt is rekonstruáljuk: a főbejárat újra megnyílik és bizonyos rendezvényeknél, illetve istentiszteletek során az épület az eredeti használatnak megfelelően is működhet.

3. Új kiszolgáló épületszárny elhelyezése

a. Új épülettest: A kifordított beépítés logikájának folytatásaként a zsinagóga déli fala mentén, a nyugati és keleti telekhatárok közé beékelődő új épülettestet helyezünk el, mely a földszinten tartalmazza a rendezvénytér-funkcióhoz szükséges méretű aulát, az emeleten pedig a kiszolgáló funkciókat: előadói öltözőket, mosdókat, irodát. Az új épülettömeg karakteres építészeti elválasztást képező nyaktagon keresztül kapcsolódik a zsinagóga déli homlokzatához.

b. Alapozás: Az új épülettömeg alapozása szerencsésen eltávolodik a meglévő épületektől, ami gazdaságosabb és biztonságosabb építkezést tesz lehetővé.

c. Látogatói bejárat, aulatér: Az épület földszinti aulája térileg a kert folytatásaként értelmezett. A látogatói bejárat a zsinagóga keleti fala mellett lévő udvaron keresztül közelíthető meg. A bejárattal szemben a kerítés bővületeként megfogalmazott blokk tartalmazza a mosdókat, a telekhatár mentén húzódó falon szekrényes ruhatár helyezkedik el. Az épület kis mérete és flexibilis használata miatt nem szükséges állandó recepciót üzemeltetni, a porta-információ funkciója mindig az adott rendezvényhez illeszkedően könnyed gurulós pulttal szolgálható ki. A kiállítótérként is használható átlátható aulatér természetes megvilágítása a déli oldalon hozzá kapcsolódó átrium-udvaron keresztül történik. A rendezvényterem rövid nyaktagon keresztül közelíthető meg az aulából.

d. Gazdasági bejárat és művészbejáró: A kifordított beépítés eredményeként a zsinagóga nyugati fala és a szomszédos épület tűzfala között szűk sikátor alakult ki. Ez a feszített téri helyzet kiválóan alkalmas arra, hogy külön művészbejárót és gazdasági bejáratot biztosítsunk rajta keresztül, így a keleti homlokzat melletti tágasabb udvar funkcionális helyzete tisztább marad. A gazdasági bejárat közvetlen kapcsolatban van egy általános raktárral, ahonnan kiszolgálható az előadóterem flexibilis működése.

e. Emelet: Az emelet egy jó bevilágítású flexibilis tér, amelyben igény szerint kialakíthatók irodák, előadói öltözők. Az emelet a gazdasági bejárat felől közelíthető meg lépcsővel és lifttel. A rendezvénytér galériája szintben megközelíthető az emelet közlekedőjéről. Az emelet lapostetős tömege határozottan fellép, és építészeti hangsúlyt képez a két bejárat irányából: a látogatói bejárat felöli kocka arányú tömeg szekciótermet tartalmaz, a gazdasági bejárat felöl keskenyebb tömeg légtechnikai gépházat rejt.

4. A kert életre keltése

a. A kert: Az épület körüli kert jó lehetőséget teremt arra, hogy élő kapcsolat alakuljon ki az épület és az utca, illetve a Paprét között. A tervezett bővítés hátrahúzásával sértetlenül megmarad a szabadonálló karaktere és a keleti homlokzat melletti udvar is megőrzi kellemes nyitottságát. Az előudvarként működő külső tér puffer-zónaként működik az utca és az aula között és jó térarányai miatt kültéri tevékenységek folytatására is alkalmas.

b. Funkcionális kerítésfal: A kert sokrétű használatának biztosításához szükség van kiszolgáló, tároló helyiségekre, melyek rugalmasan elhelyezhetők a szükséges helyeken építménnyé bővíthető funkcionális kerítésfalban. A kerítés befelé terjeszkedő viselkedése idézi az eredeti állapotban meglévő a kerítéshez tapadó funkcionális építmények emlékét.

c. Tiszta térbeli koncepció: Fontos, hogy a kertbe érkező látogató is könnyen megértse a térbeli bővítés logikáját, könnyen el tudjon igazodni és otthonosan érezze magát a kertben és épületben. A téri egységet egyrészről a középpontban elhelyezkedő, továbbra is jellemzően zárt homlokzatú zsinagóga képezi, másrészről a plasztikusan megszerkesztett körbefutó kerítésfal, amely külső térben kerti tárolóként, külső ülőpadként működik, belső térben pedig ruhatári tárolófalként, mosdóblokként, ill. épületüzemeltetési egységként. A két térfal között alakul ki az a folytonos tér, amelyben egy átlátszó üvegfal képez határt aula és kert között, így a fizikai átjárás és vizuális kapcsolat maximálisan biztosított.

d. „Lebegő” épülettest: Az aula felett elhelyezkedő épülettest, mint a földtől elemelt – ráhelyezett – tárgy jelenik meg. Homlokzatai zártak, gondolatilag a belső rendezvénytér fehér szalagjának pozitív párjaként is értelmezhető. Homlokzata művészien perforált fehér fa burkolat, mely a belső téri falburkolathoz hasonlóan vetíthető, így az előkertben akár kültéri vetítések is tarthatók. Az előudvar felé forduló homlokzat kialakítása finom építészeti hangsúlyt képezve hívogatja az épület látogatóit.

IV – Környezettudatosság, épületgépészeti lehetőségek

A XIX-XX század fordulóján épült magyarországi zsinagógák építészeti és műszaki megoldásaira jellemző, hogy koruk legkorszerűbb műszaki megoldásait tartalmazták. Ez többek közt a karcsú acélszerkezetek beltéri alkalmazásában nyilvánult meg. A zsinagóga átépítésekor, bővítésekor lehetőség nyílik arra, hogy átgondoljuk és újraértelmezzük az épület működését, műszaki megoldásait a fenntarthatóság szempontjainak megfelelően és a régi épületet a XXI. század műszaki követelményeinek megfelelően újítsuk fel. A fenntarthatóság és környezettudatosság elveinek érvényesítésére a következő javaslatokat tesszük:

a. Újrahasznosított és újrahasznosítható építőanyagok alkalmazása: A „ráhelyezett” új épülettest falszerkezetei előregyártott-újrahasznosított fa paneles építési rendszerrel épülnek. A funkcionális kerítésfal építése bontott tégla anyagból történik.

b. Hőszigetelés: A zsinagóga épület hőszigetelését mindenképp érdemes mérlegelni. Külső oldali hőszigetelés a műemlék épületen nem lenne szerencsés ezért belső oldali hőszigetelést javaslunk. A volt imatér várhatóan nem folyamatos használatú ezért a gyorsan felfűthető belső oldali hőszigetelés jó műszaki megoldásnak tűnik. Nagyobb mennyiségű pára képződése nagy létszámú rendezvények esetén várható, ilyenkor azonban a légtechnikai rendszer biztosítja a pára elszállítását. Az új építésű épületrészek térhatárolása emelt hőszigetelési képességű szerkezetekkel történik, így megcélozható az alacsony energiás működés.

c. Árnyékolás és szoláris hőnyereség: Az új épületszárny déli homlokzata ideális helyzetben van: ezen a homlokzaton érdemes nagy üvegfelületet alkalmazni, amely által jelentős téli szoláris hőnyereség realizálható. A nyári felmelegedés ellen külső árnyékoló rendszer nyújt védelmet.

d. Fűtés és hűtés rendszerei: Az épület fűtésének és hűtését talajszondás hőszivattyú-rendszer szolgálja ki. A keleti homlokzat melletti előkert ideális hely a talajszondák (akár későbbi ütemben történő) elhelyezésére. A új épületrész déli tájolás felé nyitott lapostetején napkollektorokat és napelemeket telepítünk, melyek csökkentik a talajszondás fűtési rendszer és a használati melegvíz fogyasztás energiaigényét.