A Széll Kálmán tér rekonstrukciója, az A1 Építésziroda V. díjas terve

A Széll Kálmán tér rekonstrukciójára kiírt pályázaton V. díjban részesült Fazakas Bálint és Kürtösi Péter koncepciója, amely az átlátható közlekedés jegyében a főbb áramlási irányokat hangsúlyozó, dilatált betonburkolatot vázol fel a területre, valamint a metrókijárat legyező-épületének átalakításával és a Várfok utcai rézsűre tervezett új szolgáltató épülettel biztosítja az igényelt funkciókat.

Részletek a műleírásból

Koncepció

A Széll Kálmán tér Budapest egyik fő közlekedési csomópontja, a gyalogosforgalom és a tömegközlekedés találkozási területe. A terv alapkoncepciója az átlátható közlekedés, mind gyalogos, mind tömegközlekedési és kerékpáros formában.

Gyalogos átvezetések

A főbb közlekedési irányok kiadják azokat a csomópontokat, ahol koncentráltan kell megoldani a síneken való szintbeli átjutást. Ezeken a helyeken különböző, a forgalmi igény szerinti szélességben fut át a burkolat. Az irányok bejelölésével kialakul egy téren átvezető fő közlekedési irány, a Csaba utca és a Retek utca vonalában. Ezt figyelembe véve határoztuk meg a gyalogos átvezetések szélességét. A II. fejlesztési ütemben tervezett Csaba utcai lesüllyesztés és alagút is ezt indokolja.

Osztott, összefüggő tér

A teret nagy forgalma és fő közlekedési funkciója miatt minden irányban jól átjárható egységként kezeljük, és homogén betonburkolattal látjuk el. A burkolatot dilatációkkal osztjuk, amelyek finoman mutatják a fő közlekedési irányokat. A fő irányok közti területek sugár irányú felosztása reagál a tér meghatározó jelére, a legyező formájú metró kijárati épületre.

A megfelelő tájékozódást segítve a közlekedési csomópontokban burkolatra festett, irányba állított piktogramok, és információs táblák helyezkednek el, melyek a tér tömegközlekedési rendszerét magyarázzák. A bemutatott téli kép a hóesésben kitaposott lábnyomokkal jól mutatja a jelenlegi fő közlekedési útvonalakat.

Metró kijárati épület

A metró kijárati épületének legyező formájú vasbeton héjszerkezete a tér jelképe. A tervben ennek megtartását javasoljuk, ugyanakkor a közlekedést zavaró, alacsony belmagasságú lepényrészt elbontjuk. A jelenlegi kialakításban az utasforgalom útjában áll a földszinten lévő épülettömeg. A vasbeton héjszerkezethez illeszkedve olyan tömeget hozunk létre, amely - reagálva a tér fő közlekedési irányaira - kiszélesíti az utat a gyalogosforgalom számára, ugyanakkor az üzemeltetéshez szükséges funkciók elhelyezhetőek benne.

Új szolgáltató épület

A tervezés során az egyéb szolgáltató funkciók egy tömbben történő elhelyezése mellett döntöttük, amit a Várfok utcai rézsűbe integrálunk. Az épület a terep adottságait követve horizontális kapcsolatot teremt a térszín és a Várfok utca között. A rézsű megszüntetésével közvetlenül a támfalba ékelődik, és a metró kijárati épület vasbeton héjához illeszkedve vasbeton szerkezetekkel oldja meg a térelválasztást és a térlefedést is. A 61-es villamossín fölött átnyúló födém és lépcső kapcsolatot teremt az új metró kijárati épülettömbbel. Az alatta lévő terület központi információs pontként és fedett villamosmegállóként funkcionál. A részűben elhelyezett épület részekén fedett, kültéri mozgólépcső, lift és lépcső vezet fel a térről. A földszintre üzletek, információ, nyilvános wc és vendéglátó egység került, az emeleten a Várfok utca szintjén a kétszintes vendéglátó egység második szintje várja a vár irányából a térre érkezőket.

Meglévő épület a Várfok utcában

Az épület a tér szélén, a 4-6-os villamosok és a Várfok utcai buszok végállomáshoz közel helyezkedik el, ezért a benne lévő vendéglátó funkció helyett a teljes épületet a szükséges BKK funkciókkal töltöttük fel. Az épülethez nem illeszkedő melléképítményt lebontottuk, és új bejáratot alakítottunk ki a Várfok utca felől. Az épület homlokzatán nem változtatunk, a homlokzatburkolat tisztítását javasoljuk.

Térbútorok

A bútorok, fedett megállók, információs táblák a homogén beton burkolathoz illő, abból kiemelkedő, anyagában és színében teljes mértékben megegyező kialakításúak, és igazodnak a burkolati dilatációkhoz.

Óra

A téren kiemelt szerepet kap az óra, melyet a metró kijárati épülettel szemben a tér súlypontjában helyezünk el. Az új jel egyben tájékozódási, információs elemként is szolgál.

Zöldfelület

A tér szélein lévő kieső területekre a dilatációs osztást követve változó magasságúra nyírt, városi klímát viselő növényzetet telepítünk. A téren a főbb közlekedési útvonalakat nem zavaróan, az ülőbútorokba integráltan helyeztünk el árnyékot adó fákat.

II. ütem

A II. ütemben megvalósul a Csaba utcai alagút, amely szintbeli kapcsolatot teremt a Krisztina körút és a Széll Kálmán tér között. A tér alatt épített P+R parkoló biztosítja a forgalmi igények kielégítését. A szabályozási tervnek megfelelő zöldfelületi arányt a kieső részeken növelt zöldfelülettel és füvesített vágányközökkel biztosítjuk.

A Bíráló Bizottság értékelése

20. sz. pályamű

Városszerkezeti szempontból a terv igazodik a tér kialakult szerepéhez és jellegéhez, azt nem kívánja átalakítani, tiszteletben tartja a kialakult terepadottságokat és a meglévő térfalakat. Az új beépítések helyszínéül, sok pályázó tervéhez hasonlóan, a Várfok u. menti rézsűt jelölték ki a tervezők. Ennek kétszintes megoldása azonban felveti azt a kérdést, hogy a tér arculatát jelentős mértékben meghatározó, markáns postaépület látványát a gyalogos nézetekből az új beépítés jelentős mértékben takarja, ugyanakkor ez az épület nem ad olyan vizuális élményt, többletet, ami indokolná ezt a gesztust.

A metró felszíni csarnokának átalakítása érdekes, újszerű megoldás. Bár elbontja a mai, az eredeti koncepcióhoz tartozó keresztszárnyat, az új „lebegő” tetőzet attraktív eleme a látványnak. Az átalakítás komoly előnye e mellett, hogy az épület fő közlekedési irányok felé felnyílik, a metró-buszállomások kapcsolatát a mainál jóval kedvezőbbé teszi. A terv nemigen foglalkozik a tér látványát jelentősen befolyásoló reklámokkal. Ilyen helyen a reklám lényeges látványképző elem.

Maga a tér felülete neutrális. A Várfok utcai járdát előnyösen megszélesíti a tervezett támfal-épület bejárati előtere. Az itt kialakított kilátó- és kávézó terasz méltó fogadóhelye a Várból érkezőknek. A tér alaprajzi és formai kialakítása kiemelt hangsúlyt ad a „legyezőépületnek”, térkapcsolatokra utaló felület-ornamentikával.

A terv villamoshálózati szempontból a kiírásnak megfelelő, de a füves vágányok létesítése nem javasolt, és beruházási költség szempontjából nem is vállalható. A Vérmező út alatti ágon a visszafogási lehetőség a rajzokon nem látható, de beilleszthető. A további közlekedési ágak közül a terv az autóbusz-közlekedést a kiadott mintaterv alapján készítette el.

A terv meghatározó eleme a Várfok utca felől a tér közepe, a metróépület felé benyúló építmény szerkezet, amelyen keresztül a metróállomásról kilépve közvetlenül fel lehet sétálni a tér felsőbb szintjeire. Az építmény ugyanakkor a köré telepített zöldfelülettel együtt a tér Vérmező - Várfok utca felőli sarkát kihasználatlanná teszi. A tér felső szintjeinek elérését biztosítja ugyanakkor az új Vérmező utcai lépcső, ami előnyösen kihasználja a térszerkezetet. A terv mozgólépcsőt és liftet egyaránt beépít a Várfok utca felőli oldalra, elrendezésük és kialakításuk megfelelő és átgondolt.

A tér belső gyalogos kapcsolatrendszerében több gyalogosirány egyértelműen kijelöl a terv, ugyanakkor más irányok esetén, így a metróépület – Dékán utca, a hűvösvölgyi és nagykörúti villamosok közötti kapcsolat nem ábrázolt, az erős gyalogosforgalmukat fák akadályozzák.

A metróépület tekintetében ugyanakkor az előre és oldalra, a tér centruma felé történő megnyitás egyértelműen hozzájárul a tér kapcsolatainak erősítéséhez. A második ütemben a P+R parkolót úgy alakítja ki, hogy a rámpák közúti csatlakozása forgalomtechnikai szempontból nem kezelhető szituációt hozna létre.

A zöldfelületek kérdésében támogatható a tér sarkaiból leeső területek parkosítása, de a vágányok füvesítése a fenntarthatóság és főleg a tisztíthatóság problémája miatt nem látszik jó megoldásnak. Ugyanez vonatkozik a térbe benyúló épület zöldtetejére. A Széna tér rendezésére reálisan megvalósítható kertészeti javaslatot ad.

A költségek tekintetében a benyújtott anyag elfogadható becslést ad. Ütemezhetőség szempontjából megfelelő, hogy az első ütem alatt a tér továbbra is működhet. A második ütem sem igényli költséges struktúrák elbontását, a P+R-t leszámítva csekély zavarás árán megvalósítható.