„A Szombathelyi Weöres Sándor Színház új épülete” építészeti és városrendezési ötletpályázat
2,4 millió forintos IV. díjban részesült a Kertész Építész Stúdió Kft. pályaműve.
tervezők: Kertész András Tibor, Marián Balázs
szakági tervezők: Vargha Mihály, Dr. Almási József, Görgeyné Bihari Erzsébet, Bukovics János
munkatársak: Bittó Annamária, Déri Dániel, Fischer Bencze, Frikker Zsolt, Horváth Csaba
2,4 millió forintos IV. díjban részesült a Kertész Építész Stúdió Kft. pályaműve.
tervezők: Kertész András Tibor, Marián Balázs
szakági tervezők: Vargha Mihály, Dr. Almási József, Görgeyné Bihari Erzsébet, Bukovics János
munkatársak: Bittó Annamária, Déri Dániel, Fischer Bencze, Frikker Zsolt, Horváth Csaba
6. bírálati sorszámú pályamű
Részletes bírálat
Építészeti minőség
A pályázó az MSH épületét a pályázati kiírás ajánlásának elfogadásával megtartja, míg az SZTK épületét elbontja és helyette új színházépületet hoz létre. Az MSH kisebb átalakításával és az új színházzal két különálló épület keletkezik, melyet építészetileg egységesen kíván kezelni a homlokzatok homogén építészeti megfogalmazásával, valamint a sportházat oldalsó és hátsó ölelésbe foglaló hozzáépítéssel.
Az egy épületbe komponálás eredményeként differenciálatlan, de tartalmában mégis szétváló építészeti együttest eredményez a tervezett megoldás. Megfogalmazott célja a kulturális létesítmények nyitottsága, melyet a közönségterek nagy összefüggő üvegfelületek mögé helyezésével, közvetlenül a térhez kapcsolással valósít meg. Jó érzékkel komponálja meg a térfalakat, azok irányát és kísérletet tesz a nagy üvegfelületek homogenitásának cizellálására az úgynevezett redőzött felület kialakításával. A homogenitásra való törekvés az épületegyüttes összefogottságát kívánja szolgálni, ugyanakkor ennek eredményeként a homlokzati felületen nem strukturál, a főbejáratot építészetileg nem jelöli ki kellő hangsúllyal.
Az építészeti tömegalakítás megosztott tömböt hoz létre, mellyel kedvező tagolást ad a Március 15-i tér hosszú, nagyléptékű keleti térfalának. Ez a strukturálás részben funkcionális tartalmat kíván jelezni, részben pedig felel a tér nyugati térfalára. Hiányzik ugyanakkor az épület emblematikussága, az építészeti megformálás átütő ereje, mely egyértelműen jelzi a város színházát. A szoborszerűen kialakuló belső épülettömbök – a sportház és a zsinórpadlás zárt magas tömege – az őket S alakban körbefonó alacsony tömegek mögött a gyalogos terek magasságából rejtve maradnak.
Városszerkezetbe, környezetbe illeszkedés minősége
Közlekedési szerkezete elfogadja a Király utca végében tervezett körforgalmi csomópontot, mely kényszerhelyzet következtében a Március 15-e tér és a színház épületegyüttese leszakad a belváros gyalogos forgalmáról. Érzékeli, hogy a Március 15-e tér forgalma, közlekedési rendje zavaró hatással van a tervezett létesítmény környezetére, de ez ügyben határozott döntést nem mer felvállalni. A tér forgalmi rendjének megváltoztatását nem tervezi, az útterület díszburkolattal történő kiépítését és ezzel egyidejűleg a forgalom csillapítását javasolja.
A pályamű az épületegyüttes kapcsolatainak kimunkálásánál nem használja ki megfelelően a környező utcák közlekedési rendszerében rejlő előnyöket. A körforgalomba torkolló díszburkolatos, vegyes forgalmúvá tett közút nem szerencsés megoldás. A színházi díszletszállítás a 18-as honvéd útról teherautók tolatásával nem kivitelezhető. Ugyancsak zavarosnak tűnik a mélygarázs bejárata elé keresztbe állított teherkocsi rakodóhely a rendezvényterem gazdasági bejáratánál.
Fontosnak értékeli a pályázati kiírás azon szakaszát, mely megfogalmazza a Pelikán park, a tervezett létesítmények és a Március 15-e tér kapcsolatrendszerének kialakítását. Ezt a kapcsolatrendszert a térfelület épületegyüttesen keresztüli nyitott átvezetésével, a térre merőleges gyalogos passzázs kialakításával tervezi megoldani. E döntés értelmében a létesítményeket a közönségtereiben megosztja, azok közös működésének lehetőségét elveszíti. A tér és a park gyalogos kapcsolata érdekében feláldozza a közös közönségforgalmi teret, ugyanakkor ennek a gyalogos passzázsnak nincs funkcionális tartalma, az étteremmel határolt szakaszt leszámítva az épületek közönségforgalmi tereihez, funkcióihoz nem kapcsolódik.
A tervezett kétszintes, 300 férőhelyes mélygarázs belső forgalmi rendje vázlatos, újragondolandó (fordulási sugarak biztosítása, rámpakapcsolata a belső közlekedő utakkal, parkolók egymáshoz viszonyított helyzete). A tervezett útcsatlakozások (mélygarázs, gazdasági bejáratok) helye elviekben megfelelő, de azok forgalomtechnikailag kidolgozatlanok, a helyszínrajzon csak jelzésértékűen kerültek feltüntetésre.
A funkcionális kialakítás, funkcionális igények kielégítésének minősége
A pályázati terv alapvető döntése, hogy a színház és a sportház közönségforgalmi funkcióját szétválasztja. Ez a döntés vitatható, hiszen ezzel megosztja a létesítmények használatát és vele együtt a használóit is. E döntéssel a két épületet elkülönülő státuszba helyezi, óhatatlanul alá- és fölérendelő viszonyt hoz létre. A terv alapdöntését elfogadva az épületek funkcionálisan átgondoltak, jól működőek, a pályázati kiírásban megfogalmazottaknak megfelelőek.
A színház és stúdiótechnikai folyamatok átgondoltak, megoldottak. Az épületek, különösen a színházépület kialakítása kompakt, melynek következtében a közlekedési és anyagszállítási útvonalak rövidek. A stúdiószínpad TV stúdióként is történő hasznosítása figyelemre méltó javaslat.
Az épület kulturális tartalma, kulturális üzenetének ereje
Az építészeti minőség kritikájában elhangzott az épület emblematikus erejének hiánya. A nyugati homlokzat egységes és elegáns képet ad a Március 15-e térnek, ugyanakkor hiányzik az épületből az az erő, az a frissesség, mely egy XXI. századi színházat szimbolizálna. Az épülettömb vizuális üzenete a jelenlegi építészeti arculat megszüntetésével, az új megteremtése, melynek ölelésében megőrzi annak egy értékes elemét. A színház belső közönségforgalmi terei mozgalmasságot mutatnak, ugyanakkor a többszintes előterekbe nincs tudatosan betervezve a kulturális és szolgáltatási funkciók elhelyezése. Az épületegyüttes a színház és a rendezvényház vagy sportház látogatóinak kiszolgálására koncentrál, a város nyitott kulturális tereként kevésbé működőképes.
Gazdaságos megvalósíthatóság, fenntarthatóság, üzemeltetés, ütemezhető időbeli megvalósíthatóság
A pályázati kiírás gazdaságos megvalósíthatóságára irányuló követelményét az épület teljesíti. A jól szervezett kompakt alaprajz tágas közönségforgalmi térrendszerrel, melynek összes alapterülete 24.200 m². Az épület építészeti arculatát meghatározó, vizuális nyitottságát biztosító nagy üvegfelületek általános alkalmazása építési és fenntartási költség miatt felülvizsgálandó. A pályázati mű meghatározza a létesítmény épületgépészeti rendszerét. E meghatározásban a ma korszerű technikákat állítja hadrendbe. Alapvetően gázenergiával történő hőtermeléssel, folyadékhűtős berendezésekkel és hő-visszanyerő beépítésével szerelt szellőzőrendszerekkel tervez. A takarékos üzemmód megvalósításához geotermikus kutak építését javasolja az energiaellátás rásegítése érdekében. A geotermikus kutak megvalósítása kétséges.
A tervezett létesítmény az ütemezhetőség szempontjából a legtöbbet tudja nyújtani. Megtartja a sportházat, mely létesítmény üzemelése mellett a színház felépíthető. A két létesítmény összekötése a sportház átépítése később bármilyen időeltéréssel megvalósítható, a színház működőképességét nem befolyásolja. Az ütemezhető-ségben megvalósuló előnyök azoknak a döntéseknek a következménye, hogy egyrészt a tervező a sportházat megtarthatónak ítéli, másrészt felvállalja a közönségforgalmában egymástól szétváló intézmények létrehozását.
