Épületek/Középület

A szegedi sportcsarnok bővítése

2002.03.06. 14:15

"A főszerkezet mellé jobbról, balról a meglévő kopilit üvegfal bontása után olyan sík lefedésű, lábakra állított tömeget emel, ami lehetővé tesz a meglévő lelátók hátrafelé történő bővítését s ilyen formán az ülőhelyek száma több mint kétszeresére nőhet." Rantal János tervei alapján, ötezer fôs lelátokkal bővült Szeged sportcsarnoka a KÉSZ Kft. kivitelezésében.

A hetvenes évek elején épült csarnok előélete metaforikusan is szögedi. A néhai Dávid Károly nagyvonalú, egyetlen ív lendülete alá komponált sportuszodát tervezett. Ámde. A monolit vasbeton szerkezetet a kivitelező nem vállalta. Az áttervezés eredménye fém nagyszerkezet lett. Amit viszont tükörképben alapozott le a kivitelező. A hibát kijavították. A ház megfordult. Ezzel viszont vagy hetven centivel lejjebb sikeredett a padlóvonal. A ház tehát gödörbe került. (Elvtársak, vannak még hibák.) Élő bizonyság, hogy ma is hat grádicson lefele menve érjük el a főbejáratot. Később viszont az derült ki, hogy az altalaj olyan cudar, hogy a statikusok nem merik vállalni a medence repedés-mentességének szavatolását. (Az uszodát eredetileg nem erre a telekre tervezte az építész.)

Így végül a sportuszodából menet közben tornacsarnokot kellett csinálni. Így is működött mostanáig. Eltekintve attól, hogy időközben mellé szutyakoltak egy nyitott medencét, mely fölé a hideg időben pneumatikus sátrat emelnek. Az öltözőket azonban be kellett gyömöszölni a csarnok fölszintjére. Ami végtére működött is, eltekintve a szellőző rendszertől, ami néhány használat után jóvátehetetlenül bemondta az unalmast. No meg attól, hogy az 1200 főre tervezett nézőtéren kupamérkőzések idején két-három ezren szorongtak. A Pick kézilabdásai számára a meccsek izzasztóan forró hangulata tehát eleve be volt építve a belső térbe.

Két éve a város az ISM pályázatán annyi pénzt nyert, hogy bedobva a ráeső felet, belevághatott a bővítéssel összekapcsolt korszerűsítésbe. Rantal János elgondolása valójában már a pályázat beadásakor készen volt. A főszerkezet mellé jobbról, balról a meglévő kopilit üvegfal bontása után olyan sík lefedésű, lábakra állított tömeget emel, ami lehetővé tesz a meglévő lelátók hátrafelé történő bővítését s ilyen formán az ülőhelyek száma több mint kétszeresére nőhet. Ezen tülmenően mindkét oldalon visszahúzható mobil lelátókat is alkalmaz. Így további mintegy 800 ülőhelyhez juthat.

Az elgondolást a végleges tervbe sikerült töretlenül belevinni. Az állóhelyeket is számolva a csarnok teljes befogadóképessége közel ötezer főre emelkedett, és a mobil lelátók visszahúzása esetén a küzdőtér keresztirányban párhuzamos játékok szervezésére is alkalmas. A bővítés a lelátók mögött tágas elosztótereket eredményezett. Hála annak a két külső lépcsőnek, amit a tervezô a Temesvári körúti szárny végén alkalmazott, a csarnok kiürítése gyorsan és torlódás nélkül megoldható. Az avatás alkalmával a csarnokot zsúfolásig megtöltő közönség ezt remekül igazolta is.

A teljesen új, japán-amerikai szellőzőberendezés kifogástalanul működik, és a közeljövőben hűtő egységgel is kiegészül. Az olasz műanyag űlések tetszetősek és kényelmesek. A szlovák gyártmányú mobil lelátó szerkezete ugyan még "posztszovjet esetlen", de megbízható. A fővállalkozó KÉSZ ugyan önkényesen belekotort a külső lépcsők szerkezeti megoldásába, amikor a külső lépcsők gyártmánytervét készítette, meg elnézte a konzolgerendák szintjét is, amely a tervhez képest így majd´ harminc centivel magasabbra került, s ezért az árkád alatti felület alzatbetonjára burkolat nem kerülhet (lévén az ajtók kifele nyílók) - de amúgy valóban lendületesen dolgozott.

Tanúsíthatom, hogy Angliában egy ház - már ötven éve is - akkor számított késznek, ha a környező pázsit zöld volt. Ebben az esetben, minthogy az avatás havas télben történt, ezt el lehetett sumákolni. A megjelentek nem láthatták, hogy nem hogy a parkosítás, de még a finom terprendezés is hátra van, meg a parkolókat is meg kell még építeni. De remélhetően nyárra kész lesz ez is, az is. Meg talán marad pénz még arra is, hogy az épület örökölt kopottságát és az akkori kivitelezés mindmáig őrzött slampetségeit is eltüntessék. Már csak azért is, hogy a város végre őszintén mondhassa el azt, amit anno az újságok megelőlegeztek. Van korszerű sportcsarnoka.

Rantal János és csapata (Csépe László építész és a társtervező Szél Attila, Német Sándor, Karsai Ferenc, Magosi Zsolt, Lakatos László, és Szabó Józsefné) szépen és célratörően játszott. A Déli Sport 2002 február 8.-i száma írja: "Az avató pogramba talán belefért volna az ő bemutatásuk is." Mentségűl legyen: emlékezetem szerint ez a Kossuth-díjas Dávid Károly esetében is elmaradt. Igaz, az még bőven a komenezmusban történt.

(borbeni)