A Szent András Iskola négy karaktere
A JASSÓ Építészműhely tervezői a szentendrei egykori Teodorovics kúria épületében működő Szent András Iskola műemléki felújítása és bővítése során az iskola tereinek karakterét különböző személyiségtípusoknak megfeleltetve alakították ki, abban bízva, hogy az épületet használó diákok és tanárok megtalálják a számukra leginkább otthonos téri helyzeteket. A tervezési koncepciót Jassó Sándor vezető tervező ismerteti.
Iskolaépület_nevelés
A Teodorovics kúria az iskolaegyüttes legkorábbi épületrésze, mely épület megépülésekor, a XIX. század elején tekintélyes megjelenésével kiemelkedett Szentendre belvárosi épületei közül. Az épület városi helyzete ekkor határozódott meg: az utcafrontra épült L alakú épület klasszicista homlokzattal kapcsolódik a városi térhez és a kert felőli kő oszlopos tornác kapcsolja a belső udvarhoz. Ez a telekhatárra kitett elhelyezés és belső udvari tornác jelentik az alapját a bővülő iskolai élet további építészeti folytatásának. Először az utcafront bővült további eklektikus szárnnyal a XX. század elején, majd a század végén keretes beépítéssel bővült tovább az iskola a belső udvar irányába. Ebben az új beépítésben Szuromi Imre folytatta a belső udvar felőli tornácot, így az új tantermi épületszárnyak és a tornatermi bővítés a körbefutó tornác alatt végigjárhatókká váltak. Ezáltal létrejött egy olyan körbezárt udvar, mely körben tornáccal kapcsolódik a belső helyiségekhez. A keretes beépítésű, tornácos udvar lett maga az iskola fő zsibongója.
A Teodorovics kúria épületrész most felújított terei, a kis zsibongó és a kis tornaterem ehhez a tornácos udvar-zsibongóhoz kapcsolódnak. A földszinti helyiségek közvetlenül elérhetők az udvar irányából. Az új kis zsibongó, mely egy kisebb léptékű találkozási hely, szünetekben a gyerekek részére, oktatás után a szülők-gyerekek részére biztosít kikapcsolódásra, várakozásra lehetőséget. A kis tornaterem rendezvények esetén közvetlen összenyitható a tornáccal, vizuális kapcsolattal az udvar felé. A tornác a belső közlekedőben folytatódik, melyre ráfűződnek a tantermek és az új emeleti tanári.
A múlt század végi bővítésnél megjelent egy új szemlélet az oktatási terek alakításában. Ezt a szemléletet Kismarty-Lechner Kamill előremutatóan fogalmazza meg a XX század közepén:
"Hosszú ideig az iskolaépületnek csak higiéniai és egészségügyi kérdéseivel foglalkoztak, a pedagógiai sajátosságok figyelembevétele nélkül, pedig az iskolaépület nevelési eszköz, mely segíti vagy akadályozza a nevelőt... Az iskolaépület épp úgy nevelési eszköz, mint például a könyv. Az iskolaépület és nevelés az alap, melyből a tervezésnek ki kell indulnia."[1]
Kismarty-Lechner Kamill iskoláiban kiemelt szerepet kaptak a zsibongók, a szünetekben eltöltött idők helyei és azok a terek, ahol a gyerekek felszabadultan bolyongani tudnak, mint a természetben. Mindez átláthatóan, biztonságérzettel. A szentendrei iskola jelen felújításánál ezt a már jól kialakult zsibongó elrendezést szándékoztam folytatni, a történelmi rétegek felerősítésével és az egyes terek karakterének hangsúlyozásával.
Négy tér_négy karakter
A Teodorovics kúria iskolafelújításánál négy tér jelenik meg, négy saját karakterrel. Ahogy egy személyiségben jelen vannak különböző személyiségtípusok, így egy épületen belül megjelennek a különböző építészeti karakterek.
- Az utca felé forduló klasszicista homlokzat, mely a városi tér része, felújított részleteiben újult meg, újrahúzva a párkányt, kőrestaurátori finomsággal visszaállítva a pilaszterek fejezeteit. Egységes halványzöld színben, hogy az iskolaépület tartása megjelenhessen és a tagozatok plaszticitása érvényesülhessen. Ez az a tér, ahol a beszéd, a folyamatos közlés a legjellemzőbb. A homlokzat térbeli díszítései egyfolytában verselnek. A szangvinikus karakter helye.
- A következő tér a belső kis zsibongó, a felújított kapualjjal, lépcsőházzal. A találkozások, a felfedezések terei. A fehér térben vidám színekkel mozognak a leülők. A falon felszínre kerültek a XIX. századi kúria díszítő falfestései és ide gyűjtöttük össze a további helyeken megmaradt falfestés-fragmentumokat, múzeumi világítást adva a falfestéseknek, falaknak, további kiállítások részére. A zsibongó területéről több réteg mélyen előkerült és letisztított betonmozaik lapok a kapualj burkolatának felületét adták ki. Oda átkerülve, a századokkal korábban készített, könnyed mintáikkal fogadják a belépőt. A kis zsibongó az a tér, ahol lehet nézelődni, lazítani, kikapcsolni, történik ami történik. A flegmatikus karakter helye.
- A kistornaterem tere egybenyitható a törtfehérre festett kőoszlopos tornáccal. A meleg, faburkolatos belső tornatermi tér, a belső udvar perisztil oszlopsorával. A játék tere és az oszlopok közötti futkosás tere, Páli Szent Vince óvó tekintetével. A tornaterem, ahol a cselekvés, a tett a legfontosabb, a megélt tevékenység. A mozgásban lévő koncentrált figyelem terme. A kolerikus karakter helye.
- Az új tanári az eddigi padlástérben kapott helyet. Összegyűjtettem a tetőszerkezet megmaradt ép szarufáit, ezekből kiegészítve a meglévő állószékek szerkezetét. Találkozik a bebarnult, oxidálódott, csorba gerenda és a fűrészelt új fa szelvény. Régi szegekkel és új csavarokkal. Történelmi hátteret adva a tanárok színes székeinek – a tanárok színes világának – egyben összetartva a változatos közösséget. A tanári, ahol át lehet gondolni történeteket, elmélyülni, befelé fordulni. A melankolikus karakter helye.
Kommunikáció_interakció
A jelen vibráló digitális világában a legújabb kutatások szerint a fiatalok figyelme 8 másodpercig irányul egy témára. Az iskolába már az a generáció érkezik, illetve nő bele, akik figyelme ennyire felvillanó helyzetekben van jelen, nagyon gyakran az egysíkú digitális világban. Az iskola épületével, ami a folyamatos kommunikáció helye, lehetőségünk van a személy minden érzékszervére hatni. A képi világból kiléptetni a téri világba. Azt próbáltam elérni, hogy ez a téri világ, ezek a téri karakterek felerősítsék a belső személyiség jellemzőit. A lerövidült idő alatt olyan helyzetekbe akartam hozni a diákokat, mely a személyiségükhöz legközelebb álló karaktert erősítik. Remélve, hogy abban a térben, ahol számukra otthonos, több időt töltenek el, ezáltal érzelmileg erősödnek. Így a 8 másodperces világból kapcsolatba kerülnek a múlt felé tágított világgal. Természetesen a teljes iskolaépület jóval többféle, egyben vegyes karakterrel rendelkezik. A mostani felújításnál ezt a négyet emeltem ki, úgy tekintve, hogy a tanári közösség és a gyerekek közössége egyaránt része az iskola közösségének. A tanári közösség az elmélyült munkára és a kikapcsolódásra alkalmas tanári térben tud összetartozóan erősödni. A tanári helyiség érzelmi üzenete közvetve hat a gyerekekre.
Ami évszázadok alatt épült be és került felszínre az épületnél, a részletek és karakterek, úgy változnak a gyerekek pár év alatt ezek között a karakterek között. Bízva, hogy hat rájuk és érzékenyen bontakoztatja ki feltáruló személyiségüket maguk és egymás felé.
Jassó Sándor
[1] Kismarty-Lechner Kamill: Tanulmányok; Balázs Mihály DLA írása: Iskola mozgásban, Kismarty-Lechner Kamill zsibongói. BME Építőművészeti Doktori Iskola Építészet és oktatás kutatócsoport tematikus kiadványa, 2019-2020
