A Szerencsi Csokoládé öröksége - Nosztalgiatermékek csomagolásának és arculatának kialakítása

Klausz Andi,
Moholy-Nagy László formatervezési ösztöndíj beszámolója

Klausz Andi
Moholy-Nagy László formatervezési ösztöndíj beszámolója

Elsőéves munkám vázát a nemzetközi és magyar csokoládék világának tanulmányozása határozta meg. A csokoládékat előállító cégek legtöbbje a boltok polcain kiporciózva kínálja áruját, manapság ritka, hogy saját boltból, saját, kimért árut vehet a vásárló. Feladatom ezért, olyan kis „egység” megalkotása volt, amelyben a vásárló választja ki a vágyott portékát. Dobozom átlagos mennyiségre méretezett, s készült belőle szimpla és dupla prototípus is.

A képek témái nem a megszokott módon kapcsolódnak az ünnepekhez. Sőt, inkább egyéni, emberi dolgokat és élethelyzeteket, jelesül az udvarlást, a nyaralást, vagy a gyermekszületést illusztrálják. A mai trendektől eltérően, a rajzokkal inkább emberi esendőségünkre koncentráltam, így a figurák korántsem divatosak, s nem kifejezetten szépek; inkább afféle mesés, régi világot közvetítenek, s nem a mai fogyasztói kultúrát idézik.

A koncepció az első évben még nem forrott ki kellőképp, így egyfelől kicsit kontúrosabb, mesésebb; másfelől pedig, lazább, lazúrosabb, félkészhatású úton indultam el. A második évben változtattam ezen, így nyitottabbá, levegősebbé váltak rajzaim. A kézi jellegű betűtípusok helyett, csöppet modernebb fontokat használtam, így emeltem mai közegbe a régimódi designt. Célom ugyanis, nem a múlt önmagáért történő megidézése, hanem a jelen és a múlt kapcsolatának megteremtése volt.
A dobozok, a táblás csokoládék és az arculat minden apró és járulékos elemével, egyfelől nosztalgikus hangulatot kívántam teremteni, olyan időkre emlékezve, amikor a manualitás alapvető erény volt. Másrészt a mai trendek apró jeleit az új arculatba rejtve mégis azt remélem, hogy termékeimet sajátjának érzi majd a mai csokoládéfogyasztó is.

Klausz Andi